Hőség és agresszió között van összefüggés!  –  Nem figyelünk, nem segítünk, ellenséget látunk a másikban

Ez lesz hátralevő életünk legmelegebb nyara – egyre többször találkozhatunk ezzel a megállapítással. Bevallom, engem eleinte nagyon bosszantott, ugyanakkor be kell lássam, a „jóslat” évről évre veszít disztópikus jellegéből. Sőt: éghajlatunk változásának ütemét elnézve – a saját bőrünkön tapasztaltakkal kiegészítve – egyre hihetőbben hangzik. Ha mégis kétségeink lennének, elég rápillantani egy időjárás-előrejelzésre vagy beleolvasni a hírekbe, amik a világszerte tomboló hőhullámokról, szárazságról, erdőtüzekről szólnak. 

Ironikus, hogy miközben ezt a cikket írom, a laptopom kijelzőjének alsó sarkában egy sárga háromszög alakú ikon tűnik fel, benne aprócska hőmérővel, amely „időjárási riadóra”, illetve „rekordközeli hőmérsékletre” hívja fel a figyelmem.  

Közben az is eszembe jut, nem lehet véletlen, hogy a magyar nyelvben több olyan mondásunk is van, ami valamilyen módon hőség és düh érzetének összefonódását írja körül.  

Például a „tüzes, mint a harag”, a „mérgében felrobban”, a „kiereszti a forró gőzt” vagy épp a „felmegy az agyvize” kifejezések. 

Nem csak a természet szenved a hőségtől

Az ember okozta éghajlatváltozás tényét ma már a különféle tudományágak környezetvédelemmel foglalkozó szakembereinek többsége tényként kezeli. Ahogy az is vitathatatlan, hogy a hőmérséklet emelkedésének hatásai globális méretűek és átütően negatívak lesznek: többek közt aszályok, tengerparti áradások, szélsőséges időjárás formájában. A gyors klímaváltozás „finomabb”, ám szempontunkból nagyon is meghatározó pszichológiai és társadalmi következményeivel a szakemberek a fentiekhez képest eddig jóval kevesebbet foglalkoztak.  

Pedig egyre több bizonyíték van arra, hogy a rohamléptekben zajló globális felmelegedés az ember viselkedésére is hatással van: adott esetben agressziót és erőszakos konfliktusokat gerjeszt. Azon jelenség oka, hogy a forróság és az erőszak kéz a kézben jár, vitatott: vajon maga a hőség felelős a problémák sorozatos felerősödéséért, ami akár zavargásokhoz is vezethet? Vagy inkább arról van szó, hogy a szélsőséges meleg közvetlenül befolyásolja az emberi döntéshozatalt? 

Az 1960-as évek nyári hónapjaiban az Egyesült Államok-szerte tomboló polgári zavargások és lázadások kapcsán a korabeli sajtó előszeretettel alkalmazta a „hosszú, forró nyár” kifejezést.  

Azt sugallták, hogy a forró időjárás agresszív viselkedésre készteti az embereket, vagyis az erőszak mértéke szorosan összefügg a hőmérséklettel.  

Azt azonban nehéz lenne biztosan megmondani, hogy közvetlenül a meleg idézte-e elő azt a konkrét problémát.  

Az extrém hőség és az agresszió közötti kapcsolat természetének tudományosabb megfejtése érdekében tudósok később kiterjedt laboratóriumi kutatássorozatba kezdtek. E vizsgálatok többsége olyan helyzetekbe hozta az önkénteseket, amikben lehetőségük volt az agresszív fellépésre. Azt mondták nekik, hogy áramütést adhatnak a másiknak. Ezek a „látszatsokkos” vizsgálatok – mert valójában senkit sem sokkoltak, bár az alanyok ezt nem tudták – egy „fordított U alakú” mintázatot mutattak: az agresszió eszerint csak egy bizonyos pontig növekedett a hőmérséklettel együtt, egy idő után már akkor is csökkent, amikor a hőmérő higanyszála még magasabbra emelkedett. A laboratóriumi kutatásokhoz képest a valós körülmények között végzett vizsgálatok más eredményeket mutattak.  

