Két módszer, amely bizonyítottan gyógyítja a pánikbetegséget
Hirtelen jön, ijesztő, fojtogató, azt hisszük, kiugrik a szívünk, mindjárt meghalunk – többen így számolnak be a pánikbetegségről. Az egyre elterjedtebb jelenség ma körülbelül 300–350 ezer embert érint Magyarországon. A kognitív pszichoterápia vagy egy gyógyszeres kezelés már heteken, illetve hónapokon belül gyógyulást eredményezhet.
„Egyszer utaztam a buszon, és hirtelen rám tört egy rosszullét, azt hittem, meghalok; szúrt a mellkasom, kapkodtam a levegőt, gyorsan le is kellett szállnom” – meséli Enikő. Körülbelül egy éve tapasztalta magán a pánikbetegség első jeleit, amelyeket azóta pszichiáter, pszichológus, illetve gyógyszerek segítségével kezel. „Eleinte nagyon nehéz volt: ha jött a pánikroham, gyorsan leültem egy padra, felhívtam a barátomat vagy az édesapámat, hogy azonnal jöjjön értem. Mozdulni sem mertem. Végül odáig fajult a betegségem, hogy a házból is alig mertem kimozdulni, szinte egész nap csak aludtam, nem jártam be dolgozni.”
Enikő időben lépett, még mielőtt elvesztette volna a munkáját: szakemberhez fordult, akitől gyógyszereket kapott. Azóta jobban van, már nem jelentkeznek olyan erősen a tünetei, megtanulta kezelni a helyzetet, és pszichológushoz jár, hogy feltárja az okokat.
„Szinte mindannyian elszenvedtünk már egy-egy pánikrohamot az életünkben, mégis, csak az emberek töredékéből lesz pánikbeteg. Utóbbi onnan ismerhető fel, hogy a rohamok mellett megjelenik az úgynevezett anticipált szorongás, amely azt jelenti, hogy az illető elkezd félni egy újabb pánikrohamtól, ezért számos helyzetet elkerül, folyamatosan figyeli magán a tüneteket, ezután pedig sokkal könnyebben jelentkezik nála a pánikroham” – ezt már dr. Purebl György, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének igazgatóhelyettese mondja.
A pánikroham tulajdonképpen egy szorongásos roham, ami egyszer csak a semmiből jön, és nem tudjuk az okát. Teljesen ugyanaz játszódik le a szervezetben, mint amikor valakit hirtelen megijesztenek.
„Ugyanúgy szívdobogásunk lesz, kapkodjuk a levegőt, leizzadunk, hideg-meleg hullámok jöhetnek. A pánikroham ugyanígy jelentkezik, azzal a különbséggel, hogy látszólag nincs oka, de egyszer csak érezzük a tüneteket. Mivel nincs mögötte konkrét, kézzelfogható kiváltó ok, az illető elkezd rajta gondolkodni, és sokszor arra jut, hogy ez valamilyen betegség jele. Persze a pánikbetegség sem ok nélkül váltódik ki, csak az ok nem annyira látványos, vagy nem azonnali” – hangsúlyozza dr. Purebl György.
Majd’ kiugrik a szívem
Dóri egyszer egy este azt tapasztalta, hogy nem tud elaludni, mert annyira dobogott a szíve, hogy képtelen volt lenyugodni, attól félt, ennek sohasem lesz vége. „Szédültem, fájt a fejem, főleg a halántékom, és azt éreztem, hogy majd’ kiugrik a szívem”. Azóta ezek a tünetek többször is jelentkeztek, Dóri azt gondolta, hogy vérnyomásproblémái vannak. „Sokáig azt hittem, hogy ez valamilyen fizikai betegség, aztán megfigyeltem, hogy ha számomra ijesztő helyzetbe kerülök, akkor előjönnek ezek az érzetek. Például a metrón egy férfi elkezdte a földhöz vagdosni az öngyújtóját. Rajtam pedig halálfélelem lett úrrá, le kellett szállnom. De olyan is előfordult, hogy ültünk egy konferencián, kint az udvaron pedig néhány férfi szórakozott, mutogatott befelé. Ekkor is megjelentek a tünetek.”
