Hasznos tanácsok jégre lépés előtt

A jég – csakúgy, mint a víz – sokak számára hívogató, ám az élmények mellett komoly veszélyeket is tartogathat. Ezért is fontos, hogy mindenki, aki a téli sportolás helyszínéül szívesen választja a szabad vizek jegét, tisztában legyen a jég tulajdonságaival és az adott partszakasz jellemzőivel. Vegyük most sorra a legfontosabb tudnivalókat.

Mikor mondhatjuk, hogy biztonságos vastagságú a jég?

Van egy nemzetközi szabály, a „4-8–12–16-os szabály”, amely a fagyásban (vagy más néven hízásban) lévő jég vastagsága alapján – 4, 8, 12, illetve 16 centiméteres jégvastagságot alapul véve – határozza meg a biztonságos jégen tartózkodás szabályait. Ezt a szabályt figyelembe véve általánosságban elmondható:

Legalább 12 centiméter vastag, egyenletes jégnek kell lennie ahhoz, hogy egyszerre többen is biztonságban tartózkodhassanak rajta.

Arról, hogy alkalmas-e a jég a sportolásra, soha ne magunk próbáljunk meggyőződni, hanem minden esetben a friss híradásokat és a helyi önkormányzat által közölt információkat vegyük figyelembe. Amennyiben korcsolyázásra alkalmassá válik a jég, akkor a helyi önkormányzatok kijelölik a sportolásra alkalmas területeket. Fontos, hogy mindig csak a kijelölt területeken lépjünk jégre! Minden más jégfelület veszélyes lehet!

A jég olykor megtévesztő

Van olyan, amikor látszólag megfelelőnek tűnik a jég vastagsága, ám jól tudjuk, hogy a látszat néha csal. A jég esetében ez különösen igaz: szerkezetét, vastagságát, minőségét számos tényező befolyásolja. Például a víz mozgása, a széltevékenység, az élőlények – madarak, halak – jelenléte, a jég alatt húzódó meleg áramlatok és feltörő források, a vízbefolyások, a víz és a külső hőmérséklet változásai miatt a jég vastagsága és minősége adott területeken belül is változó lehet.

Mire figyeljünk? Mire vigyázzunk?

Közvetlenül a part közelében, a parti kövek mentén vékonyabb a jég, ezért könnyebben törik.

Kerüljük a nádasok környékét és azokat a jégfelületeket, ahol a jég tele van levegőbuborékokkal, mert ezeken a helyeken a jég szerkezete gyengébb. Gyengébb szerkezet jellemző a rianások közelében is.

Figyeljünk az időjárás változásaira. Ha napokig jelentős a nappali felmelegedés, az meggyengíti a jég szerkezetét (olvadásnak indul), ám az éjszakai visszafagyás miatt ennek jelei nehezen észrevehetőek.

Nem ajánlatos hóval borított jégfelületre lépni. Egyfelől mert nem tudhatjuk, mi van a hóréteg alatt, másfelől a hó szigetelő hatása miatt a jég nem tud hízni, ezért a hótakaró alatt mindig vékonyabb a jég vastagsága. Ha nem fedi hó a jeget, sokkal jobban hízásnak tud indulni, hisz a víz fagyása mindig felülről, a hideg levegő hatására következik be.

Nem árt odafigyelni a tavakon vágott lékekre sem. A lékekre valamilyen kiálló tárgy – például nád, fadarab vagy piros-fehér szalaggal körbekerített terület – figyelmeztet, amelyet a halászok és horgászok helyeznek ki. (A lékek megjelölése kötelező! A jól látható jelölés elmulasztása komoly balesetveszélyt jelent a jégen tartózkodókra nézve!)

Erősen ajánlott elkerülni a bányatavakat, mert a meder mélysége miatt nagyon veszélyes lehet egy esetleges beszakadás esetén.

Egy fontos figyelmeztető jel:

Ha a jégen tartózkodásunk során gyanús ropogást, recsegést hallunk, azonnal feküdjünk le a jégre.

Testsúlyunk eloszlatásával kisebb nyomást gyakorolunk a jégre, ezért minél nagyobb testfelülettel – hason vagy háton fekve, karjainkat oldalra nyújtva, lábainkat terpeszben tartva – próbáljuk meg óvatosan csúszva elérni a partot.

