Érdemes Magyarországon családot alapítani 1. – A családi kassza

Gyerekeim már fiatal felnőttek. Kortársaik körében gyakran találkoznak a dilemmával: hol érdemesebb élni, családot alapítani, itthon-e vagy külföldön? Nekünk, idősebbeknek se mindegy, hogy csak szkájpon látjuk-e majdani unokáinkat, vagy gyakran megölelhetjük őket, és segíthetünk testi-lelki növekedésükben. Ez arra késztetett, hogy alaposan utánajárjak a családtámogatásoknak.

anya kisgyerekkel
anya kisgyerekkel

pixabay.com

Kisgyerekes évek

Örültem neki, hogy a kormány 2010-ben visszaállította a három éven át tartó gyest, így a gyerekek fokozatosan „nőhetnek bele” a tágabb környezetükbe, és kevésbé érzik durva elszakításnak a gyerekközösségbe járást. Egyes nőjogi aktivisták szerint elveszi a nők kedvét a mielőbbi munkába állástól, így kiszolgáltatottságukat növeli, de nincs igazuk, mert a szabad választás lehetősége nyitott: aki dolgozni akar, az a 2014 óta létező gyed extra mellett korlátlanul vállalhat munkát a gyerek féléves korától. Ha pedig a gyerek elmúlik egy éves, a munkába visszatérő szülő fizetése mellett a család megkapja a családtámogatást is. Persze ahhoz, hogy ezt jól ki lehessen használni, sokkal több családbarát munkáltató kellene! Az ő ösztönzésükre is vannak már jó példák.

További segítséget jelent a „testvér gyed”, azaz a korábbi gyerek után kapott ellátások további folyósítása újabb gyerek születése esetén.

Akik még egyetemista korukban családot alapítanak, azoknak nagy segítség lehet a „diplomás gyed”. Ez eddig a gyerek egyéves koráig járt, jövő évtől már kétéves korig vehetik igénybe a nappali tagozaton tanuló lányok vagy fiúk. Fontosnak tartom, hogy egyre több juttatás megilleti az apákat is, mert rájuk is szükség van a gyereknevelésben, ezt jó tudatosítani!

Divat lekicsinyelni a gyed és gyes összegét – de ha belegondolunk, hogy a legtöbb nyugati országban hírből sem ismerik az ilyen támogatásokat, akkor már egészen másképp értékeljük. Ha nagyszüleink, szüleink családalapítási körülményeit összehasonlítanánk a gyerekeink mai lehetőségeivel, lenne okunk irigykedni nekünk, idősebbeknek.

A családi kasszában több marad

A családi adókedvezmény magyarországi rendszere lehetővé teszi, hogy a dolgozó emberek többségének az állam a munkájukból származó jövedelmük utáni adóból ad vissza támogatást, így nem segélyekért kell folyamodniuk. A kétgyermekes családok adókedvezménye 2019-ig négy lépcsőben a duplájára, családonként havi 40 000 forintra emelkedik. Ez évente akár 240 ezer forint többletet jelenthet a családi kasszában. A későbbi adókedvezmények „előszobája” a friss első házasok havi 5000 forintos adókedvezménye két éven át. Nem hatalmas összeg, de kifejezi a megbecsülését a házasságban vállalt elköteleződésnek, felelősségvállalásnak. Két év alatt 120 ezer forint gyűlik belőle össze, ami már nem kis zsebpénz.

Javuló gyermekvállalási kedv

2010-ben a magyar emberek családalapítási és gyermekvállalási kedve a mélyponton volt, az országot a demográfiai szakadék széléről kellett visszarántani. A termékenységi ráta 2010-ben 1,25 volt, ami a legalacsonyabb mutató volt az egész Európai Unióban. A kormányzati politikában családbarát fordulat következett be: egy munkaalapú és családbarát társadalom felépítését tűzték ki célul. Ma a magyar családok ismét úgy érzik, hogy ebben az országban érdemes és lehetséges is gyermekeket vállalni, és felnevelni.

Nagy eredmény, hogy a termékenységi ráta a 2010-es 1,25-ös szintről 2016-ra 1,49-re emelkedett, amelyre egészen 1996 óta nem volt példa.

Ezzel a térségünkben olyan országokat előztünk meg, mint Lengyelország, Szlovákia, vagy Horvátország.

Tématámogatás. Készült Magyarország Kormánya támogatásával.

Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!

Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!

Támogatom a kepmas.hu-t>>

Ez is érdekelheti