„Gyereket pelenkázni a tengerparton vagy a dzsungelben sokkal izgalmasabb”

– Kisfiatok, Poldi 24 hónaposan már 24 országban járt. Hogyan tudtatok ennyit utazni egy ilyen pici gyerekkel?
– A férjemmel a kapcsolatunk kezdete óta közös szerelmünk a hátizsákos utazás, én tulajdonképpen általa csöppentem bele ebbe a világba. Megismerkedésünk után pár héttel már egy-egy hátizsákkal repültünk Izraelbe. Amikor várandós lettem, tudtuk, hogy szeretnénk folytatni ezt a fajta utazást. Hiába voltak nagyon sokan, akik azzal ijesztgettek minket, hogy gyerekkel majd nem fogunk tudni utazni, mi ezt másképp láttuk. Várandósságom ideje alatt is utaztunk, akkor Délkelet-Ázsiába mentünk. Amikor Poldi megszületett, akkor vele kicsiben kezdtük. Másfél hetesen a Balatonra mentünk pár órára, majd pár hetesen egy egész napra, másfél hónaposan pedig kimentünk Prágába autóval, vagyis fokozatosan növeltük a távokat és az időket. Négy hónaposan Ausztriába, öt hónaposan már Mexikóba mentünk vele. Vele is annyit utazunk, amennyit korábban kettesben utaztunk, ehhez pedig minden szabadnapot és bevételt erre teszünk félre.

– Mi a gyerekes utazás legnagyobb nehézsége? Hogyan álltok neki a tervezésnek, amikor úticélt választotok?
– Mi nem szoktuk megtervezni az utakat. Általában van pár elképzelésünk az úticélokat illetően, és ahova a legolcsóbb a repülőjegy, oda megyünk.

A baba érkezésével ez annyiban módosult, hogy nem megyünk olyan helyre, ahová plusz oltások kellenek vagy valamilyen egészségügyi kockázata van az utazásnak.

Az európai szintű egészségügyi szolgáltatás fontos nekünk, Mexikónak a Yucatán része azért volt jó, mert ott amerikai színvonalú az egészségügy. Kifejezetten bababarát utakat nem terveztünk soha.
Nem mondanám azt, hogy nehezebb a babás utazás, inkább más, kifejezett nehézséget pedig nem is tudnék mondani. Mindhármunknak a vérében van az utazás, mi élvezzük és feltölt, ha kimozdulunk a komfortzónánkból, ha új helyeket fedezünk fel.

– Mennyire figyeltek Poldi napirendjére, ha utaztok?
– Klasszikus értelemben vett napirendet nem tartunk itthon sem. Van egy családi ritmusunk, ami mindenkinek megfelel, és aminek a fix pontjai az étkezések és az alvás. Utóbbira mindig figyelünk utazás alatt, fontos, hogy Poldi tudjon pihenni. Bárhol elalszik egyébként, megszokta, hogy az elejétől jön velünk és ránk van kötve hordozóban, abban is alszik. A szervezésnél arra figyelünk, hogy az autós utakat igyekszünk az alvásidejére időzíteni, de más tervezés nincs az utazások előtt.

– Sok szülő úgy gondolja, hogy majd akkor utaznak, ha nagyobb lesz a gyerek, mert egyrészt bonyolultnak gondolják a gyerekkel utazást, másrészt úgy vannak vele, hogy a gyerek úgyse emlékszik semmire az utazásból. Számotokra miért fontos, hogy ennyit utazzatok a gyerekkel?
– Mi nem azért utazunk, hogy ő emlékezzen rá, hanem mert az utazás alatt kiszabadulunk a hétköznapokból, új impulzusok érnek minket, felszabadultak vagyunk és jól érezzük magunkat. Ilyenkor sokkal több minőségi időt tölt együtt az egész család, nem viszik el a figyelmünket a hétköznapi dolgok. Számunkra gyereket pelenkázni a tengerparton vagy a dzsungelben sokkal izgalmasabb – szeretjük a hétköznapi dolgokat új környezetben végezni, minket ez tölt fel. De azt is megértem, ha valakinek ez stressz.

Mi viszont úgy gondoljuk, hogy egy gyereknek, pláne egy babának az első hónapokban semmi másra nincs szüksége azon kívül, hogy meg legyen etetve, tisztába legyen téve és a szüleivel legyen, akik jól érzik magukat.

– Említetted, hogy a szabadságotokat az utazásra fordítjátok. Te vállalkozó vagy, de ezek szerint a férjed alkalmazott. Hogyan lehet összeegyeztetni az alkalmazotti létet és a sok utazást?
– A férjem egy multinál dolgozik, neki szabadságot kell kivenni, ha el akarunk utazni valahová. Általában úgy szervezzük, hogy az utazást ünnepnapokra, főleg a többnaposokra időzítjük. Például karácsonykor eddig mindig utaztunk, így a szabadságokkal együtt egy-egy hosszabb utazást is be tudunk iktatni az évbe.

Kép

Kép: Okos Tímea Kitti

– Szerinted mitől működik jól egy házasság?
– Mi egy céges futóversenyen ismerkedtünk meg, egy maratoni váltóba kerültünk. Megismerkedésünk után pár héttel már egy repülőn ültünk Izrael felé. Vagyis elég intenzíven indult a kapcsolatunk, aminek azóta is meghatározó része a sok közös hobbi. Az utazáson kívül ilyen még a futás, illetve az egészséges életmód és a gasztronómia. Egy kapcsolatban szerintem a legfontosabbak a közös élmények és a közös fejlődés ezek által. Az utazás által sokat tanulunk egymásról, magunkról és a világról. Mi együtt fejlődünk, így pedig a kapcsolatunk is fejlődik és mindig megújul.

