Falun élni egészséges?

Vidéken jó a levegő, nincs stressz, odafigyelnek egymásra az emberek, a hátsó kertben megtermelik, ami kell, és boldogan élnek százhúsz évig – vágyakozik a városlakó. Pedig a statisztikák másról szólnak.

Kép: Pixabay

Magyarországon sokszor beszélünk a vízfejű Budapestről, éles ellentétbe állítjuk egymással a fővárost és a vidéket. A pestiek vagy el sem tudják képzelni, hogy van élet a város végét jelző táblán kívül, vagy ha csak tehetik, fejvesztve menekülnek az álmaikban elképzelt falusi idillt keresve.  Az ország nyolcmillió lakója pedig vagy a pezsgő metropoliszról álmodik, vagy semmi pénzért nem cserélné el nyugodt életét a fővárosi közlekedési problémákra, és a bűnözők által fenyegetett hétköznapokra.

Nem mindegy, hová születünk

Egyvalamiben mindenki egyetért: vidéken egészséges az élet, a nagyobb városokban és pláne a fővárosban viszont egészségtelen.  Ezzel szemben a KSH „Magyarország társadalmi atlasza” című kiadványa szerint a várható élettartam a 2010-ben született fiú csecsemőknél Budapesten a legmagasabb (a lányoknál a főváros érdekes módon a harmadik helyen áll, Veszprém és Zala megye után). A legrövidebb életre mindkét nem esetében azoknak van esélyük, akik Borsod-Abaúj-Zemplén megyében születtek.

Nem zörög a haraszt...

Miért él az emberek fejében mégis a valósággal éles ellentétben álló elképzelés? Mert valaha tényleg igaz volt, hogy az „egészségre káros”  városokban élni.  Amikor az emberek életére még komoly veszélyt jelentettek a fertőző betegségek a városokban, ahol összezsúfolódva laktak, mai szemmel nézve elképzelhetetlen higiéniai körülmények között. Olyan járványok pusztítottak, amelyeket az akkori orvostudomány nem tudott meggyógyítani. Vidéken, ahol kisebb volt a népsűrűség, nem volt olyan nagy a mozgás, remény volt rá, hogy megússzák az éppen pusztító járványt. Később, amikor a városokban kiépítették a vízvezetékeket és megoldották a szennyvízelvezetést, javult a helyzet. Fejlődött a krónikus betegségek gyógykezelése, az orvosi ellátás pedig a városokban volt a leginkább elérhető, megjelentek a fertőző betegségek elleni védőoltások. De még a huszadik század ötvenes éveiben is előfordultak olyan járványok, amelyek tragédiák okozóivá váltak: ilyen volt a gyermekbénulás.

Amikor a háborúk éhezést hoztak magukkal, ismét valódi előnyökkel járt a vidéki élet. Akkoriban tényleg megtermeltek ezt-azt a hátsó kertben, és segítettek a városi rokonok gyerekeit felerősíteni a nélkülözések után.

Csökkenő különbségek

A huszonegyedik századra sok veszélyeztető tényező megszűnt a nagyvárosokban, ugyanakkor nagyrészt eltűnt az egykori vidéki élet megannyi velejárója: a veteményes, a háztáji, a nyugalom, a komótos tempó. Világunk egyre egységesebb: a fogyasztói társadalom uniformizálja a szokásainkat. Sokan úgy gondolják, nem éri meg a kiskerttel vesződni, ha a nagyáruházban fillérekért kapható a spanyol zöldség. És már nemcsak a fiatalokat csábítják el a legújabb műszaki kütyük, melyek segítségével bárhol nyüzsgő metropoliszban érezhetjük magunkat.

Fordult a kocka?

A Salzburgi Sporttudományi Kutatóintézet felmérése szerint a városi gyerekek jobb kondícióban vannak vidéki társaiknál. A kutatás vezetője szerint azért, mert a városi szülők inkább hajlandók sportfoglalkozásokra beiratni a gyerekeket, mint a vidékiek, és jobban hallgatnak az orvosokra is. Egy felmérés szerint például a városi szülők 30 százaléka elutasító, ha az orvos fogyókúrára fogná a túlsúlyos gyerekeket, vidéken azonban a szülők 80 százaléka mond nemet a doktor bácsi tanácsára.

Miközben a vidéki és a városi életmód egyre jobban hasonlít egymásra, sőt, bizonyos problémák, például a munkanélküliség a falusi lakosságot sújtják jobban, a statisztikákból egyértelműen kiolvasható, hogy egyes egészségügyi problémák megoldására, illetve a hosszú életre nagyobb az esélye a városok lakóinak, mint a falusi embereknek.

Mi döntünk, nem a földrajzi hely

Talán a városiak hamarabb megértettek valamit az idők szavából? Hogy a legfontosabb tényező ma már nem az, mekkora a népsűrűség azon a helyen, ahol lakunk, meg tudjuk-e termelni a kiskertben a levesbe valót, hanem az, képesek vagyunk-e élni az információs társadalom által nyújtott lehetőségekkel. Nem elég megvenni a legújabb kütyüt, tudni kell mit kezdeni a ránk zúduló hírekkel.

Életünk megszámlálhatatlan lehetőséget kínál percről percre, és nekünk képesnek kell lennünk dönteni és választani.

Megéri-e az olcsóbb külföldi zöldséget vásárolni, jó-e, ha zacskós levesen nő fel a gyerek, hagyni kell-e a számítógép előtt tölteni a fél napot? Ma ezek, és az ezekhez hasonló kérdések, illetve a rájuk adott válaszaink döntenek arról, milyen életkilátásai vannak a gyerekeinknek, nem az, hány lelket számol a település, ahol neveljük őket.

Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!

Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!

Támogatom a kepmas.hu-t>>

Ez is érdekelheti