Korabeli sztárok, mai példaképek
A tudományos, történelem- és irodalomkönyvek lapjain legtöbbször férfinevekkel találkozunk, nőkről ritkán emlékezik meg a história. Pedig nem csak korunk bővelkedik kiemelkedő nőalakokban. Vajon kiről szóltak (volna) az elmúlt századok női magazinjai? Összeállításunkban három egymást követő évszázad három erdélyi nőalakját idézzük meg, akik nemcsak a korabeli bulvársajtóban szerepeltek vagy szerepelhettek volna, hanem az időtálló kiadványokban is.
Lorántffy Zsuzsanna (1600 körül–1660) beírta nevét Sárospatak és Erdély történelmébe. Feleségként és anyaként is helytállt, ugyanakkor kiválóan igazgatta családi birtokait, támogatta a református gyülekezeteket és iskolákat, de mindezek mellett a nagypolitikára is figyelt. Kora egyik legbőkezűbb és legműveltebb mecénása volt.
„Leveleiből elénk tárul nyitott, szeretetteljes és sokoldalú emberi lénye, akinek szerencsére fejedelemasszonyi helyzetének köszönhetően megadatott, hogy kamatoztathassa adottságait.”
– olvashatjuk Oborni Teréz történész tanulmányában.
Csáky Rozália (1764–1851) szívét-lelkét odaadó támogatásával sok hasznos ügyre felhívta kortársainak a figyelmét. Ősi nemesi családból származott, amely a történetét az Árpád-korig vezette vissza. Férje oldalán Erdély első asszonya lett, ennek minden előnyével és felelősségével. Újító vállalkozásokat támogatott, karitatív és kulturális célokért gyűjtött és adakozott.
„A gubernátorné őexcellenciája nem volt egy cseppet se kevély, sőt, igen lelkes és minden szépet-jót előmozdító volt, ahol tehette.”
– emlékszik Csáky Rozáliára Déryné Széppataki Róza.
Báró Bornemissza Elemérné Szilvássy Carola (1876–1948) Erdély egyik legrégebbi családjának, a Wass családnak a leszármazottja. Különc, különleges egyéniség, aki nemcsak szépségével és eszével, drámai tehetségével, hanem lelkierejével, áldozatkészségével és művészetpártoló hajlamával is kitűnt kortársai közül.
„Már akkor azokhoz az asszonyokhoz tartozott, akikkel kapcsolatban kénytelen volt mindenki állást foglalni, vagy mellette, vagy ellene.”
– írja Kemény János író, az Erdélyi Helikon írói kör alapítója „Kakukkfiókák” című regényében, amelyben külön fejezetet szentelt az általa kedvelt Szilvássy Carolának.
Tématámogatás. Készület a Carola Egyesület támogatásával. Szerzők: Bogos Zsuzsanna, Kölnei Lívia, Szám Kati, Szebeni Zsuzsa.
Kapcsolódó cikkeink:
Nők kivételes helyzetben
Egy kolozsvári szépasszony élete és feltámadása
Csillogás és nemes ügyek
Könnyebb a tevének átjutni a tű fokán?
Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!
Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!
Támogatom a kepmas.hu-t>>