Egy 1941-ben készült menyasszonyi ruha története, amelyet három generáció tagjai viseltek esküvőjükön
Bayerné Gödölle Kinga öltötte magára utoljára azt a menyasszonyi ruhát, amely több mint 80 éve készült nagymamája esküvőjére, és amelyben összesen kilenc nő ment férjhez a családban – köztük Kopp Mária orvos–pszichológus és Kopp Judit szobrászművész. Rendkívül ritka, hogy három generáció több tagja is ugyanabban a ruhában mondja ki a boldogító igent, mindezt úgy, hogy az évek alatt egyszer sem szabták át. Nem kizárt, hogy a féltve őrzött kincset valamelyik dédunoka is viselni tudja majd a nagy napon.
Igen karcsú derékkal kellett rendelkeznie annak, aki bele akart férni abba a menyasszonyi ruhába, amelyet elsőként Waigand Ilona viselt Kopp Jenővel kötött házasságakor 1941. április 19-én. A ruhát egy neves szabó, Feketéné Hajdu Erzsébet készítette – hogy külön kérésre varrta vagy saját elképzelését valósította meg a tervezéskor, azt nem lehet tudni. Ami biztos: a ruha szerepel Feketéné Női szabó szakrajz című könyvében is, amely az említett esküvő után legalább harminc évvel látott napvilágot, és amelyből Waigand Ilona egyik lánya is tanult később.
Az eredeti fátyol és koszorú nem maradt fenn, de a fehér menyasszonyi ruhát teljes egészében sikerült megőriznie a családnak. A földig érő, hosszú, de lenge ujjú darab finom tüll anyagból készült.
Jellegzetessége, hogy középen, deréktájon egy életfa motívum található, de egyéb népi díszítőelem, virágok és levelek is felkerültek rá.
Ezek a szoknya alján, a ruha ujján, a mellkast és a vállat elfedő részen láthatók.
Összesen kilencen mentek ebben férjhez: Waigand Ilona, négy lánya: Kopp Mária, Kopp Judit, Kopp Éva és Kopp Borbála, illetve három unokája, Gödölle Ágnes, Gödölle Réka és Gödölle Kinga. Emellett egy közeli barátnő, Elter Zsuzsa is kölcsönkérte az esküvőjére a különleges darabot. A ruha az összes viselőjének szerencsét hozott, ugyanis mindenki tartós, boldog házasságnak örvendhetett.
A második világháború alatt köttetett házasság, 18 év korkülönbséggel
„A nagymamám művészettörténetet tanult, így ismerkedett meg azzal a tanárával, aki 1941-ben elvette feleségül. 18 év korkülönbség volt köztük. Férje, Kopp Jenő a Fővárosi Képtár igazgatójaként dolgozott egészen 1951-ig, amíg el nem küldték az állásából. Az volt a bűne, hogy nem írta alá az egyházi iskolák bezárását követelő nyilatkozatot, mivel az ő gyerekei is ilyenbe jártak. Amikor megtudták, hogy ki akarják őket telepíteni, otthagyták szép polgári lakásukat, és elmenekültek surányi telkükre, ahol egy egyszobás kis nyaralóba kényszerültek négy gyermekükkel” – meséli Gödölle Kinga.
Kopp Jenő teljesen belebetegedett abba, hogy elveszítette nagy megbecsültséget nyújtó munkahelyét, depressziós lett, és élete vége felé megvakult. A nagy szegénység idején eladott néhányat azok közül a képek közül, amelyeket korábban fiatal, feltörekvő festőktől vásárolt meg. Így tartotta fenn családját, amely idővel tovább bővült, ugyanis még négy gyerekük született a Szentendrei-szigeten. Ők már egészen más életet éltek a nagyobb testvérekhez képest, akik bejártak a városba tanulni.
A nyolc gyerek közül hét lány volt és egy fiú, a hét lány közül pedig négy házasodott édesanyja menyasszonyi ruhájában.
