„Alábecsüljük, milyen kedves a világ valójában” – Mit tanulhatunk a finnektől a boldogságról?

Finnország, mint mindig, az élen, mi hátrébb csúsztunk

Már több mint egy évtizede rangsorolják a Boldogság Nemzetközi Napja alkalmából a világ országait, aszerint, hol mennyire boldogok az emberek. A World Happiness Report-ot a Gallup, az ENSZ és az Oxfordi Egyetem teszi közzé minden évben. 

World Happiness Report

1. Finnország
2. Dánia 
3. Izland 
4. Svédország
5. Hollandia
6. Costa Rica
7. Norvégia
8. Izrael
9. Luxemburg
10. Mexikó

Így néz ki a tízes lista, amit Finnország sorozatban nyolcadik alkalommal vezet; ezúttal a 10-ből 7,736-os átlagpontszámmal. Mit jelent ez a pontszám? Az Oxfordi Egyetem Jólléti Kutatóközpontjának munkatársai arra kérték az embereket, hogy értékeljék saját életüket egy 0–10 közötti skálán – a nulla a lehető legrosszabb élet, a 10 pedig a lehető legjobb. Az országok rangsora ezeknek a pontszámoknak a hároméves átlagán alapul. A kutatók a több mint 140 ország esetében olyan változókat vizsgálnak, mint az egy főre jutó GDP, a szociális támogatások, az egészségben eltöltött várható élettartam, a személyes szabadság, a nagylelkűség, és a korrupciómentesség. 

Hazánk idén a 69. helyen végzett a felmérésen, átlagosan 5,915-re értékelték az emberek a boldogságukat. Ezzel 13 helyet csúsztunk vissza a tavalyi 56. pozícióhoz képest. 

Közvetlenül előz minket Kína (68.), Ciprus (67.) és Oroszország (66.). A kelet-európai országok közül Szlovénia (19.) és Csehország (20.) teljesítenek a legjobban, míg Lengyelország a 26., Románia pedig a 35. helyet szerezte meg. Szomszédaink közül csak Horvátország (72.) és a háború sújtotta Ukrajna (111.) végzett mögöttünk.

Mi tesz minket boldoggá? – jó étel, jó társaság és a természet közelsége

A március 20-i világnap kapcsán a KOMETA végzett reprezentatív felmérést itthon, amiből kiderül: a magyarok 54 százaléka boldog, vagy többször az, mint boldogtalan. Tízből közel hatan tisztában vannak azzal, hogy a boldogság belső munka eredménye, de minden tizedik magyar már letett arról, hogy megtalálja. A magyarok háromnegyede úgy gondolja, hogy a közös étkezésektől boldogabbak leszünk. Fontos a jó társaság, de a Buona vita, azaz jó élet alapja a jó étel is. A magyarok negyedét boldoggá teszi, ha finomat főzhet másoknak, ötödét pedig a közös étkezés tervezése is. A 16 és 29 év közöttieket leginkább a zenehallgatás tölti fel, míg a harmincon felülieket a film- és sorozatnézés. A séta a nőknél, az aktívabb mozgás a férfiaknál került be a top10-be. A kutatás 1089 fő megkérdezésével készült. 

Visszatérve a világjelentéshez, most először került be a top tízbe két latin-amerikai ország: Costa Rica és Mexikó, amit az erős családi kapcsolatokkal magyaráznak. Az Egyesült Királyság és az Amerikai Egyesült Államok a 23., illetve a 24. helyre csúszott vissza a listán – ami az USA valaha volt legalacsonyabb pozíciója.

A lista legvégén továbbra is Afganisztán áll, ahol drasztikusan csorbították a nők jogait, mások mellett a közel-keleti Libanon, az afrikai országok közül pedig Malawi vagy a Kongói Demokratikus Köztársaság is a sereghajtók között van.

Közösen lakni, közösen étkezni és bízni egymásban

Mi segíti és mi hátráltatja a boldogságunkat? A jólléthez a világ minden pontján szorosan kapcsolódik az, ha nem egyedül, hanem közösségben étkezünk. Eközben az Egyesült Államokban az egyedül étkezők száma 53 százalékkal nőtt az elmúlt két évtizedben. A háztartás mérete is szorosan összefügg a boldogsággal. 