Dóri azóta felkeresett egy neurológus-pszichiátert, aki megállapította, hogy kezdődő pánikbetegsége van. Azt is kiderítették, hogy valószínűleg a munkahelyén jelentkező problémák, a bizonytalanság váltotta ki a pánikot. Ugyanis hónapokig nem lehetett tudni, hogy megszűnik-e az állása vagy sem. „Gyógyszert kaptam, és ma már próbálom tudatosítani magamban, hogy ez egy ilyen helyzet, nem fogok meghalni, nem lesz semmi baj. Szerencsére még csak kezdeti szakaszában volt a betegség, ezért talán könnyebb kezelni. Ma is vannak rohamaim, de sokkal gyorsabban vége lesz és talán nem olyan erősek a tünetek.”
Csak két módszer hatása bizonyított
Egyelőre nem lehet tudni, ki válik pánikbeteggé. Szerepet játszhat a genetika, de a rossz megküzdési technikák, akár egy szorongásos kulcsélmény is állhat a háttérben.
A szakember azt javasolja, ha valaki a pánikbetegség jeleit tapasztalja magán, elsőként forduljon a háziorvosához, hogy kiderüljön, tényleg lelki eredetű-e a probléma. Ma már minden orvos tudja diagnosztizálni a pánikbetegséget. Egy-egy roham sok esetben mellkasi fájdalommal jár, ezért gyakran előfordul, hogy az adott személy azt hiszi, szívrohama van.
Szerencsére ma a pánikbetegség jól kezelhető. Maga a páciens dönti el, hogy milyen kezelés felel meg az igényeinek.
A pánikbetegséget vagy egy bizonyos típusú gyógyszeres kezeléssel, vagy a pszichoterápia egyik speciális formájával, a kognitív viselkedésterápiával lehet kezelni. Eddig csak ennek a két módszernek bizonyították a hatását.
„A pánikbetegség kognitív viselkedésterápiával már 10–12 alkalom alatt gyógyítható. A gyógyszerek két hét után kezdik kifejteni hatásukat, de körülbelül egy-másfél hónapra szükség van ahhoz, hogy a beteg tünetmentessé váljon, hat hónap után pedig elhagyhatók. A betegek olyan gyógyszert kapnak, amit használunk szorongások, illetve hangulatzavarok kezelésére is. Azonban ezek nem nyugtatók, mert azok csak átmenetileg tudják elnyomni a pánikbetegség tüneteit, az okot nem oldják meg” – mondja a szakember.
Nagyon ritka, hogy valaki önerőből le tudja küzdeni a pánikbetegséget. A pánik egyszerű magyarázatával a legtöbb beteg nem győzhető meg arról, hogy ezek a rosszullétek egyszerűen csak a szorongás jelei. Folyamatosan választ keres rá, irracionális magyarázatokat talál és fél a jövőbeli rohamokból. Ezen a szinten már szükség van a kezelésre.
Mint minden betegség esetén, a pánikzavar esetében is sokan sokféle megoldást javasolhatnak a gyógyításra. Dr. Purebl György felhívja a figyelmet, hogy tudományos bizonyíték csak a két fenti kezelési módszerrel kapcsolatban érhető el.
A mozgás csodaszer
Akad olyan módszer, amivel ugyan a betegséget nem gyógyíthatjuk meg, de sokat tehetünk magunkért.
„A mozgás az egyetlen olyan testi és lelki bajok kezelésére is alkalmas »csodaszer«, amit az orvostudomány is használ.
A rendszeres mozgás csökkenti számos mentális betegség kialakulásának kockázatát, jelentősen segít a pánikbetegség tüneteinek karbantartásában, kiegészítő kezelésként is kiváló. A testedzés jótékony hatásának pontos okát még nem ismerjük, az biztos, hogy mozgás közben úgynevezett neurotropinok termelődnek, amelyek segítenek az agy regenerációjában, karbantartásában, sőt, talán még idősödést késleltető hatásuk is van”. A szorongások megelőzésében és a stresszkezelésben tehát a mozgás az egyik leghatékonyabb eszköz.
Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!
Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!
Támogatom a kepmas.hu-t>>