– A várandósságod alatt végig sportoltál, és a szülés után pár héttel már újra bomba formában voltál. Számodra mit jelent a sport?
– Volt egy olyan időszakom, amikor azért sportoltam, hogy kalóriát égessek vagy jobban nézzek ki, de ma már úgy gondolom, hogy a fitt külső egy járulékos plusz, a legfontosabb pedig a sport egészségre gyakorolt hatása. Várandósan is végig edzettem. Poldi hétfőn született, szombaton még egy jót aeroboztam a konditeremben. A szülés után – ahogy megkaptam a zöld jelzést az orvostól – mentem is vissza edzeni. A sport nekem rengeteget ad. Egyrészt ez a legjobb feszültséglevezetés. Minél fáradtabban vágok bele, annál inkább feltöltődve tudom folytatni a napot egy edzés után. Másrészt a futás szabadságérzést is ad: kimenni a természetbe és futni számomra maga a flow-élmény. A hétköznapokban is látom az eredményét: kitartásra nevel és erőt ad. Ezeken túl nekünk a sport közös családi élményt is jelent: babakocsival is futottunk már félmaratont.

A példamutatás része szintén fontos, hiszen a gyerek valószínűleg akkor fog sportolni, ha látja a szüleit sportolni.

– Multis karriered cserélted saját vállalkozásra, életmódtanácsadó és blogger vagy. Hogy zajlott a karrierváltás?
– Engem mindig sok terület érdekelt, ezért tanultam nemzetközi tanulmányokat, majd mesterszakra vezetés és szervezésre mentem. Mindkettő meglehetősen interdiszciplináris terület, ahol sok mindennel foglalkozol. Dolgoztam gazdasági újságíróként, majd multinál marketingesként. Szerintem a vállalkozásnál is sokat segít egy ilyen munkatapasztalat, ugyanakkor mindig úgy éreztem, hogy ott nincs lehetőségem kibontakoztatni a kreativitásomat, illetve éreztem a korlátokat is: egy multinál nem azt csinálod, amit akarsz, hanem megmondják, hogy mit csinálj. Szerettem volna kreatív dolgot alkotni, és ott volt a szabadság iránti igényem is, harmadrészt az egészséges életmód életem meghatározó területe, amivel 10–12 éve foglalkozom tanfolyamok és szakirodalom szintjén is. Ráadásul a várandósság alatt nemcsak az utazással kapcsolatban kaptunk negatív kommenteket – „úgyse fogtok gyerekkel utazni” –, hanem a sporttal kapcsolatban is – „minek jársz edzeni, úgyis elhízol majd” – amiket nem értettem. Ezek együttesen adták a fő motivációt arra, hogy saját, egészségtudatos életmóddal kapcsolatos vállalkozást indítsak.

A visszajelzések alapján azt látom, hogy amit csinálok, az mások számára megerősítés: lehet másként csinálni, lehet edzeni várandósan, lehet utazni babával és lehet egészségesen élni.

Poldi megszületése után úgy voltam vele, hogy mikor próbáljam meg a saját vállalkozás elindítását, ha nem most. Gyerek és főállás mellett ezt sokkal nehezebb megtenni, mint egy kisbaba mellett.

– Te írtad az első magyar nyelvű BLW (baby lead weaning – baba vezette hozzátáplálás) könyvet, amelynek alapja a falatkás étkezés, amelyet a baba irányít. Ő dönti el, hogy miből és mennyit eszik, nincs kanállal etetés, és a pürék szerepe is minimális. Hogyan találtál rá erre az útra?
– Sok butaságot olvastam a hozzátáplálásról, amikről mindig azt gondoltam, hogy nem létezik, hogy ezt máshogy nem lehet csinálni, mint ahogy a nagykönyvben meg van írva. Aztán valahol szembejött a BLW, és azonnal magától értetődőnek tűnt, hogy ez a mi utunk. Amikor közeledett nálunk is a hozzátáplálás ideje, és magyarul kerestem információ a neten a BLW-ről, akkor láttam, hogy alig van olyan anyag, ami összefüggő és friss lett volna. Az elérhető angol cikkek alapján elkezdtük a gyakorlatban, és működött. Ekkor született meg bennem a gondolat, hogy szeretnék egy olyan anyagot magyarul, amiben benne van a BLW filozófiája, módszere, mások tapasztalatai és a gyakorlati tudnivalók is.

– Van egy egyre népszerűbb Instagram-oldalad, vezeted a sablonmentes.hu blogját és könyvet is írsz. Mik a távlati terveid?
– Jelenleg a férjemmel közös szerelemprojektünkön dolgozunk, a @világjárócsalád Instagram oldalon dokumentáljuk az utazásélményeinket, és épp folyamatban van egy közös könyv írása ebben a témában. A címe: 24 ország 24 hónaposan. Emellett tervezem a BLW könyv folytatását, ami a nagyobb gyerekek étkezéséről szól majd. A célom vele az, hogy segítsek átlépni a sablonos berögződéseken, főleg a válogatósság területén.