Eljött a szorongók, autisták, netfüggők és kényszeresen tisztálkodók ideje – avagy a beteges viselkedés néha hasznos
Érdekes jelenséget figyelhetünk meg a nagyobb közösségeket érintő válságok idején. Akik korábban a pszichológus rendelőjét látogatták, most azt tapasztalhatják, hogy körülöttük mindenki egyre rosszabbul van, és egyre többen élnek meg nagyon hasonló tüneteket, mint amelyeket eddig ők tapasztaltak. Ezek szerint mégsem térnek el annyira embertársaiktól? Ki is akkor a beteg?
Hajlamosak vagyunk egymáshoz mérni magunkat. Ha csak én veszítem el a munkám, egyedül nekem jelent gondot a gyereknevelés, megy tönkre a párkapcsolatom vagy okoz nehézséget egy anyagi összeomlás, akkor magamban kezdem keresni a hibát. Ám amikor számos ismerősöm küzd hasonló problémákkal, akkor bátran okolhatom a külső körülményeket saját szerencsétlenségem miatt.
Úgy tűnik, eljött a szociálisan szorongók, autisták, netfüggők, és kényszeresen tisztálkodók ideje. Hiszen most az ő viselkedésük adekvát, nem pedig az én hányaveti takarítási stílusom, emberek között eltöltött hétköznapjaim vagy webfóbiám.
Lám csak, míg békeidőben a kínos tünetek értelmetlenségén tűnődünk, addig most világossá válik, miért is léteznek ezek. Talán tanulhatnánk néhány pszichiátriai pácienstől, miként is éljük túl a ránk váró időszakot.
Hiszen vannak vészterhes korszakok, amikor azok a viselkedésformák hasznosak, amelyeket máskor betegesnek gondolunk.
Amikor a megmaradt klienseim rám mosolyognak a virtuális térből, igazán hálás vagyok nekik, amiért még nagyvonalúan szóba állnak velem, miközben remekül vannak, és talán inkább én szorulnék az ő támogatásukra ebben a számomra egyelőre zűrzavaros világban.
Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!
Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!
Támogatom a kepmas.hu-t>>