Hajrá, magyarok! – A párizsi olimpia magyar szemmel
Az eddigi 29 nyári olimpián 108 versenyszámban 304 magyar olimpiai bajnok összesen 182 aranyérmet szerzett (ebben az egyéni és a csapatsportágak is benne vannak). Az aranyak mellett 156 ezüst- és 177 bronzérmünk született. Legsikeresebb szereplésünket – 16 arannyal és összesen 42 éremmel – 1952‑ben, Helsinkiben produkáltuk. És kiknek szurkolhatunk hamarosan? Idei olimpikonjainkból is szemezgettünk, a teljesség igénye nélkül.
A legtöbb olimpiai aranyérmünket Gerevich Aladár vívó (7), Kozák Danuta kajakos, Kárpáti Rudolf és Kovács Pál vívók (6-6), Keleti Ágnes tornász és Egerszegi Krisztina úszó (5-5) nyerték. Az összes érmet tekintve Keleti Ágnes és Gerevich Aladár (10) vezeti a listát Korondi Margit tornász, Kozák Danuta és Kovács Katalin kajakos (8-8) és Halmay Zoltán úszó (7) előtt.
A világháborúk ideje alatt, vagyis 1916-ban, 1940-ben és 1944-ben nem rendeztek olimpiát, a 2020-as tokióit a pandémia miatt 2021-ben tartották meg.
Az 1920-as antwerpeni olimpiára az első világháború veszteseiként, az 1984-es Los Angeles-ire pedig a szocialista blokk bojkottja miatt nem utaztunk.
Magyarország 1932-ig nőket egyáltalán nem küldött az olimpiákra, 2021-ben Tokióban azonban már több női, mint férfi versenyzőnk indult. Összesen 33 sportágban versenyeztünk eddig. A legutóbbi játékokon, 2021-ben 6 arany-, 7 ezüst- és 7 bronzérem került a nevünk mellé, ezzel a 15. helyet szereztük meg az éremtáblázaton.
Akikre idén külön is érdemes figyelni
Az első magyar nő, aki olimpián bokszolhat
Hámori Luca már azzal sporttörténelmet írt, hogy minden idők első magyar női ökölvívójaként kiharcolta az olimpiai szereplés jogát. Ezzel a huszonhárom éves kőszegi sportolónő tízesztendős kora óta dédelgetett álma vált valóra. Amint megszerezte az indulási jogot, megígérte, hogy még egy lapáttal rátesz az amúgy is kőkemény edzésmunkájára, mert szeretne Párizsban dobogós helyen végezni.
Az utolsó mohikán búcsúja
Kemény Dénes kapitány 2008-as pekingi vízilabda-aranycsapatának utolsó hírmondója, a 2013-ban a világ legjobb pólósának is megválasztott Varga Dénes az olimpia után befejezi aktív pályafutását. „Dumi” 2022-ben egy daganatos betegséget is leküzdött, most pedig egy megfiatalított vízilabda-válogatottat segíthet veteránként az egyik legsikeresebb sportágunkban ismét a csúcsra érni.
Nagyszerű és sportszerű sprinter
Kozák Luca gátfutó a 2021-es tokiói olimpián azért maradt le a százméteres táv döntőjéről, mert a sikeres középdöntőjét követően az elődöntőben nekiszaladt egy gátnak, és egyensúlyát vesztve nem tudott célba érni.
A világsajtó ezzel együtt ünnepelte őt, miután könnyekkel küszködve is az első dolga volt felsegíteni a földről a futamban nagyot eső jamaicai vetélytársát, amiért fair play-díjat kapott.
Lucát idén kárpótolhatja az élet: Párizsban ismét esélye nyílhat a döntőbe jutni.
Pengés, diplomás és (sport)diplomatikus
Háromszoros olimpiai bajnok vívólegendánk, Szilágyi Áron egyúttal diplomás pszichológus. Emellett ő a világtörténelem első kardvívója, aki megszakítás nélkül háromszor elnyerte sportága egyéni olimpiai bajnoki címét. A párizsi játékok alatt nemcsak az dől el, hogy a rekordot esetleg egy negyedik arannyal is meg tudja-e fejelni, hanem az is, hogy beválasztják-e a lejáró mandátumú Gyurta Dániel helyére a Nemzetközi Olimpiai Bizottság sportolói bizottságába, ami újabb fronton jelentene sikert számára.
