Hogyan kerüljük el a csalókat és kóklereket a felújítás során?

Nincs olyan ember, aki a közelmúltban ne hallott volna történetet arról, hogyan torkollott egy lakásfelújítás, fürdőátépítés vagy ablakcsere káoszba és anyagi csődbe. Ilyen helyzetbe akárki kerülhet, a kóklerek kiszűrése meglehetősen nehézkes, mert Magyarországon – és általában Európában – nem szabad információt gyűjteni és kiadni arról, melyik cég jó és rossz kivitelező. Ilyen nyilvántartás hivatalosan nem létezik, a jó szakemberekre pedig hónapokat, vagy akár éveket kell várni. Viszont,

ha akad valaki, aki azt mondja, tud burkolni, és ígéretet tesz a feladat elvégzésére, sokan azonnal megbízzák. Aztán a hibás munka több százezer, vagy akár milliós kárt is jelenthet.

„Ilyen alvállalkozókra még generálkivitelezők is ráfanyalodnak, a munkaerőhiány ugyanis hatalmas, az esetek egy részében pedig olyan emberek vállalnak építőipari munkát, akiknek nincs megfelelő szakmai ismeretük” – mondja Kárpáti József, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének tagozati elnöke, etikai bizottsági tagja. Egyik cégüknek nemrég egy egyéni vállalkozóval gyűlt meg a baja, aki elsőre megbízhatónak tűnt, ajánlással érkezett, de végül teljesen vissza kellett bontaniuk a munkáját, majd újból megcsináltatni. Több mint 10 millió forintos káruk keletkezett, és ugyan kaptak ígéretet az összeg visszafizetésére, de szinte biztosra veszik: erre soha nem kerül sor. Feljelentést is akarnak tenni, de tudják: érdemi eredményre nem számíthatnak, a behajtás mondhatni lehetetlen.

Kevés a garancia

A kókler kivitelezőket elvileg el lehet kerülni, de a gyakorlatban ez elég nehéz, és ebben nem sokat segítenek a hivatalos nyilvántartások sem.

„Az építőipari cégeknek regisztrálniuk kell a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarához, annak nyilvántartásában szerepel, hogy milyen tevékenységet folytathatnak, milyen szakembereik vannak. Az mindenképpen ad valamilyen biztonságot, ha a megrendelők ezeket az adatokat ellenőrzik” – mondja Kárpáti József. Viszont önmagában az, hogy a cég szerepel a kamarai nyilvántartásban, még nem garancia semmire, ugyanis a szakmai szervezet nem kezeli a vállalkozásokra érkező esetleges panaszokat, a cégben történt változásokat.

Egyes nyugat-európai országokban jellemzően komolyabb jogosultságai vannak a kamaráknak, ott a működési engedélyt is azok – vagy szakmai szövetségek – adják ki. A vállalkozásokat ellenőrzik, megnézik, milyen munkát végeznek, a panaszokat kivizsgálják. Ha az értékelésekből kiderül, hogy a szakembereik nem megfelelőek, a kamara visszavonhatja a működési engedélyt is. Itthon erre nincs gyakorlat.

Cégtemetők

Az valamelyest segítséget jelent, ha az építőipari vállalkozást a cégnyilvántartásban is ellenőrzik, de a mindenki számára elérhető ingyenes rendszerekből nem kérhetők le azok az adatok, amelyek egyértelműen jelzik a problémákat. A fizetős cégnyilvántartások már mutatnak olyan céghálót, amelyből egyből látszik, ha mondjuk egy cégvezető egymás után buktatott be cégeket, a sokadik végrehajtást indítják ellenük, ne adj isten az ügyvezető már nem is tölthetne be ilyen pozíciót.

Kép

Kép: Freepik

Olyan céggel semmiképp nem tanácsos szerződni, ahol a cégvezetőnek vagy a tulajdonosnak több végelszámolás vagy felszámolás alatt álló cége van.

Persze minden ellen ez sem véd, hiszen sok kókler – főleg, ha már elterjedt, hogy vállalkozásai problémásak, és online fórumok vannak tele a nevével – nem maga indít új céget, hanem rokona, ismerőse neve alatt jegyezteti be újabb cégét. Mindenesetre a cégadatokat egy-egy nagyobb munka előtt mindenképp tanácsos átböngészni.

Kell a referencia

Hiába van egy-egy cégnek csodaszép honlapja, amin sorakoznak a gyönyörű képek, fontos a referenciák megtekintése is. Magyarán rá kell kérdezni, hogy a korábbi munkákat meg tudják-e mutatni, van-e lehetőség arra, hogy az érdeklődő beszéljen akár egy-két korábbi ügyféllel is. Persze lehet, hogy emiatt jó cégek is fennakadnak a rostán, ugyanis a megrendelők által ostromlott jó szakemberek sem szívesen pazarolják idejüket arra, hogy a referenciáikat mutogassák. Egy egyszerű mesterembernél például nem túl életszerű, hogy a napi rohanásban a korábbi megrendelőihez kísérgessen valakit, aki még árajánlatot sem kért tőle.

A jelenlegi munkaerőpiaci helyzetben ugyanis nem a szakemberek és az építőipari cégek versenyeznek a megrendelőkért, hanem fordítva.

Ennek ellenére orosz rulett olyan vállalkozást megbízni, amely referenciát nem tud vagy nem akar felmutatni.

Letétbe tett fizetség

Hátradőlni akkor sem szabad, ha már megvan a kivitelező, hiszen kisebb-nagyobb hibák akkor is becsúszhatnak, ha amúgy jónak tűnik a szakember, megbízhatónak látszik a cég. A bajok elkerülését segítheti, ha a kivitelezést ilyen esetben is építési műszaki ellenőr felügyeli. Rá megéri költeni. „Ő a tervezéstől a kulcsrakész állapotig ellenőrizheti a kivitelezés minőségét, időben jelezheti a problémákat. Ez olcsóbb megoldás, mint a munkálatok végén fölméretni a kárt, amikor már nagyobb a gond, a hibák pedig csak visszabontással javíthatók” – emeli ki Kárpáti József. Ráadásul ilyen esetekben gyakran már ügyvédre is szükség van, komoly elszámolási viták alakulhatnak ki. Főleg, ha a vállalkozó az anyag előlegén túl előre elkéri a munka díját, vagy annak nagyobb hányadát.

Sokan ugyanis – elkerülendő az építőiparra jellemző lánctartozások kialakulását – ezt teszik, annak ellenére, hogy a jogszabály szerint a kivitelezőnek tudnia kell finanszírozni a munkálatokat. Emiatt lehet mindenki számára biztonságos megoldás, ha a kivitelezés megkezdésekor, az előlegen túl, letéti számlán zárolják a szerződésben rögzített összeget, és azt csak akkor oldják föl, amikor az adott szakaszt, munkát átvették, és arról jegyzőkönyv készült. Azt megelőzően sem a tulajdonos nem hívhatja vissza az összeget, sem a kivitelező nem juthat hozzá.

Ez a cikk a Képmás magazin 2020. márciusi számában jelent meg. A Képmás magazinra előfizethet itt>>