Hogyan legyünk digitális ninják? – Védjük meg magunkat és családunkat a kibertér veszélyeitől!

Honnan vehetjük észre, hogy baj van a Facebook-fiókunkkal?

Megjelennek furcsa posztok, amit „mi írtunk”, változik a képünk, adatlapunk, tőlünk kapott furcsa üzenetekről értesítenek ismerőseink… Ha ez így van, valószínűleg „feltörés” áldozatai lettünk. Miért törnék fel valakinek a fiókját, ha ő csak egy magánember, cuki cicák és mutatós torták posztolásával kapcsolódik ki? Mi lehet fontos az ő adatlapján? Nos, néhány személyes adatunkkal egy komplett személyazonosságot létrehozhatnak a digitális térben, és vásárolni, repülőjegyet rendelni ugyanolyan könnyen lehet ezekkel, mint akár céget alapítani. Tehát az adat az új „arany”, vigyázzunk rá!

Négy dolog, amit azonnal meg kell tenni:

• jelenteni kell a Facebooknak, a Help (Segítség) oldalon;

• azonnali jelszóváltoztatás, és minden készülékről (tablet, okostelefon, asztali gép, stb.) ki kell lépni;

• A legfrissebb vírusírtóval érdemes átnézetni a gépet, más kártevők után kutatva, és ezen az oldalon ellenőrizni lehet, hogy nincsenek-e vírusirtónak álcázott rosszindulatú programok (ún. Rouge-ok) a gépen;

• érdemes értesíteni az ismerősöket, mi történt, és azt is, hogy már folyamatban van a megoldás.

Nem szabad pánikolni. Minden megoldható, ezek gépek, kódok – van megoldás.

Nos, ha már ezen túl vagyunk, nézzünk még pár internetbiztonsági veszélyt és megoldást, hogy nyugodtabbak legyünk.

Ma ugyanis a felnőtt, szülői létünk feladatai közé tartozik digitális jóllétünk biztosítása és digitális környezetünk rendben tartása is. Ez az ún. digitális állampolgárság azonban egy folyamatos tanulást igénylő dolog. Gyorstalpalónkban a jelszavakról, az adathalászatról,  legközelebb pedig  az álhírekről és kamuprofilokról  tanulhatunk.

Jelszó karácsonyra és adathalászat
„Sokan gondolkodnak, mit adjanak párjuknak karácsonyra. Nos, adják meg egymásnak a Facebook- jelszavaikat, akkor lesz aztán meglepetés!” – ezt a viccet a Kiberbiztonsági hónap (október) egyik rendezvényén, egy internetbiztonsággal foglalkozó konferencián mondta el előadásának bevezetőjében a Kiberbiztonsági Hivatal egyik munkatársa.

Komolyra fordítva a szót: milyen is a jó jelszó?
Mint az alsóneműnk: gyakran cseréljük, nem adjuk oda másoknak, és elrejtve használjuk. Legyen legalább nyolc karakter hosszú, szerepeljenek benne különleges karakterek, kis- és nagybetűk, ne legyen értelmes szó, és főleg ne kapcsolódjon a személyünkhöz.

Adathalászok és adathalacskák
Mi, magyarok nem vagyunk túl adattudatosak. A fenti konferencián egy kutatásból idézve kiderült, hogy az „adathalász” kifejezést a magyarok 58 százaléka nem is ismeri. Gyorsan javítsuk ezt az arányt:

Adathalászat az, amikor egy hamis, becsapós módszerrel valakit rávesznek, hogy személyes, különleges adatait adja meg.

Ezzel később visszaélnek, bűncselekményeket követhetnek el, akár egy komplett személyazonosságot is alkothatnak a rosszindulatú „adathalászok.”

Nyerni lehet? Már írom is a jelszavam!

Az Új Nemzedék Központ és a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács nemrég egy közös kisfilmet készített. A film egy nemlétező cég adathalászatán keresztül világít rá a személyes adatok és jelszavak könnyű kijátszására. A megtörtént sztori szerint egy budapesti moziban egy cég harsány táblákon és kedves hostessekkel nyereményjátékára invitálja a moziba látogatókat, akik adataik megadásával tudnak részt venni a mesés utazással kecsegtető játékban. Megkérdezik az e-mailcímüket, telefonszámukat, jelszavukat is, amit sokan valós adatokkal meg is adnak! A jelentkezési lapokat kitöltőket azzal, hogy „nyertek”, a kitalált cég rejtett kamerával felszerelt álirodájába invitálták, amit ők gyanútlanul el is fogadtak. Ott aztán meglepődve tapasztalták, hogy a kelleténél több személyes információt tudnak róluk. Fokozzák a feszültséget: egy álrendőr szembesíti őket tettük következményeivel, majd a kellően megijedt fiataloknak megkegyelmeznek, és elmondják, hogy ez csak „játék” volt.

Az eredmények tanulságosak: legyünk óvatosak, ha adatainkat kérik, győződjünk meg arról, ki és mire fogja használni, ne adjuk meg személyes adatainkat, ha nem ellenőrizhető az adatkezelő személye.

A weboldalakon a címsorban a httpS – jelzés a „secure”, vagyis biztonságos oldalra utal, amit egy lakat ikon is jelez.

Hol lehet adathalászokba botlani?

• nyereményjátékok

• kvízek, pl. „mi az indián neved, milyen Disney figura lennél, megmutatjuk, milyen a fotód hollywood-i szépségként” –itt minden esetben a Facebook-fiók adatait kérik. Gakorlatilag ismeretleneknek adják át a játékosok a legszemélyesebb adataikat.

• az ún. „kardigános kadétok” – a legtöbbször egyedülálló középkorú nőkkel romantikus udvarlásba kezdő, amerikai katonák profilképét használó csalók.

Az internetbiztonság komoly dolog, ne feledjük: szerepmintát mutatunk gyerekeinknek. Tehát ha meg akarjuk védeni őket a kibertér veszélyeitől, akkor nekünk, szülőknek kell jó „digitális szülőként” jó példát mutatni.

A szerzőről:
Fülöp Hajnalka, újságíró, Digitális Család-szakértő, programigazgató, Inforum – Információs Társadalmi Érdekegyeztető Fórum