Ösztönösen a csúcsra
Koch Máté vívónak tavaly bombaéve volt: Európa- és világbajnok lett, sőt a világranglistát is vezeti. Kedvenc sportolója a futballista Lionel Messi, az övéhez hasonló ösztönösséggel is mozog – csak nem a pályán, hanem a páston. Szerinte az a siker kulcsa, hogy gyerekként nem szabad feladni a kezdeti kudarcok után. Ő már csak tudja: sajátos mozgáskultúráját vívókörökben eleinte állítólag sokan megmosolyogták – nevelőedzője, Halla Péter nem így tett, inkább hagyta, hogy egyéni stílusával érvényesüljön. Lehet, hogy ezzel a kardozó Szilágyi Áron méltó utódját indította útnak párbajtőrben?
Három kontinens mosolya
Szilágyi Dorottya vízipólósunk tizenhat éves koráig Dél-Afrikában, Új-Zélandon, majd Ausztráliában nőtt fel, édesapja ugyanis ezekben az országokban edzősködött.
Dorka nem bánta meg, hogy tinédzserként a szülői házból szó szerint kirepülve hazaköltözött Magyarországra, hiszen – miközben Dunaújvárosban, majd Egerben is értékes csapattagságra és otthonra lelt – a magyar válogatottnak is alapembere és a legmosolygósabb tagja lett. Világversenyeken gyűjtött éremkollekciójából egyedül az arany hiányzik.
Török–magyar lélek(búvár)
Özbas Szofi cselgáncsozónk édesapja, a török Fatih Özbaş 1992-ben hazája birkózójaként részt vett a barcelonai olimpián, majd edzőként is dolgozott. Mivel Szofi édesanyja tornász volt, ő maga a szülei sportágai közt „félúton”, a dzsúdónál ragadt. „A pszichológia ugyanannyira a részem, mint a dzsúdó” – nyilatkozta, jelezve, hogy egyetemi tanulmányaival is komoly tervei vannak. Olimpiai érme még nincs, de huszonkét évesen bőven van ideje változtatni ezen. Nemrég azt is kijelentette: számára a verseny közben átélt érzések fontosabbak, mint az eredmény – ami nem zárja ki, hogy a kettő találkozzon…
Az öntörvényű – zseni?
Milák Kristófot év elején még szinte mindenki az „öntörvényű” skatulyába helyezte – az, hogy átkerül-e onnan az „öntörvényű zseni”-ébe, hamarosan kiderül.
Felkészülését minden korábbi hagyománnyal szakítva, a külső tanácsokra fittyet hányva végezte el, miközben a médián keresztül a közönséggel sem kommunikált. Vajon, ha Párizsban ismét olimpiai bajnok lesz, hányan fognak rá haragudni?
Matyóföldről Marseille-ig hajózva
Érdi Mária vitorlázó 2023-ban világbajnok, 2024-ben Európa-bajnok lett, ráadásul idén olyan rangos világkupaversenyt is nyert már, amelyen a legutóbbi két olimpia aranyérmesét is megelőzte. Az ő hajóosztályában ugyanakkor igen szorosnak ígérkezik az ötkarikás verseny, bármi előfordulhat – akár magyar siker is. Ez esetben Jacsó József súlyemelő (1962) után lenne újra mezőkövesdi származású olimpiai bajnokunk. Mári nem Párizsba, hanem Marseille-be utazik, a vitorlásversenyek ott lesznek.
Ezüstgyerek, arany kezek
Édesapja, Imre Géza világ- és Európa-bajnok, olimpiai ezüstérmes vívó, édesanyja Kökény Beatrix olimpiai ezüstérmes, Európa-bajnok kézilabdázó. Ha így nézzük, nem nagy csoda, hogy Imre Bence huszonegy éves kézilabdásunk extra adag sportolói tehetséget örökölt.
Ezt már idén márciusban is bizonyította, amikor az olimpiára való kijutásról döntő Portugália elleni mérkőzésen az összes (!) lövése sikeres volt: kilenc gólt ért el, és a mérkőzés legjobbjának választották.
A német rekordbajnok THW Kiel le is csapott rá, nyártól az ő játékosuk, az olimpián azonban természetesen piros-fehér-zöldben villoghat.
Aki átúszott egyik sportágból a másikba
Különös és inspiráló a debreceni Senánszky Petra története, aki a nem olimpiai sportág uszonyos úszásban 2011 és 2019 között világbajnoki címet világbajnoki címre, világrekordot világrekordra halmozott, azaz szuperklasszis volt. Majd gondolt egyet, és új kihívást keresve, megpróbálkozott a hagyományos úszás sprintszámaival is. Olyan sikeresen, hogy az ötvenméteres gyorsúszásban országos csúcsot döntve az olimpiára is kijutott, így a „sellőlány” élete első ötkarikás versenyére készülhet.
