Értékek teremtése: gyermeknevelés a családban és az iskolában
Milyen nevelési elvek érvényesülnek a családban és az iskolában? Milyen családi kapcsolatok, közös tevékenységek alapozzák meg a teljes, értékes életet? Hogyan tud együttműködni mindebben a szülő és a pedagógus? – egyebek között ezekre a kérdésekre kereste a választ a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) az Értékteremtő gyereknevelés című felmérésében.
A KINCS felmérésében az általános iskolák negyedik évfolyamára járó tanulók szülei és tanítói vettek részt.
A felmérés eredményei alapján a családok és az intézmények felelősséggel tekintenek a rájuk bízott gyermekekre. A családokban és az iskolákban van igény a fejlődésre a hatékonyabb nevelés érdekében, ugyanakkor hiányosságaikkal és az akadályokkal is tisztában vannak. A szülők és pedagógusok figyelik egymás nevelési elveit és módszereit, amelyek nagyrészt fedésben állnak.
A családokban igyekeznek odafigyelni egymásra, a legtöbben közös programokat szerveznek, gondoskodnak a hasznos időtöltésről. A gyerekekkel közös programokra, a játékra, és a közös otthoni tanulásra fordított idő mennyiségében nincs szignifikáns eltérés családi háttér, például a különböző végzettségű szülők szerint. A családon belüli kommunikáció elsősorban a napi rutinra és az iskolai feladatokra szorítkozik.
Amennyiben a szülőknek nem áll módjában a gyermekre vigyázni, vagy egyéb segítségre van szüksége, elsősorban a nagyszülőkhöz vagy az idősebb testvérekhez fordulnak, de a nevelésbe bevont személyek között a pedagógus tanácsa, segítsége is meghatározó.
A szülők törekszenek arra, hogy megfeleljenek a jó szülőkkel kapcsolatos elvárásoknak, de szeretnék, ha gyakrabban megbeszélhetnék a pedagógusokkal a gyerekekkel kapcsolatos tapasztalataikat. Fontosnak tartják a gyermek biztonságos és értelmes médiahasználatát, ehhez azonban külső segítséget igényelnek. Ennek szükségességét a pedagógusok is kiemelik, sőt, ők ezt látják a legégetőbb teendőnek. A gyermeknevelési ismeretekkel, tanácsadással kapcsolatos potenciális támogatási formákat a szülők kevésbé érzik szükségesnek, a tanítók ugyanakkor erősen javasolják ezt a családok számára, amelynek megvalósítását szakemberre bíznák. A szülők több segítséget szeretnének az otthoni tanulásban, a házi feladat ellenőrzésében és gyakorlásban, valamint abban, hogy a gyermekek értelmes és biztonságos szabadidős tevékenységeiket biztosítsák tanév közben és a szünetekben is.
A pedagógusok szerint a szülők nagy többsége (94,4%) alapvetően együttműködő az iskolával. A szülők leginkább abban szeretnének segítséget kapni, hogy a pedagógusokkal gyakrabban megbeszélhessék a gyermekükkel kapcsolatos tapasztalatokat.
Erre leginkább a szülői értekezletek és a személyes találkozások adtak alkalmat. A járványhelyzet előtt a pedagógusoknak alig fele (48%) tartotta a kapcsolatot a szülőkkel a közösségi oldalakon és 29 százalékuk e-mailen. A digitális eszközök használata a felmérés idején, idén januárban inkább problémaként jelent meg a szülők és a tanítók részéről egyaránt.
A megkérdezett szülők többsége szerint az általuk és az iskola által preferált nevelési értékek között nincs jelentős eltérés. A pedagógusoknak szintén háromnegyede nyilatkozott úgy, hogy a családi és az iskolai nevelési elvek összhangban vannak. A szülők az öt legfontosabb tulajdonságnak a felelősségérzetet, a családcentrikusságot, az önállóságot, az őszinteséget és az udvariasságot, jó modort tartják. A pedagógusok számára az öt legfontosabbnak értékelt tulajdonság: felelősségérzet, őszinteség, önállóság, önzetlenség, segítőkészség, mások elfogadása. A tanítók 98 százaléka az iskolát szigorúbbnak tartja, mint a szülői nevelést, ezzel az állítással azonban a szülőknek csak 38,5 százaléka ért egyet.
A gyermeknevelés során jelentkező speciális kihívásokat számba véve a szülők által leggyakrabban említett nehézség a szülők válása volt, illetve az iskola vagy osztály váltása. A pedagógusok számára a magatartási problémák (agresszió, indulatosság, csúnya beszéd, fegyelmezetlenség, szóbeli bántalmazás stb.) okozzák a legnagyobb nehézséget. Ugyanakkor a pedagógusok több mint 75 százaléka elégedett volt az osztályában tanulók szorgalmával, magatartásával és képességével.
A kutatás eredményei rávilágítanak arra, hogy a családi és az iskolai nevelés egyaránt a közös tevékenységeken és a hatékony kommunikáción múlik.
A szülők és a pedagógusok közös erőfeszítéseket tesznek a gyermek kiegyensúlyozott fejlődése érdekében, a hiányosságukat felmérik, de különbözőképpen látják a nevelési és fejlesztési lehetőségeket. A pedagógusok inkább az általános szülői kompetenciák fejlesztését javasolják (nagyobb odafigyelés, több és sokoldalú kommunikáció, gyermeknevelési ismeretek gazdagítása). A szülők viszont a gyakorlati feladatokban igényelnek segítséget, így az otthoni tanulásban, a korrepetálásban vagy tehetséggondozásban, illetve a szabadidő értelmes eltöltésében. Az igények és problémák megbeszélését mindkét oldal a személyes és rendszeres kapcsolattartásban érzi a leghatékonyabbnak.
Készült a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért együttműködésével.
Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!
Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!
Támogatom a kepmas.hu-t>>