Kép

Kép: Freepik

Hőségben több az erőszak, családon belül is 

A téma egyik nagy szakértője, Craig A. Anderson pszichológus az Egyesült Államok városainak archív forrásait használta fel, hogy adatokat gyűjtsön régebbi gyilkosságok, nemi erőszak, testi sértés, rablás, betöréses lopás és gépjárműlopások arányáról. A szakember ezek alapján megerősítette, hogy az erőszakos, de a nem erőszakos bűncselekmények száma is megugrik, amikor hőség tombol.  

Elemzéseiből arra lehet következtetni, hogy hőség idején jóval több az emberölés, a bántalmazás, de ugyanígy a családon belüli erőszakos esetek száma is megnő.  

Egyes tanulmányok még arra is kitérnek, hogy a forróságban játszott baseball-mérkőzéseken megfigyelhető, hogy a dobójátékosok jóval agresszívebben hajítják el a labdát, és találnak el másik játékost – valószínűleg szándékosan.  

Ha az embereknek már annyira melegük van, hogy kényelmetlenül érzik magukat, ingerlékenyek lesznek, és nagyobb valószínűséggel hiszik azt, hogy mások ellenségesen viselkednek velük – erre pedig fizikai agresszióval, erőszakos viselkedéssel reagálhatnak. Anderson és munkatársai évtizedeken át kutatták a kérdést, a professzor többször is publikált az erőszakos cselekmények és a hőmérséklet kapcsolatának összefüggéseiről.  A szakember azt is megállapította, hogy nagy melegben kevésbé figyelünk egymásra, kevésbé vagyunk segítőkészek, főleg, ha a hőséghez zsúfoltság is társul. Az autósok is nagyobb valószínűséggel nyomják be a dudát a forgalomban, ha nincs, vagy nem működik a légkondicionáló a gépkocsijukban.  

Kikapcsol az önszabályozás 

„Amikor kint meleg van, testünk nem tudja működtetni azt a szokásos védekező mechanizmust, ami képes kordában tartani az agresszív impulzusokat” – mondja dr. Joseph Taliercio. A pszichológus szerint a test ilyenkor arra összpontosítja az energiát, hogy lehűtse magát. Ennek egy része pedig agyunknak azon részéből származhat, amely a legtöbb energiát „fogyasztja”: a prefrontális kéregből, ami segít az embereknek az önszabályozásban.  

Ez ugyanaz az agyi terület, ami kikapcsol akkor is, amikor az emberek alkoholt fogyasztanak, és ez impulzív viselkedéshez vezethet.  

„Olyasmihez hasonlítanám, mint amikor egy sci-fi-sorozatot vagy filmet nézünk, amiben arról beszélnek, hogy át kell irányítani az energiát az elülső pajzsokba. Valahogy a mi agyunknak is át kell irányítania az energiát, amikor meleg van, emiatt impulzívabbak leszünk, és többet cselekszünk gondolkodás nélkül” – teszi hozzá Taliercio.  

Ráadásul mivel a meleg hatására izzadunk, a testünk olyan tápanyagokat veszít, amik szerepet játszanak az önszabályozás, a mentális egészségünk fenntartásában. A kánikula miatt a szorongás is gyakoribb lehet az embereknél. Ennek egyik oka lehet, hogy nagy melegben aludni sem tudunk rendesen, az alváshiány pedig ingerültséget okozhat, és csökkenti a döntéshozatali képességeinket.  

„Természetesen nem arról van szó, hogy a hőség mindenkiből dühöt, agressziót vagy erőszakot váltana ki, ráadásul mindenkinél máshol van az a bizonyos határ. Az ingerlékenységgel viszont jobb, ha számolunk, az sokaknál felbukkanhat kánikulában” – fűzi hozzá. 
Talierco azt javasolja, tegyük fel a kérdést: magunkat ismerve jobban oda kell-e figyelnünk arra, hogy ma esetleg ingerlékenyek leszünk, mert odakint nagyon meleg van?  

„Ha csak lehet, ne terheljük magunkat ilyenkor felesleges vagy túl sok programmal, és igyekezzünk olyanokkal együtt lenni, akik kevésbé irritálnak.”  

„A klímaválság és a hőmérséklet emelkedése miatt minden bizonnyal egyre többeknek kellene figyelembe vennie ezeket a szempontokat” – jegyzi meg a szakember.