A legidősebb lány nem más volt, mint Kopp Mária, a neves orvos és pszichológus, a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom alapítója, aki 1965. augusztus 14-én ment hozzá Skrabski Árpádhoz.
Gödölle Kinga így emlékszik vissza nagynénjére:
„Imádta a munkáját, arról rengeteget lehetett vele beszélgetni. A férjével sokszor meséltek a tudományos kutatásaikról is. A családi összejöveteleken nagyon nyitott és érdeklődő volt. Amikor a férjem udvarolt nekem, akkor Marika rendszeresen érdeklődött tőle, hogy áll a tanulmányaival.”
Ugyancsak 1965-ben házasodott Kopp Judit, az ismert szobrászművész is, aki Bittsánszky Gézához ment feleségül karácsony másnapján. Judit művei számos templomban és kápolnában láthatók, legtöbbször a keresztút stációjeleneteit ábrázoló táblaszobrokat, oltárokat, szószékeket készített.
Csak az tudott a ruhában házasodni, aki belefért
A menyasszonyi ruhát végül Kopp Éva őrizte meg, aki 1968. június 8-án esküdött meg Gödölle Lászlóval. A házasságból hat lány született, közülük három viselte a ruhát. Külön érdekesség, hogy egyszer sem szabták át, csak az tudott benne házasodni, akire ráillett.
A tárolásra semmilyen különösebb praktikát nem alkalmaztak, egyszerű papírdobozban tartották.
A család szerint kész csoda, hogy ennyi év után meg tudott maradni ilyen formában. Bár a legutolsó esküvőn, 1994-ben történt egy kis baleset – Gödölle Kinga férje véletlenül rálépett a ruhára, és leszakadt hátul a dereka –, ezt is orvosolni tudta egy ügyes szakember.
„Édesanyámnak 22 unokája van, köztük olyan lányok, akiknek van esélyük rá, hogy fel tudják venni ezt a ruhát” – mondja Kinga, aki férjével, Bayer Gáborral öt gyermeket nevelt fel. Kinga bizakodó, szerinte lesz tizedik viselője is a különleges ruhának.
A nagycsalád, ahol a másod-unokatestvérek is ismerik egymást
A gyerekek száma is mutatja, hogy Kingáék népes családdal büszkélkedhetnek. Ha összegyűlnek az első és másod-unokatestvérekkel, akkor akár száz személyre is rúghat a résztvevők száma.
„A nagymamám egyik testvérénél, Waigand Józsefnél, aki katolikus pap volt, rendszeresek voltak a családi összejövetelek. Halála előtt azt kérte, hogy ne szűnjön meg ez a szokás, továbbra is találkozzanak a rokonok. Szerintem miatta lett ilyen összetartó a családunk. Most sem telik el úgy hónap, hogy ne gyűlnénk össze. Ezt rítusoknak szoktuk nevezni, a vendégfogadás pedig mindig másnál történik. Sokszor nem is férünk el egy lakásban, hiszen egy ilyen alkalomra akár száz személy is eljöhet. Tavaly karácsonykor például a Szent László Közösségi Házban találkoztunk.”
Kinga szerint nagyon jó érzés egy ekkora család tagjának lenni, és ennyire ismerni a rokonokat.
Hozzáteszi, elég sok szakma megtalálható a családban az építésztől az ügyvéden át az orvosig és a pszichológusig, így bármikor lehet kérdezni, segítséget hívni, ha szükség van valamire.
A képzőművészeti vonal továbbra is erősen jelen van náluk, Kinga is keramikusként dolgozott korábban, így az sem meglepő, hogy sok családtag lakása ma is tele van a felmenők kézműves alkotásaival.
Kinga fontosnak tartja a családi hagyományok megőrzését, folytatását. Saját bevallása szerint kivételes érzés volt a megörökölt menyasszonyi ruhában házasodni, és az, hogy ez a Magyar Nemzeti Múzeumban nemrég nyílt Magyar Menyasszony című kiállításra is eljutott, hatalmas, nem várt öröm számára.
Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!
Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!
Támogatom a kepmas.hu-t>>