Az adatok szerint a négy-öt fős háztartásban élők a legboldogabbak, Európában mégis sokan egyedül élnek.

Kép

Illusztráció forrása: Freepik

A következő faktor a szociális háttér, a támogató közeg. Aggasztó adat, hogy 2023-ban a fiatal felnőttek 19 százaléka világszerte arról számolt be, hogy nincs senki, akire számíthatna. Ez 39 százalékos növekedést jelent 2006-hoz képest. 

„Az idei jelentés arra késztet bennünket, hogy az olyan hagyományosan meghatározó tényezőkön túlra is tekintsünk, mint az egészség és a gazdagság. Kiderült, hogy az étkezések megosztása és a másokban való bizalom még a vártnál is erősebb indikátora a jóllétnek. A társadalmi elszigeteltség és a politikai polarizáció korszakában meg kell találnunk a módját, hogy újra egy asztalhoz ültessük az embereket – ez kritikus fontosságú az egyéni és kollektív jóllétünk szempontjából” – szögezte le Jan-Emmanuel De Neve, az Oxfordi Jólléti Kutatóközpont igazgatója. 

Egy apró kedvesség vagy magasabb fizetés?

Adományozás, egy óra önkéntes munka vagy más apró kedvesség jelentéktelennek tűnhet a boldog életet lehetővé tevő nagy dolgok listáján, de az adatok Ilana Ron-Levey, a Gallup közösségi szektoráért felelős ügyvezető igazgatója szerint mást mutatnak. A nagylelkű cselekedetek ugyanis még a magasabb fizetésnél is jobban előrejelzik a boldogságot. Szerinte más országok tanulhatnak Finnországtól a jótékony tettek fontossága tekintetében. 

„A jó cselekedetek az ajándékozó boldogságát is növelik, és ez nem csak a címzettről szól” – fogalmazott. Kutatók egy érdekes pénztárcakísérletet is végeztek. Megkérdezték az embereket, mit gondolnak, ha elvesztenék a pénztárcájukat, és egy idegen megtalálná, visszaadná-e. 

A résztvevők a rendőrségtől vagy egy szomszédtól igen, de egy idegentől már kevésbé számítottak erre, ennek ellenére a visszaadott pénztárcák aránya a valóságban majdnem kétszer olyan magas volt, mint ahogy azt az emberek jósolták.

A kutatók szerint túl pesszimistán látjuk a közösségünket, miközben valójában a körülöttünk élők kedvesebbek, mint ahogy gondolnánk.

„Sokkal boldogabban élnek ott, ahol azt gondolják, hogy az emberek törődnek egymással” – vonta le a tanulságot John F. Helliwell, a British Columbia Egyetem közgazdásza. Hiába derült ki a kutatásból is, hogy jónak lenni jó, alapvetően túlságosan pesszimista a társadalom.

 „A negativitás mérgező a boldogságra” – mondta Helliwell, aki azt tanácsolja, vegyünk fel rózsaszínűbb szemüveget, és így forduljunk az emberek felé, akikkel dolgozunk, akikkel együtt élünk, vagy akik mellettünk mennek az utcán. Ez segít megváltoztatni a viselkedésünket nemcsak a közlekedésben, de a politikai vitákban is, és az élet minden területén. 

„A boldogság nemcsak a gazdagságról vagy a növekedésről szól, hanem a bizalomról, a kapcsolatról és arról, hogy tudod, vannak, akik mögötted állnak. Az idei jelentés bizonyítja, hogy alábecsüljük, milyen kedves a világ valójában. Ha erősebb közösségeket és gazdaságokat akarunk, be kell fektetnünk abba, ami igazán számít: egymásba” – összegezte Jon Clifton, a Gallup igazgatója. 

Kép

A kép illusztráció − Forrás: Freepik

Mi a finnek titka?

Kell' onni on, se onnen kätkeköön’. Ez a finn mondás nagyjából azt jelenti, hogy aki megtalálta a boldogságot, annak el kell rejtenie azt.

