Kocsin és sátorban – cirkuszi létforma belülről

Jókai is írhatta volna

Márpedig ők csak tudják. Az Eötvös Cirkusz gyökerénél Jókai-regényekbe illő legendába botlunk. Kitagadott báró, lányszöktetés – és egy káprázatos szépségű cseh műlovarnő képezik a történet főbb pilléreit. Már ha nem helyesebb sátorrudakról szólnunk. Az Eötvös család dunaszentgyörgyi ágának regényes képzeletű sarja, Eötvös Ferencz ugyanis ez utóbbiakra cserélte föl a családi kúria biztos oszlopsorait.

„A családi legendárium életben tartotta a kadét emlékét, csakhogy a papírok többsége elkallódott az idők viharaiban. Amit tudunk: házasságukból három gyermek született, de csak egyikük érte meg a felnőttkort. Ő volt Eötvös Nándor Aladár, cirkuszalapító ősünk. Eötvös Ferencz eltűnésének körülményeit homály fedi: föltehetőleg baleset vagy bűncselekmény áldozata lett, mialatt a családi cirkusz ügyében utazgatott” – avat be az eredetmondába Eötvös Loránd cirkuszigazgató, Hortobágyi Károly-díjas zsonglőr, akit szülei a nagy hírű rokon, báró Eötvös Loránd fizikus tiszteletére ajándékoztak meg a név rövid o-s változatával. „Pár éve sikerült megtalálnom a kadét szüleinek föltételezett sírját Dunaszentgyörgyön. Nem volt egyszerű feladat, minthogy a család kitagadta, és még életében halottnak nyilváníttatták a renitens fiút. Az anyakönyvi bejegyzések így meglehetősen kuszák.”

A család mindazonáltal a cirkuszvilág báróival és hercegeivel is dinasztikus kapcsolatokat ápol. Loránd édesanyja, Marika a Kraj famíliából, felesége, Adrienn a Wertheim cirkuszcsaládból való. Édesapja, Eötvös József testvérei révén rokonságban állnak a fél cirkuszi társadalommal: Richterek, Donnertok, Picardok nevei sorjáznak a családfa ágbogain.

„Privát ember nem is képzeli, mennyire nehéz ebben a zárt világban feleséget találni! Előbb-utóbb mindenkiről kiderül, hogy vannak közös fölmenőink.”

Nem csoda, hogy Loránd nem hagyta annyiban, amikor végre egymásra találtak Adriennel. Bár a menyasszony atyja annak rendje s módja szerint kiátkozással fenyegette leányát a frigy tervének hallatán, a családi tradíció szerencsére erre az esetre is kész forgatókönyvet kínált: Loránd megszöktette kedvesét. Titkos esküvő Esztergomban, párizsi nászutazás inkognitóban – minden adott volt a családi legendárium fordulatos fejezetekkel való kibővítéséhez.

Kocsin és sátorban

A cirkuszi létforma egyszerre jelenti a benne élők szakmai és magánéletét. Itt nem létezik munka-, illetve szabadidő, és a személyes nézeteltéréseket is hamar tisztázni kell, hacsak nem akarják veszélybe sodorni az előadás és egymás biztonságát. A feladatok aszerint oszlanak meg, ki miben jártas: a bohóc és a zsonglőr „civilben” sátormester és műszaki vezető, mások a kasszáért és a reklámért felelnek, a légtornász kosztümöt tervez az idomárnak, a tűzmágus pedig alkalmasint a koreográfiához ad javaslatokat. „Olyasmiket, hogy valaki privát konfliktusokat vigyen be a számába, csak az írói képzelet talál ki – vélekedik Loránd. – Senki sem kockáztatná a másik épségét, de még kellékeinek vagy állatainak biztonságát sem. Ha baj adódik, mindenki tudja a dolgát, és szó nélkül segít. Aligha véletlen, hogy a cirkuszt II. János Pál és XVI. Benedek pápa is az összefogás és a kölcsönös tisztelet példájaként állította az emberiség elé. Ötéves voltam, amikor családunk fölléphetett II. János Pál előtt. Édesanyám hetekig gyakoroltatta velem, hogyan kell tisztelettudóan megcsókolni a gyűrűjét. Csakhogy a pápa fölborította az etikettet: ahogy meghajoltam a kézcsókhoz, magához vont, és ő csókolta meg a homlokomat. Életre szóló pillanat volt!”

Özv. Eötvös Nándornét Elza néniként tartják számon a cirkuszi szakmában. A legutóbbi műsorfüzetben a nagymama megnevezés szerepel neve mellett, ami azonban inkább csak megszokás dolga. Elza néni ugyanis immár az ötödik Eötvös-generáció: Christopher, Lorienn és Larissza felvigyázójaként veszi ki a részét a nevelési feladatokból, és be-bekukkant a sátorba: megtelt-e a lelátó, kinek hogy megy a száma. Anyacsászárnőként rajta tartja a szemét a dolgokon. 98 évével alighanem rekorder a lakókocsis világjárók között.

