Egy kisközösség mert nagyot álmodni: orgonát épített Szár

Jelentős mérföldkőhöz érkezett a szári Keresztelő Szent János-templom 21. századi története: újjászületett a templom „ékszerdoboza”, a második világháborúban elpusztult orgona. A több mint fél évszázada üresen álló karzatra adományok és közösségi összefogás eredményeként építették történelmi minták alapján az új hangszert.

Templomtűz után mesés megújulás – előzmények

2007 októberében egy elektromos zárlat következtében tűzkárt szenvedett a szári templom. Óriási társadalmi összefogás és négy évnyi megfeszített munka után 2011 decemberére sikerült befejezni a templom teljes külső-belső felújítását. A felújítás utolsó lépcsőfoka volt a templomtorony megújítása, ami új rézsisakot kapott. Ennek anyagi forrását Frank Hasenfratz, szári születésű, Kanadában élő üzletember és az ő nagylelkű, 13,4 millió Ft-os adománya biztosította. A közösség ekkor még nem sejtette, hogy a felújítás után egy újabb álom válik valóra. 2015 februárjában Frank Hasenfratz testvérünktől ismét segítséget kaptunk: 15 millió forint adományt ajánlott fel egy új orgona építésére.

Generációkon átívelő összefogás – adománygyűjtés, kivitelezés

Az új orgona építéséhez szükséges önerő előteremtése érdekében a közösség gyűjtést szervezett. Az új hangszer érkezése sok előkészítő munkát és kiegészítő fejlesztést igényelt. A karzat, a fúvószoba és a templom hangrendszere teljesen megújult. A településen több mint 15 éve működő ifjúsági tánccsoport, a Saarer Tanzguppe fiatal, lelkes tagjaitól kezdve az idősebb, nyugdíjas generációkig bezárólag szinte mindenki kivette részét a munkából vallási hovatartozástól függetlenül. Külön öröm volt a közösség számára, hogy nemcsak a helyi közösség tagjai, hanem a falunkból elszármazott barátaink is segítségünkre voltak.

Őseink nyomában – német nemzetiségi vonatkozás

A projekt ötletgazdája, Homolya Dávid nemzetközi orgonaszakértő vezetésével és dr. Kormos Gyula orgonaszakértő segítségével olyan hangszert terveztek, amely a XVII. századi Magyarország legkiválóbb orgonaépítő mestereinek hagyományát követi. Fontos megjegyezni, hogy a korszakban a történelmi Magyarország, valamint az egész közép-európai régió orgonaépítői jellemzően a németség soraiból kerültek ki. Szintén német közösségek voltak a korszak legjelentősebb hangszereinek megrendelői. A szári orgona eredetije is a történelmi Magyarország egyik legjelentősebb német városában, Lőcsén, az evangélikus templomban áll, amelynek egyházközsége egészen 1945-ig német ajkú maradt. A közösség szeretné az új orgonával Száron, ezen a magyarországi német nemzetiségű településen hazánk jellemzően német nemzetiségi mesterségének és a magyar történelmi orgonaépítésnek is emléket állítani.

Reneszánsz orgonahang a Vértes kapujában

A szári római katolikus templomban tehát nemsokára egy történelmi magyar orgonaritkaság kópiája lesz látható és hallható, amely a lőcsei evangélikus templomban álló XVII. századi hangszer mintájára a Paulus Orgonaépítő Műhelyben készült Budaörsön. Nyugat-európai mintára az utóbbi években hazánkban is egyre több ún. historizáló orgona (régi hangszerek mintájára tervezett új orgona) épül. Noha eddig is szép hangszerekkel gazdagodtunk, a szakma eddig távoli tájak (Olaszország, Franciaország, Németország, Spanyolország) történelmi hangszertípusait tekintette mintának, míg a magyarországi történelmi orgonatradíció sajnos látókörön kívül maradt. Így a szári orgonaprojekt legfőbb kulturális hozadéka, hogy hazai vonatkozású: a történelmi Magyarország orgonavilágát idézi. További érdekesség, hogy a szári hangszer és eredetije a szakma számára még alig felfedezett, napjainkban kutatott orgonatípus, amely a lengyel reneszánsz jegyeit hordozza. Az oszmán hódítást megelőzően a Magyar Királyságban, valamint a 150 éves oszmán fennhatóságon kívül eső Felvidék és Erdély orgonaépítészetében ez a stílusirányzat volt meghatározó.

A főként barokk mintájú historizáló hangszereink után újdonság, hogy a szári orgona leginkább reneszánsz és kora barokk irodalom megszólaltatására lesz alkalmas. Bár a repertóriumot lényegesen nem korlátozzák a hangszer adottságai – mind hazai, mind nemzetközi zeneirodalom előadása lehetséges lesz a középkortól a 19. századig – reményeink szerint az orgona mégis leginkább a hazai és a regionális régi irodalom kutatására és előadására, valamint a reneszánsz és kora barokk orgonazene felfedezésére inspirálja majd a szakmát.

Helybéli családi vállalkozás, többgenerációs szakértelem

A hangszer a Paulus Orgonaépítő Műhelyben készült Budaörsön, amely Magyarország egyik legrégebbi, ma is működő hangszerész vállalkozása, mely immár három generációra visszatekintve 1977 óta áll az egyházzene és az orgonaművészek szolgálatában.

Kulturális vonzerő

Szár lakói joggal remélik, hogy egyfajta kultúrmissziót is betölt majd a hangszer. Mind megnyerő, ódon hangzásával, mind pedig dekoratív, historizáló külsejével a templom és a falu igazi ékköve lesz. Ráadásul egy Budapesthez elég közel eső településen épült meg, így a fővárosból is biztos szívesen látogatnak majd a faluba, hogy megszólaltathassák vagy meghallgassák. Ez nemcsak a falu, hanem a régió kulturális életére is üdítő hatással lehet.

További információk:

Egyházközség részéről:

Laub János – okleveles építőmérnök, kántor

e-mail:[email protected]

Orgonaszakértő:

Homolya Dávid orgonaművész, nemzetközi orgonaszakértő MA

Tel.:06-30-263-5101

e-mail:[email protected]

Paulus Orgonaépítő Műhely részéről:

Paulus Frigyes orgonaépítő mester

Tel.:06-30-214-6072

e-mail:[email protected]