„Ezt hallva meglepődhetünk, hiszen Finnország nyolcadik éve vezeti a boldogságrangsort” – vallja Miika Mäkitalo finn boldogságszakértő, aki szerint a hazájában élők valójában nem olyan boldogok, ahogy azt mi gondoljuk, pontosabban másképp értelmezik a boldogságot. A boldogság finn fogalma a realizmusban gyökerezik, és abban, hogy megtalálják a módját, hogyan mozdíthatjuk elő a bizalmat, a biztonságot és az ellenálló-képességet közösségeinkben. Ebben az értelemben a boldogságról alkotott fogalmuk sokkal kevésbé egyéni, és kevésbé függ a munkahelyi vagy társadalmi életükben elért személyes sikerektől. Sok finn állítólag nevetségesnek is tartja a boldogságrangsort, a boldogságot nem a külsőleg is látható örömmel kötik össze.

A sisu

A szó, ami megmagyarázza a finnek életszemléletét, a finn nyelvben évszázadok óta jelen van mint fogalom. A sisu (ejtsd: sziszu) szó szerint beleket vagy zsigereket jelent, de igazából nem lehet lefordítani. Ez egy metaforikus kifejezés, amely a finn nemzeti felfogást, a bátorságot, az elszántságot és a sikertelenség ellenére is kitartó ösztönt jellemzi. A finnek úgy vélik, nagyon sok mindent köszönhetnek a bennük rejlő sisunak. A szabadságukat, a függetlenségüket, a jóllétet, a sikert.

A finnek elfogadják az élet tökéletlenségeit, és arra összpontosítanak, amit irányítani tudnak. Egyedülálló bizalmuk van a médiában, a kormányzati szervekben és egymásban. Nagy hangsúlyt helyeznek az erős szociális rendszerre, az egészségügyre, és olyan politikai irányelvek szerint működnek, amelyek biztosítják az emberek alapvető szükségleteinek kielégítését. 

Az óvodától az egyetemig nincs tandíj, hallgatói ösztöndíjjal és lakhatással segítik a fiatalokat. Kiemelten kezelik a munka és a magánélet egyensúlyát. 

Míg a legtöbb országban a koronavírus-járvánnyal egy időben ismerkedtek meg a távmunka lehetőségével, a finneknél már a ‘90-es évek közepe óta bevezették a rugalmas munkaidőt, 2020 óta pedig törvény rögzíti, hogy egy munkavállaló legalább a munkaideje felében megválaszthatja, mikor és honnan dolgozik. 

Ráadásul évente minimum öt hét fizetett szabadság jár nekik. 

Megbékéltek a sokszor nyomasztó éghajlattal, ami szintén a közösségi érzést erősíti: az eső mindenkire egyformán hull. A finneknél is négy évszak van, de a tél hossza három hónaptól hét hónapig változhat az ország különböző területein. A sötét hónapokat viszont nemcsak túlélik, hanem megtanulták élvezni is. 

Ahogy a korábban már idézett mondásuk tartja, a boldogság nem olyasmi, amit fitogtatni kell, hanem a csendes elégedettségről szól és arról, hogy az élet biztonságos, tisztességes, kiegyensúlyozott. Vagyis egy olyan társadalomban találták meg a boldogságot, amelyben minden ember alapvető szükségleteit kielégítik.

Természet, szauna, kiszakadni a mindennapokból

De mégis hogyan élnek, mit teszi boldoggá a finn embereket? Mit tanulhatnánk tőlük? Sok időt töltenek a természetben már egészen gyermekkoruktól kezdve. Az erdeikben bőven akad lehetőség az áfonya- vagy gombaszedésre. Az északi ország számtalan tónak ad otthont, ahol felfrissülhetnek. A finn boldogság egyik legfontosabb titka, a rendszeres szaunázás, ami az országban több mint kétezer éves múltra tekint vissza. 

A szaunában órákra kizárják a mindennapok zaját, miközben közösségben vannak és beszélgetnek. 

A finneket néha introvertáltnak tartják, valójában azonban barátságos és gyerekcentrikus nép, amely tudatában van annak, milyen fontos az énidő, szünetet tartani és elvonulni a világ zajától. Konyhájuk tele van egészséges, fenntartható ételekkel: halak, vadak és az erdőben található bogyók, valamint gombák, illetve híresek nagy kenyérválasztékukról is.

Finnországban a szabadidő és a kikapcsolódás időszakai ugyanolyan fontosak, mint a munkahelyi eredmények. Az emberek azért dolgoznak, hogy éljenek, nem azért élnek, hogy dolgozzanak.