Csak néhány lélegzetelállító pillanat

Elza nénit az Eötvös Cirkusz hőskorában légtornászként köszöntötte a tapsorkán. Nagy idők tanúja: akkoriban az artisták még a sátrat is maguk varrták. Mindennapos dolog volt, hogy két település közt poroszkálva az artisták egyik keze a gyeplőt, másik a fakanalat tartotta, miközben a dülöngélő fakocsiban önfeledten birkóztak a jövendő művésznemzedék reménységei. „A cirkuszban csak a körülmények változnak, a lényeg azonban változatlan, és ez az örök varázslat! A mi időnkben is voltak csoportszámok, állatidomítás, egyensúlyszám és bohóctréfa. Nincs új a nap alatt, hiszen az emberi ügyesség és lelemény akkor is a határokat feszegette. Persze a maiak már el sem tudják képzelni, milyen volt, amikor befagyott a víz a kocsiban. De azért mind fölneveltük a gyerekeinket – én magam is hetet –, és mindből derék, dolgos ember vált. Amikor egyik napról a másikra mindenünket elvitte az államosítás, akkor is talpra álltunk. Muszáj volt. Ez volt az életünk.

Ilyen csillogásról, ami most fogadja a publikumot, álmodni sem mertünk.”

Miután az Eötvös Tibor által igazgatott cirkusz beszüntette működését, a két Eötvös-testvér, Susy és Loránd 2010-ben átvette a családi intézmény vezetését – s vele a kilenc évtizedes tradíció felelősségét.

„Elődeink nyomdokaiba lépve, több mint két és fél évszázados családi tradíció örököseiként abban a hitben indítottuk újra az Eötvös Cirkuszt, hogy hivatásunk, a manézs művészete egyedülálló felelősséget ró ránk. Dolgunk se több, se kevesebb, mint amiért őseink dacoltak sárral-faggyal: hogy amint kigyulladnak a fények a porond bűvös körében, elvezessük a publikumot a káprázatok és a határtalan lehetőségek világába. Ahogyan déd- és nagyszüleink tették: az Eötvös Cirkusz a XXI. században is a cirkuszművészet legjavát hozza el évről évre. A körülmények rengeteget változtak az évek alatt, de az elvárás ugyanez maradt. Kockázatosabb és jóval kimerítőbb dolog egy egész cirkusz igazgatása, mint hogyha a saját számunkkal járnánk a világot. De amikor megtelik a sátor, és önfeledt emberek ülik körül a manézst, várva a csodára, az olyan fölemelő érzés, amiért megéri vállalni a nehézségeket." 

Csupán egy ponyvából vont sátorkupola, csupán a fűrészpor, csak a fények, a mozdulatok, pár lélegzetelállító pillanat – ennyiben is összefoglalható a cirkusz varázslata. Mi egyéb volna a magyarázat a cirkuszművészet évezredes diadalútjára?

Szerelem és világjárás

1892 tavaszán egy cseh cirkuszdinasztia, a Winiczky család Magyarországra utazott vándorcirkuszával. A család gyönyörű szép büszkesége, Johanna műlovarnőként kápráztatta el a nagyérdemű közönséget. Egyik előadásukon egy nemesi származású ifjú, báró Eötvös Ferencz is belépőt váltott a cirkuszba. Az ifjú arisztokrata és a cirkuszos leány egymásba szerettek. Ferencz szülei nem fogadták el eme rangon aluli frigyet, ám mit volt mit tenni: a szerelem erősebbnek bizonyult a szülői akaratnál. A fiatalok titokban összeházasodtak, és Ferencz útra kelt a Winiczky cirkusszal. Eleinte ügyintézőként hasznosította magát, később pedig drótkötél-egyensúlyozóként lépett fel. Házasságukból született 1894-ben Eötvös Nándor Aladár. Ő alapította meg 1920-ban az Eötvös Cirkuszt, amely egészen 1964-ig megszakítás nélkül működött.

Öt fiú és hét leánygyermeke közül a legidősebb és leghíresebb a világhírű zenebohóc, Eötvös Gábor Jászai-díjas Érdemes művész, a Magyar Köztársaság csillagrend kitüntetettje volt, aki az immár szállóigévé vált „Van mááásik” című produkciójával szórakoztatta több generáció gyerekeit.

Tehetségét a világ legnagyobb nevettetője, Charlie Chaplin is elismerte. Fia, ifj. Gábor, a szintén Jászai-díjas zenebohóc apjához méltóan adja elő a tőle örökölt híres zeneszámot. Kisebbik fia, Tibor lányával, Chilyvel 1993-ban újraalapította az Eötvös Cirkuszt, amely éveken keresztül sikert sikerre halmozott. Nándor másik fia, Eötvös György, fantasztikus vízilószámmal szerzett hírnevet. Fia a víziló hátán ugrott szaltót. Nándor hatodik gyermeke, Eötvös József lánytestvéreivel: Évával, Katalinnal, Cecíliával és Edittel, majd később családjával a világ számos nagy cirkuszában lépett fel. A magyaros temperamentumú csoportzsonglőrt lánytestvéreivel, a gumiasztal-akrobata számot pedig feleségével, Krei Máriával és öccsével, Nándorral adta elő.

1979-ben a Vatikánban is felléptek. II. János Pál Pápa személyesen gratulált nekik.

Eötvös József gyermekei 2010-ben vették át az Eötvös Cirkusz igazgatását.

A cirkusz: ünnep. Az emberi korlátok legyőzésének átszellemült szertartása. Az emberi teljesítmény: a koncentráció, a felkészültség és a tudás örömünnepe. Eufória, amely fölébe emel a hétköznapok szürkeségének. Olyan élmény, amelyet semmi egyéb nem helyettesíthet.