Így lesz egy zsáknyi magból erdő – Legyél te is csemetetermelő!

Az Erdészeti és Energetikai Szaporítóanyag Terméktanács (EESZT) és a Sopron Média által készített videó célja, hogy bemutassa a fiataloknak, miből lesznek a fák, és hogy milyen emberi tevékenységekre van szükség ahhoz, hogy a kis csemeték megnőve benépesítsék az erdőket.

„Az oktatóanyag az általános és középiskolás diákokat egyaránt megszólítja; a filmet úgy alkottuk meg, hogy minden iskolás korosztálynak szórakoztató legyen” – árulta el Farkas Pál, az EESZT ügyvezetője. Az alsósoknak az animáció teszi befogadhatóvá a témát: a nézőket egy életre kelt termésemberke, Makk Manó kalauzolja el a csemetekertekbe. A nagyobbak számára pedig a tények, számadatok lesznek izgalmasak: megtudhatják például, hogy a hazai erdők területén 34-szer férne el a Balaton.

De kik is azok a csemetetermelők?

Az erdők fái gyakran megbetegszenek; a csemetetermelők ezek pótlásának céljából nevelnek fákat a csemetekertekben. Munkájuk a magok és a termések begyűjtésével kezdődik, amiket később elvetnek és hónapokig gondoznak. Innentől kezdve általában egy-két év, mire a magok csírázni kezdenek és kiültethetővé válnak. Ez idő alatt folyamatosan gondoskodniuk kell az öntözéshez szükséges, megfelelő hőmérsékletű vízről, a termőföld fellazításáról valamint a kórokozók gyomok elleni védelemről.

A videóból az is kiderül, mi az a vermelés, mit csinál egy kultivátor, és hogy melyek a leggyakoribb őshonos fáink.

Erdeinkbe ugyanis általában őshonos fákat telepítenek, amelyek számára megfelelő a klíma. „De az is előfordul, hogy idegenhonos növényekkel pótolják a beteg fákat, mint a fehér akác, amely mézadó képessége miatt is népszerű” – magyarázza Farkas Pál.

Ha nem mehetünk az erdőbe, az erdő jön el hozzánk

Hogy segítsék a digitális oktatást, a készítők a felvételt online, a YouTube-on is elérhetővé tették, így a pedagógusok be tudják építeni az órákba. A megkérdezett tanárok szerint a környezettudatos nevelés legjobb módja a tapasztalatszerzés, erre azonban – különösen a pandémia idején – nincs mindig lehetőség, így felértékelődtek a digitális anyagok. „Amikor egy belvárosi iskolában környezetet tanítottam alsósoknak, ritkán jutottunk el a természetbe, ezért megfordítottuk a dolgot, és többnyire a természetet hoztuk el nekik a tanterembe: projektnapokat tartottunk, oktatóvideókat néztünk” – meséli egy pedagógus, Vera.

Az EESZT másik, nem titkolt célja, hogy népszerűsítse a csemetetermelői szakmát az ifjúság körében.

„Jelenleg ötszáz tagunk van, ám a legtöbben már közelítenek a nyugdíjhoz, így szükség van a fiatalokra” – mondja Farkas Pál. A termelőtanács a jövőben szeretne létrehozni bemutató csemetekerteket, ahol a középiskolások és a felsőoktatásban tanulók közelről is megismerhetik az általuk használt technológiákat, a kisebbek számára pedig újabb videókat terveznek.