Tíz közül a legkisebb fiú
Ungvári Attila dzsúdós türelmesen kivárta a lehetőséget: harmincöt évesen utazhat idén az első olimpiájára. A 2012-es londonit – amelyen bátyja, Ungvári Miklós ezüstérmet szerzett – azért is kényszerült kihagyni, mert doppingvétség miatt két évre eltiltották. Ötkarikás álmát további két sikertelen próbálkozás után sem adta fel, így 2024-ben ő képviselheti az Ungvári családot Párizsban – ráadásul nem egyedül…
Miklós szövetségi kapitányként lesz ott mellette, és további nyolc (!) idősebb fiútestvére is szorít majd neki.
Fél évszázada várjuk
Siklósi Gergely annak a magyar párbajtőrcsapatnak az egyik vezéreként utazik Párizsba, amelynek elődei – Erdős Sándor, Fenyvesi Csaba, Kulcsár Győző, Osztrics István, Schmitt Pál – legutóbb az 1972-es müncheni olimpián állhattak a dobogó tetejére. Gergő, akinek nevelőedzője Tapolcán a tragikusan fiatalon elhunyt olimpiai bronzérmes, Szalay Gyöngyi volt, egyéniben három éve ezüstöt hozott haza Tokióból. Mivel makacs talpsérülése, amellyel küzdve is csapat-Európa-bajnokként zárta a tavalyi évet, már a múlté, az olimpián egyetlen célja lehet… Azaz kettő. Egy csapatban és egy egyéniben!
Családi kollekció
Csipes Tamara egy évvel azután született, hogy édesapja – egyúttal jelenlegi edzője –, Csipes Ferenc Szöulban a férfi kajaknégyes tagjaként olimpiai bajnoki címet nyert. A lány rátett egy evezőlapáttal az apai sikerre, hiszen 2016-ban és 2021-ben is a győztes női négyes tagjaként hallgathatta a himnuszt. Nagy kérdés, ezt 2024-ben is megteheti-e, és ha igen, hányszoros olimpiai bajnokként tér haza francia földről, ahol több számban is hajóba száll.
Női kajakosaink csapathirdetését idén élénk viták kísérték, de a szurkolók júliusban azért is szorítanak, hogy minél tovább fényesedjen a Csipes família vitrinje.
A jövőépítő
Azt, hogy kajakosainknál nem ritka a sikeres „családi vállalkozás”, Kopasz Bálint esete is igazolja, aki édesanyja, Demeter Irén edzői felkészítése mellett éri el világraszóló eredményeit. Bálint energiáját a közelmúltban az építkezése is lekötötte, Párizsban azonban címvédésre készül, hiszen Tokióban ő lett az ezerméteres táv királya. Ezt magyar versenyző Hesz Mihály 1968-os győzelme után mondhatta el magáról ismét – lehet, hogy ezúttal ötvenhárom helyett csak három évet kell várni a folytatásra?
A párizsi sportünnep számokban
A 2024-es olimpián 10 500 sportoló verseng majd, többségük a Saint-Denis-ben (Párizs egyik külvárosa), felépített olimpiai faluban fog lakni. Az indulók 32 sportágban összesen 329 versenyen vesznek részt, négy új sportág – szörf (ennek a versenyeit Tahitin rendezik), sportmászás, breaktánc és gördeszka – is bemutatkozik. A játékokon 203 nemzet vehet részt, és 15 millió néző lehet jelen az eseményeken. Az ő biztonságukról mintegy negyvenezer rendőr, csendőr, katona, biztonsági őr gondoskodik. Csak a megnyitó ünnepségre több mint félmilliós tömeget várnak, közülük százezren a Szajna partjáról figyelhetik, amint a sportolók lehajóznak a folyón. Körülbelül harmincezer önkéntes is segíti majd a szervezőket, és becslések szerint 13 millió adag ételt fognak felszolgálni a játékok alatt.
A MOL – mint a hazai sportélet meghatározó szponzora – az olimpiai eszme és a hozzá kapcsolódó sportteljesítmények támogatására mindig is kiemelt figyelmet fordított. Ennek részeként az elmúlt évtizedekben számos olyan olimpiai siker mögött ott állt a vállalat, amelyekre egy egész nemzet lehetett büszke. A MOL célja, hogy sporttámogatásainak köszönhetően újabb és újabb generációk mutathassák meg tehetségüket, és sikereiknek közösen örülhessünk. A cég együttműködése a Magyar Olimpiai Bizottsággal kiszélesítette támogatásai körét: Milák Kristóf úszó, Fucsovics Márton teniszező, Siklósi Gergely vívó, vagy a kézi- és vízilabda-válogatottak szponzorációja mellett a magyar olimpiai csapat partnereként is olyan eredmények megszületéséhez járulhat hozzá, amelyek határokon átívelő hírnevet hoznak Magyarországnak a sport területén.
Ez a cikk a MOL-Új Európa Alapítvány szakmai támogatásával készült.
Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!
Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!
Támogatom a kepmas.hu-t>>
