Hogyan bocsássunk meg önmagunknak?

A megbocsátás nemcsak az ellenünk elkövetett cselekedetekre való válaszainkat, hanem a saját botlásainkra, rossz döntéseinkre, illetve a hatáskörünkön kívül eső kontrollálhatatlan eseményekre adott reakcióinkat is magába foglalja. A múltunk egészen addig gúzsba köt bennünket, amíg képessé nem válunk arra, hogy az elkövetett hibákat, illetve az életünk kontrollálhatatlan történéseivel kapcsolatos rossz érzéseinket elengedjük.

Lehetséges, hogy mások hibáit könnyen megbocsátjuk, saját magunktól viszont tökéletességet várunk el, és minden lépésünket kritikus tekintettel szemléljük. Ha hibázunk, vagy egy éles helyzetben kiütköznek a jellemhibáink, képtelenek vagyunk a megbocsátást elfogadni és negatív érzelmek nélkül gondolni a cselekedetünkre és a múltunkra. A fejünkben újra és újra lejátsszuk a történteket, egyszerűen nem tudunk szabadulni a lelkiismeret furdalástól, illetve azoktól a rossz érzésektől, melyeket a tettünk vagy a mulasztásunk váltott ki belőlünk. Pedig az önmagunknak való megbocsátás pozitív hatással van testi és lelki egészségünkre, valamint a kapcsolatainkra egyaránt.

Intraperszonális megbocsátás 

Amikor megbocsátunk önmagunknak, az aktuális és az ideális énképünk közötti távolság csökken, ezáltal önértékelésünk javul. Minél kevésbé különbözik az aktuális illetve az ideális énképünk, annál kiegyensúlyozottabbak és boldogabbak vagyunk. A saját magunkról kialakított kép, illetve az, hogy képesek vagyunk-e saját magunkat elfogadni, a kapcsolataink minőségét is meghatározza. Akkor tudunk a körülöttünk lévő személyekkel harmonikus kapcsolatot kialakítani, ha mi magunk kiegyensúlyozottak vagyunk.

Amíg nem tudjuk a saját árnyoldalunkat elfogadni, addig a „rossz”, saját magunk számára elfogadhatatlan tulajdonságainkat a környezetünkre, illetve a másik félre vetítjük ki, így a saját magunkról kialakított negatív szemlélet átterjed a külvilágra is.

Mivel folyton a hibáink lebegnek a szemünk előtt, ezért a körülöttünk élőkre is ezen a szemüvegen keresztül tekintünk: „ha én képes voltam erre a tettre, akkor mások is képesek rá.”

Az intraperszonális, vagyis a saját magunk felé irányuló megbocsátás a párkapcsolat minőségével is összefüggést mutat.  Azok a személyek, akik folyton kárhoztatják magukat a tetteik negatív következményei miatt, és nem tudják kezelni a saját hibáik miatt érzett bűntudatot, önvádat illetve szégyenérzetet, több stresszt élnek meg és elégedetlenebbek a párkapcsolatukkal, továbbá rosszabb kommunikációról számolnak be.

Hogyan bocsássunk meg önmagunknak?

Fontos, hogy mentségek és kifogások keresése nélkül szembenézzünk a hibánkkal. Az őszinte szembenézéskor lehetőségünk nyílik arra is, hogy feltárjuk a tettünk mögött meghúzódó okokat, és feldolgozzuk a múltunk, a gyermekkorunk, a neveltetésünk, illetve a saját magunk által kialakított szokások problémáit, nehézségeit.

Természetesen az is lehetséges, hogy nem követtünk el olyan hibát, ami miatt lelkiismeret furdalást kellene éreznünk, csupán a környezetünk vár el tőlünk egy bizonyos viselkedésformát, esetleg olyan feladattal bíz meg, amelynek a teljesítése valójában nem a mi felelősségünk. Ilyenkor nagyon fontos, hogy tisztázzuk magunkban, hogy hol húzódik a mi felelősségünk határa, illetve honnan ered a bűntudatunk, kinek akarunk megfelelni, és milyen manipulációs technikákkal, játszmákkal igyekeznek rávenni olyan viselkedésre, amely valójában távol áll tőlünk.

Ne emésszük magunkat olyan dolgok miatt, amik nem a mi felelősségünk!

– Amennyiben valóban helytelen dolgot tettünk, és bűntudatunk nem egy másik személy érzelmi zsarolásának eredménye, fontos, hogy végiggondoljuk a saját részünket a múlt eseményeiben, és bocsánatot kérjünk attól a személytől, akit megbántottunk a cselekedetünkkel. Elmondhatjuk neki, hogy sajnáljuk, hogy fájdalmat okoztunk számára, és ha lehetséges megpróbálhatjuk helyreállítani a kapcsolatot.

– Ha a személyes beszélgetés nem lehetséges, vagy nem érezzük szükségét, az érzéseinket napló vagy levél formájában is leírhatjuk. Segít megszabadulni a belső feszültségtől, valamint a probléma is jobban átláthatóvá válik.

– Olykor az is előfordulhat, hogy cselekedetünkkel nem másnak okoztunk kárt vagy fájdalmat, hanem a saját magunkkal szemben támasztott elvárásainknak nem feleltünk meg. Ez esetben is hasznos, ha írásban fogalmazzuk meg a saját érzéseinket.

– Fontos, hogy a tettünkkel és annak következményeivel való őszinte szembenézés után, tudatosan elköteleződjünk az önmagunknak való megbocsátás mellett. Hívő katolikusoknak segít, ha feloldozást kapnak a vétkeik alól, és tudatosítják, hogy Isten már megbocsátotta bűneiket.

Ha őszintén szembenézünk a hibáinkkal és megbocsátunk önmagunknak, ha képessé válunk arra, hogy elfogadjuk önmagunkat, és elengedjük a saját magunkkal szemben táplált negatív érzéseket, akkor megtapasztalhatjuk a szabadságérzést, amely erőt ad, hogy a jövőben már ne kövessük el a múlt hibáit.

Ez a cikk a Képmás magazinban jelent meg. A lapra előfizethet itt>>