Keresztény ünnepek helyett világnapok?!
Nagy a sokszínűség, netán a káosz az ünnepeink, emléknapjaink körül. Az egyház szentjeinek ünneplése helyett a társadalom a világnapok ünneplésének igényével lép fel, mivel azok talán érthetőbbek, megfoghatóbbak, könnyebben emészthetőek a számára.
Aki jelen van a Facebookon, maga is láthatja, hogy bizonyos ünnepek előtt megnő az ünnep ellen protestáló bejegyzések száma. Például sok keresztény tiltakozik a Halloween ellen, de a Valentin-nap előtt is megjelennek az ilyen jellegű bejegyzések. Márton nap környékén egyre több kisgyermeket lehet látni kedves kis lámpással a kezében (kezdjük átvenni a német nyelvterületek Márton-napi szokását).
A globalizáció hatása itt is megjelenik: könnyen hatnak egymásra az ünnepeink, divatba jönnek nálunk olyan szokások, amelyek nem részei a hagyományainknak, tradícióinknak. Hogy a kérdés bonyolódjon, sokan új magyarázatot adnak a hagyományos ünnepeknek, például a Tudományos Mémek oldal halottak napján emlékezik meg a kipusztult állatfajokról.
Ezzel párhuzamosan az utóbbi években gombamód szaporodnak a világnapok is. Vannak nagyon fontosak és hasznosak is (például anyák napja, Föld napja, költészet világnapja, stb.), de léteznek egészen furcsák, érthetetlenek is (DJ-k világnapja, a cápatudatosság napja, Steve Jobs-nap, introvertáltak világnapja, a planetáris tudat világnapja stb.).
Megvizsgáltam a Wikin található világnapok listáját, s érdekes dolgokra lettem figyelmes: a nagyjából 200-as listán (ami bizonyára messze nem teljes) több olyan ünnep, emléknap szerepel, amely a Katolikus Egyház hagyományait folytatja. Az évet például január 1-jén a béke világnapjával indítjuk, amit 1967 óta ünnepel az egyház, az ENSZ viszont csak 2000 óta. Februárban van a szerzetesek világnapja s a betegek világnapja is, amelyet II. János Pál pápa kezdeményezett 1993-ban. Bizarr módon egyes szentek ünnepei új értelmet nyernek a világnapok sorában: a május 4-ei tűzoltók napja Szent Flórián ünnepe, augusztus 15-én Nagyboldogasszony ünnepét a repülők napjának nyilvánították, mivel mennybevétele miatt a Boldogságos Szűz Máriát a repülők védőszentjévé „nevezték ki”. Szent Ferenc ünnepe október 4-én pedig az állatok világnapja lett.
A karácsony magyarázatai is eltérőek, van, ahol Jézus születését ünnepeljük, van, ahol a szeretet ünnepe. Európa egyes részeiben már nem mernek nyilvános karácsonyi dekorációkat, netán betlehemet állítani, nehogy eltérő hitbéli meggyőződésű embertársakat sértsenek vele.
Abban egyetérthetünk, hogy eléggé nagy a sokszínűség, netán a káosz az ünnepeink, emléknapjaink körül.
De mit üzenhet ez nekünk? Egyrészt azt, hogy a régi, hagyományos ünnepeink jórészt elvesztették a tartalmukat, kilúgozódtak. Az egyház szentjeinek ünneplése helyett a társadalom a világnapok ünneplésének igényével lép fel, mivel azok talán érthetőbbek, megfoghatóbbak, könnyebben emészthetőek a számára.
Meg kell jegyezni azonban, hogy az egyik alapvető különbség az egyházi ünnepek és a világnapok között az, hogy míg a világnapok sorában vannak olyanok, amelyek valami ellen való tiltakozásul születnek (pl. szegénység elleni, mellrák elleni, gyermekmunka elleni világnap, amelyek a küzdelem, az ellenségeskedés feszültségét hordozzák), a keresztény ünnepek mindig valamiért, hálaképp születnek. Harmóniát, reményt hordoznak, nem feszült tiltakozást.
Másrészt az is látszik, hogy az emberiség vágyik az ünnepre. Az olyan pillanatokra, amikor összegyűlünk, megállunk, találkozunk, megemlékezünk, együtt vagyunk. Az ünnep az emberi lét egyetemes értéke, ősi része, közös pontja. Kívánom azt a harmóniát, amiben megtaláljuk ünnepeink méltó tartalmát, formáit.
Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!
Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!
Támogatom a kepmas.hu-t>>