Karácsonyi magány: egyedül nem lehet ünnepelni

A szentestét aki csak teheti, a szeretteivel tölti. Sokan vannak azonban, akiknek ez nem adatik meg: az egyedül élő emberek számára talán ilyenkor a legnyomasztóbb a csönd. Nekik az élő emberi hang jelenti ezen a napon a legnagyobb ajándékot. 

Ott vannak mindenhol. Talán épp melletted ült tegnap egyikük a metrón. Vagy a szomszéd irodában dolgozik. Lehet, hogy múlt vasárnap épp őt engedted előre a templomban. Még az is lehet, hogy szomszédok vagytok, és gyakran össze szoktatok futni a közeli kisközértben. Ott vannak mindenhol, de láthatatlanok. Valahogy úgy alakul, hogy sose szólsz hozzájuk, jó esetben gyorsan köszönsz egyet, rosszabb esetben csak biccentesz, aztán sietve tovább mész. Csak beszélgetni ne kelljen, elvégre alig ismered…

Épp ők azok, az egyedül élők, akik a leginkább szomjazzák az emberi szót.

A magányban – és ez igaz a társas magányra is – talán az a legnehezebb, hogy nincs kihez szólni, nincs, aki meghallgat, aki odafigyel. A karácsony nálunk hagyományosan olyan ünnep, amelyet elsősorban családi körben szoktunk megülni, épp ezért ezeknek az embereknek ilyenkor különösen nehéz. Sokan olyannyira egyedül érzik ebben az időszakban magukat, hogy különböző telefonos segélyszolgálatokat tárcsáznak, hátha úgy egy kicsit könnyebb lesz.

„Folyamatosan magas a hívások száma, viszont azok tartalmában megfigyelhető a változás: azt tapasztaljuk, hogy már Mindenszentek és halottak napját követően egyre többször jelenik meg a telefonbeszélgetésekben a magány, az egyedülléttől való félelem” – fogalmazott Dudás Erika. A Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetségének szakmai alelnöke hangsúlyozta, nemcsak az idősek érzik egyedül magukat az ünnepek környékén, hanem azok is, akiket elhagyott a társuk vagy egyedül élnek. „Ezek a hívások általában tele vannak érzelemmel: felidézik a régi karácsonyokat, visszaemlékeznek a szeretett személlyel eltöltött időszakra” – jegyezte meg, hozzáfűzve: az élő rokonok távolléte viszont nagyon fájdalmas sokak számára, ezzel kapcsolatos telefonhívások is érkeznek.

Nem mindenkinek adatik meg, hogy találkozzon a családtagjaival karácsonykor, és ez bizony megviselheti az embereket. Vannak, akik a földrajzi távolságot nem tudják legyőzni, mások betegségek vagy anyagi okok miatt nem gyűlnek össze, és sajnos, akadnak olyanok is, akiket valamilyen konfliktus tart távol egymástól.

„Nagyon sokat jelent az emberi szó a magányosok számára, azt érzik, van valaki, aki hallja őket, meghallgatja őket, figyel rájuk” – mondta Dudás Erika, majd rámutatott, a telefonban nem kell bemutatkozni, a névtelenség sokszor azt is magával hozza, hogy az emberek bátrabban osztják meg gondjaikat, fájdalmaikat.

A betelefonálóknak nem feltétlenül tanácsra van szükségük, sokszor elegendő az az érzelmi támogatás, amit a beszélgetés jelent, bár az is előfordul, hogy egy-egy problémára megoldás kínálkozik.

A virtuális barát nem jó barát

Furcsa paradoxon: annak ellenére, a XXI. századra egyre több embert érünk el a technika fejlődésének köszönhetően, mégis népbetegség lett a magány, olyannyira, hogy például Nagy-Britanniában már kormányzati szinten igyekeznek kezelni a problémát, külön miniszter figyel az egyedül élők problémáira.

Az okostelefonok, a számítógépek, a közösségi oldalak közelebb hozzák egymáshoz az embereket, de csak virtuálisan: lájkolni mindig könnyebb, mint találkozni.

Mi, magyarok, sajnos elég magányos népnek számítunk Európában. A European Social Survey 26 európai országban végzett kutatása alapján elmondhatjuk, hazánk éllovas a társas találkozások hiányának tekintetében. A 2016-os adatok azt mutatják, a megkérdezettek nyolc százalékának egyáltalán nincs olyan ember az életében, akivel személyes érzéseit, élményeit megoszthatná, magányosnak pedig tizenegy százalék érzi magát; a felnőtt lakosság egyharmada nem, vagy csak alig él társadalmi életet.

