Gyere velem, csavarogjunk Budapesten! – 5 szecessziós csoda

A stílus egyik vezérmotívuma a visszatalálás a természethez. Nem csoda, hogy a szecessziós épületeket szinte ellepi a növényi és állati ornamentikus díszítés, amely gazdag színhasználattal és formabontó új anyagokkal társul (pl. mozaik, üveg, mázas kerámia, cement, gyöngyház). A motívumok rengeteg rejtett filozófiai vagy az épület funkciójára utaló jelzést is hordoznak magukban! Induljunk el, fedezzük fel együtt!

1. A „magyar Champs-Elysée” gyöngyszeme

Sétánkat kezdjük az Andrássy út körüli villanegyedben, a Munkácsy Mihály utca 16. alatt található Schiffer-villában. Az 1910–1912 között épült házat a gazdag vasútmérnök és vállalkozó, az akkor csupán 35 éves Schiffer Miksa építtette családi otthonának, ahol feleségével, Grünwald Saroltával és négy lányával élt.

A Schiffer-villa tágas hallja az üvegberakásos, ívelt ajtókkal és a díszes szellőzőrácsokkal  Kép: Kővágó Veronika

A villát 1945-ben bombatalálat érte, később államosították, ma pedig a Pénzügyőr- és Adózástörténeti Múzeum található benne. A meglepően szerény külső mögött egy igazi csodavilág tárul elénk. A korszak egyik legnépszerűbb építésze, Vágó József által tervezett korabeli berendezésből ugyan kevés maradt fent, de a tulajdonos kívánsága, miszerint „olyan otthon épüljön, amelyben minden mindennel harmonizál”, a mai napig érezhető. A hallban még ma is láthatóak a hatalmas méretű, restaurált ólomüvegablakok és a pannó is a falon, amely Schiffert ábrázolja. Az ajtók kulcspajzsain felfedezhetők a gyöngyberakásos SM monogramok, a márványpadlón a tulipános magyar népi motívumok. És ne feledkezzünk meg a Róth Miksa műhelyében készült madaras ólomüvegablakokról, valamint az eozinmázas Zsolnay-csempékről sem, hiszen a korszakban szinte nem épült ház e két gyár munkái nélkül.

2. Homlokzaton „Az ember tragédiája”

Sétánk második állomása csupán pár percnyi sétára található, az Izabella utca 94–96. alatt. A gazdag, felvidéki könyv- és papírkereskedő valamint nyomdatulajdonos, Sonnenfeld Mór által építtetett bérházak homlokzatán az építészek, Spiegel Frigyes és Weinréb Fülöp szándéka az volt, hogy minél gazdagabban jelenítsék meg a négy alapelemet. Ma már sajnos csak a föld és a levegő elemeit láthatjuk, mivel a másik épület romos állapota miatt a tűz jegyét megjelenítő sárkányok, a vízre emlékeztető hullámok és kagylók vonalai csak nehezen ismerhetők fel. De annál jobban láthatók a földet megjelenítő színes virágok, almafák és állatok, amelyek mellett aranyló női alakok nyújtóznak az ég felé, ám a köréjük tekeredő kígyók – mint az emberi esendőség jelképei –, nem eresztik őket.

Az épülettel szemközt állva úgy érezhetjük, mintha Madách műve, „Az ember tragédiája” elevenedne meg a szemünk láttára.

3. Az épület, ahol egyszerre ragyog a nap és a hold

Utunk a Paulay Ede utca 35-be visz tovább. A Lajta Béla által tervezett épületben, amely már a geometrikusabb stílusjegyeket hordozó art deco előfutárának számít, pontosan 110 éve nyílt meg a híres Parisiana mulató, ahol a „boldog békeidők” úri közönségét szórakoztatták esténként ledér öltözetű táncosnők, cigányzenekar és amerikai jazzbanda.

A ma már Újszínházként működő épület számos szimbolikus jelentésű elemet hordoz.

Az épület tetején álló nőies alakok a fényt hordozó angyalok avagy kerubok, akik aranyozott, meleg színeikkel tökéletes kontrasztban állnak az épület nagyrészét beborító hideg és szürke márványfelülettel, mintegy jelképesen utalva a sötét éjszakába fényt és derűt hozó éjszakai életre. De vajon mit jelentenek a nálunk igazi ritkaságnak számító majmok a hajdani mulató bejárata fölött? Nos, Maróti Géza, a szobrász hosszabb ideig dolgozott Mexikóban, ahol úgy tartják, hogy a majmok a tánc istenei…

A nappal és az éjszaka világa az egykori mulató homlokzatán

4. Ahol még ma is jár a páternoszter

Következő állomásunk a belvárosi banknegyedben, a Nádor utca 16. szám alatt álló bankpalota, amely már inkább a szecessziót követő art deco stílusjegyeit viseli. Az épület homlokzatán található alakok: arató férfiak és kaptáros hölgyek, mind az épület eredeti funkciójára utalnak. Az 1911–12-ben épült palota Kőrössy Albert és Kiss Géza tervei alapján a Magyar Agrár- és Járadékbank székházaként épült. A bankot korábban, 1895-ben hozták létre azzal a céllal, hogy a budai hegyekben is nagy szőlőpusztulást előidéző filoxéra járvány károsultjait megsegítsék.

Az épület a korszak egyik legmodernebb épületének számított, csőpostával és a mai napig működő, igazi ritkaságnak számító páternoszterrel, amelyet érdemes kipróbálni és feljutni vele a bank házi múzeumába.

A múzeumban korabeli bútorokat is meg lehet csodálni. A pénztárteremben üldögélve pedig hagyjuk, hogy lenyűgözzön az ólomüveggel fedett mennyezet, a faragott oroszlános padok és a minden részletében tökéletesen harmonizáló épület.

5. Bepillantás az Édenkertbe

Sétánkat az Aulich utca 3. alatt található Walkó-háznál fejezzük be. Az 1901-ben épült házat a neves építész, Kőrössy Albert tervezte, az akkoriban csupán huszonéves tulajdonos, Walkó Lajos megbízásából. Walkó, a gazdag jogász a későbbiekben a magyar állam pénzügy-, majd külügyminisztere is lett, és fontos szerepet játszott a Horthy-rendszer külföldi kölcsönökkel történő pénzügyi stabilizációjában.

Az épület maga a nyüzsgő, élettel teli természet kővé dermedt változata.

A Maróti Géza által készített homlokzati díszítések között számtalan virág és összesen nyolc különböző állat található meg! Érdemes figyelmesen kutatni utánuk, mert nem is olyan könnyű elsőre mindet meglelni. A ház legtetején pedig igazi kuriózum a hatalmas, kerámialapokból kirakott kép, amely Évát ábrázolja az Édenkertben.

Éva a Paradicsomban a Walkó-ház tetején Kép: Kővágó Veronika

+1 A szecessziós oázis

Végül pedig, aki szívesen megpihenne egy kávé mellett a közelben, annak ajánlom, hogy térjen be a szomszédos Honvéd utca 3. alatti Bedő-házba. Napraforgókkal díszített szecessziós homlokzata mögött egy kávézó és egy káprázatos gyűjtemény rejtőzik, amely szecessziós bútorokból és használati tárgyakból áll.

Kellemes csavargást kíván a szerző: Kővágó Veronika idegenvezető