Mit tegyünk, ha mégis megtörténik a baj?

Amennyiben váratlanul, minden előjel nélkül beszakadna alattunk a jég, akkor azonnal tárjuk szét kezeinket, mert azzal esélyt kapunk, hogy megtartsuk magunkat. Törekedjünk arra, hogy ne kerüljünk a jég alá, fejünket próbáljuk mindvégig kiemelve, a vízfelszín fölött tartani.

Beszakadás esetén a legtöbb ember pánikba esik és ösztönösen intenzív mozgásba kezd. Azonban, hogy minél tovább meg tudjuk őrizni a ruházatunk és testünk között kialakult szigetelő légréteget, tudatosan kerülni kell a felesleges mozdulatokat.

Kép

Kép: VMSZ Média

Fontos, hogy a lehetőségekhez képest próbáljunk meg nyugodtak maradni és nyugodtan lélegezni. Kapaszkodjunk meg a jég szélében, testünket pedig igyekezzünk vízszintes helyzetbe hozni (párhuzamosan a jég felületével). Amennyiben lehetséges próbáljuk meg elérni lábunkkal a jég szélét és lökjük el magunkat a part irányába, kezeink segítségével pedig húzzuk fel magunkat a jég felületére. Ha sikerült a jég felszínére jutni, maradjunk fekve és gördülve távolodjunk el a beszakadás helyétől, csakis a part irányába. Mindenképp ügyeljünk rá, hogy minél nagyobb testfelülettel feküdjünk és mozogjunk a jégen.

Beszakadás esetén nagyon jó szolgálatot tehet, ha van nálunk jégszög.

A speciálisan erre a célra kifejlesztett önmentő eszköz segítségével könnyebb a jégen megkapaszkodni és felhúzni magunkat a felszínre. Ezt az eszközt boltban is megvásárolhatjuk, vagy akár otthon, házilag is könnyedén elkészíthetjük. (Nem kell más hozzá, csak egy seprűnyél, két erős szög, vagy nagyobb csavar és egy darab kötél.)

Kép

Kép: VMSZ Média

Ha sikerül partot érnünk, azonnal menjünk meleg, fedett helyre (de ne túlfűtött helyre, mert kihűlés esetén a hirtelen melegítéssel akár árthatunk is). Szabaduljunk meg a jeges ruházattól, és testünket dörzsöljük át jól, ezzel is serkentve a vérkeringést. Vegyünk fel száraz ruhát, vagy takarózzunk be egy pléddel és fogyasszunk meleg italt. Amennyiben jeges vízbe estünk, mindenképp orvosi vizsgálatra és szükség esetén szakszerű ellátásra lesz szükségünk!

Hogyan segíthetünk annak, aki bajba került?

Újra és újra hangsúlyozzuk, hogy soha ne kezdjünk felelőtlenül mások mentésébe, mert ezzel saját életünket is kockáztathatjuk. Igaz ez a vízből mentésre és a jégről mentésre egyaránt.

Lehetőleg azonnal hívjunk segítséget és a mentéshez használjunk valamilyen eszközt. Nézzünk körül a parton és keressünk mentéshez használható eszközöket, például egy szélesebb deszkát, egy létrát vagy egy leakasztható ajtólapot, amire a mentést végző személy rá tud feküdni. Ha más nincs kéznél, akkor keressünk egy hosszú, erős ágat vagy egy ruhadarabot, és azt nyújtsuk oda a jégbeszakadtnak. Ha többen vagyunk, akkor hason fekve, egymás lábát fogva alkossunk élőláncot, hogy elérjük a bajbajutottat. Óvakodjunk a közvetlen – eszköz, vagy társ nélküli – mentéstől. Veszélyes lehet.

A lényeg, hogy készüljünk fel tudatosan! Ha betartjuk a jégen tartózkodás alapvető szabályait, akkor nagy valószínűséggel megóvhatjuk magunkat a nagyobb bajtól. Legyen elsődleges szempont a megelőzés és a biztonság! Igaz, hogy a jég látványa erősen vonzza az embert, de ennek ellenére soha ne menjünk meggondolatlanul a jégre! A tudatosság és a felkészültség életet menthet!