Éppen ezért volt öröm megtudni Marótyné Ugron Évától, a Mátraverebély-Szentkúti Nemzeti Kegyhely intézményvezetőjétől, hogy évről-évre villámgyorsan betelnek a helyek karácsonyi rendezvényükre, amelyet kifejezetten magányosok számára szerveznek. „Ez egy több napos, önköltséges program, amire jellemzően hatvan év felettiek jönnek, többnyire egyedül élő emberek, ritkábban pedig párok” – tájékoztatott, és megemlítette azt is, a részvevőknek amellett, hogy finom ünnepi ételeket fogyasztanak el közösen, jó hangulatban, társaságban töltenek el néhány napot, lehetőségük van bekapcsolódni az ünnepi liturgiába is. „Számomra nagyon meglepő volt, hogy ehhez a rendezvényünkhöz rendszerint csatlakoznak azok a családok, fiatal házasok is, akik ezt az időszakot a zarándokszálláson töltik” – tette hozzá az intézményvezető. Mint mondta, az itt eltöltött karácsony általában derűs hangulatú: sok nevetés, vidám történetek és örömteli találkozások tarkítják.

Ünnep az éterben

Azoknak, akik egyedül töltik a Szentestét, de mégis szeretnének emberi hangot az ünnep estéjén, érdemes lesz a Kossuth Rádiót bekapcsolni, ahol rendhagyó élő karácsonyi műsor lesz. „Nemcsak a magányos, egyedül élő hallgatókra gondoltunk, hanem számítunk azok figyelmére is, akik ezt a napot nem a családjuk, szeretteik körében töltik, hanem dolgoznak, szolgálatban vannak” – árulta el portálunknak Mucsányi Marianna. A Kossuth Rádió igazgatója elmondta, a műsor 18 órakor kezdődik, az első egy-két órában az adventi várakozásról, az ünnepi készülődésről lesz szó, a műsorkészítők meghívott vendégekkel, a témákhoz kapcsolódni tudó hallgatókkal beszélgetnek majd arról, miként lehet az ünnepre hangolódni. „Természetesen szóba kerülnek az aktuális kulturális programok is, és ahogy közeledünk az éjfélhez, úgy kerül fokozatosan előtérbe a karácsony vallási tartalma” – jegyezte meg. Az ünnepi adás éjfélig tart, ezt követően az éjféli misén lehet majd részt venni az éteren keresztül.

„Várjuk a hallgatók történeteit, szívesen beszélgetünk velük” – emelte ki, ugyanakkor hozzátette, ez a műsor nem tudja felvállalni egy telefonos lelki segélyszolgálat szerepét, ezért, ha azt érzékelik, hogy valaki komolyabb segítségre szorul, akkor megadják neki a szükséges információkat, elérhetőségeket.

„Az ötletet, hogy idén élő adást sugározzunk, azok az idősebb kollégák vetették fel, akik korábban már dolgoztak hasonló produkciókban. A csapat nagy örömmel fogadta a kezdeményezést, sokan vesznek majd részt a munkában, így egy-másfél óránként váltják egymást a műsorkészítők” – mondta Mucsányi Marianna, a Kossuth Rádió igazgatója.

A nemzetközi felmérések riasztó képet festenek: az elmagányosodás a következő évtizedek egyik legnagyobb globális társadalmi kihívása lehet, a nyugati világban évről évre többen élik át az izoláltság érzését, és egyre több köztük a fiatal. Ha jobban belegondolunk, ma már egyre több helyen dívik a home office, vásárolhatunk otthonról, házhoz szállíttathatjuk az ebédünket, a csekkeket is befizethetjük online – ha nem akarunk, akkor ki sem kell mozdulnunk a lakásunkból.

Kis túlzással egy egész életet le lehet élni valós társas kapcsolatok nélkül.

Ahhoz képest, hogy a régiek a közösségtől való elzárást büntetésként alkalmazták, és tulajdonképpen a börtönben ülő rabok ma is ezt tapasztalhatják meg, ez azért elég bizarr.

Kétezer évvel ezelőtt a pásztorok úgy döntöttek, felkerekednek a betlehemi istállóhoz, holott elég hihetetlenül hangzott, amit az angyaloktól megtudtak. A napkeleti bölcsek is gubbaszthattak volna magukban, ám ők mégis a nehezebbet választották: elindultak a hosszú úton, követve egy csillagot. Ha ma élnének, divatos kifejezéssel élve azt mondanánk: kiléptek a komfortzónájukból. Megszólítani valakit, akiről tudjuk, hogy egyedül érzi magát, közel sem ilyen nehéz.

Telefonos lelki segélyszolgálat száma: 116-123
Éjjel-nappal, mobilról vagy vezetékes telefonról is hívható, mindkettőről ingyenesen.

Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!

Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!

Támogatom a kepmas.hu-t>>

Ez is érdekelheti