Tények és tévhitek a pálmazsírról – Egészségtelen és környezetgyilkos?
Az összetevők listáját elmélyülten böngésző vásárlók, elszánt Nutella-bojkottálók, rendíthetetlen natúrkozmetikum-hívők – biztosan mindnyájan belefutottunk már a vásárlók eme „furcsa” alfajába. Miért kerülik ők olyan megrögzötten a pálmazsírt? Egyáltalán mi az, és tényleg annyira káros a bolygónak?
Krémes, sárgás és fillérekbe kerül. Mi az?
A finomított formájában sárgás-fehéres, színtelen-szagtalan, szobahőmérsékleten krémes halmazállapotú pálmazsírt az olajpálma nevezetű növény húsos leveléből sajtolják. Ezt – a sokszor tévesen pálmaolajnak is hívott – növényi zsiradékot használjuk fel jelenleg a legnagyobb mennyiségben a világon: 2016-ban a top 10 felhasználó ország 32.105.000 tonnát(!) importált belőle, ebből a harmadik legtöbbet, 6,6 milliót az Európai Unió
De mi ennek a szinte felmérhetetlen mennyiségű pálmazsír-keresletnek az oka? A válasz igen egyszerű: mert olcsó.
Egy tonna malajziai pálmazsír ára 586 dollár, míg a kókuszzsíré 719. Előbbi ugyanakkora területen nagyobb hozamot biztosít, kevéssé oxidálódik, sokáig tárolható, így gazdaságosabb a napraforgó-, repce- vagy kukoricaolajnál, noha egyre szélesebb körben ismertek ellentmondásos egészségügyi hatásai és az előállításával járó brutális ökológiai katasztrófa.
Teher alatt nő a pálma… és hal meg az élővilág
A pálmazsír a környezettudatos életmód 21. századi felvirágzásával került egyre hevesebb viták kereszttüzébe. Ennek elsődleges oka az előállítás módjában keresendő. Az olajpálma legnagyobb hozammal trópusi éghajlaton nevelhető, így a legjelentősebb exportot a harmadik világ nemzetei biztosítják: Malajzia és Indonézia szigetei, elsősorban Borneo.
Itt a fejlett országok növekvő igényei miatt az őserdőket rohamos ütemben irtják, majd a talajnövényzetet felégetik, hogy minél nagyobb területen létesítsenek olajpálma-ültetvényeket.
További probléma, hogy az intenzív esőzések miatt alacsony tápanyagtartalmú talajon csak pár évig lehet termeszteni, utána új termőterület kell, ami újabb erdőirtásokkal jár: naponta csaknem 20 hektárnyi esőerdő tűnik el a mezőgazdasági tevékenység miatt! Az olajpálma gyökere ráadásul olyan gátlóanyagot termel, ami az általa használt talajban még évtizedekig lehetetlenné teszi más növények megmaradását.
Ez a brutális erdőirtási folyamat egyrészt az őshonos állatfajok életterének visszaszorítását eredményezi, ami többek között a szumátrai tigris és az orángután egyre elkerülhetetlenebbnek tűnő kihalásához vezet. Utóbbi vadon elő populációjának nagysága kevesebb, mint a hatodára csökkent az elmúlt 30 évben.
De abban is biztosak lehetünk, hogy ahol az állatok jogai ilyen mértékben sérülnek, ott az embereknek is csak egy hajszállal jobb körülmények jutnak. Bár a pálmazsír-termelés több millió őslakosnak – köztük sajnos gyerekeknek is – biztosít megélhetést, sokuktól megkérdőjelezhető módon vették el a földjüket, és gyakran rendkívül alacsony bérért, a munkavédelmi és egészségügyi előírások betartása nélkül kell dolgozniuk. Ez is hozzájárul a pálmazsír kedvező árához és így a tömeges felhasználáshoz.
Tényleg hizlal és rákkeltő?
A káros környezeti hatások mellett a pálmazsír másik nagy vitatémája az egészségünkkel függ össze. Míg az olajpálma növénye alapjáraton magas vitamintartalmú és gazdag a különböző ásványi anyagokban, ez a belőle készült, különböző finomító eljárásokon átesett zsírról már kevésbé mondható el. A pálmazsír ugyan tartalmazza az E-vitamin egy formáját, a tocotrienolt, ami jótékony hatással lehet az agyműködésre (pl. a demencia visszaszorítására), és segíthet a stroke megelőzésében. Viszont nagyjából fele-fele arányban vannak benne telítetlen és telített zsírsavak is. Ez utóbbi szerepet vállal a magasabb koleszterinszintben, amit hagyományosan az elhízáshoz, valamint a szív- és érrendszeri betegségekhez kötünk (bár az utóbbi évek egyes tudományos vizsgálatai megkérdőjelezik ezt). További kockázata van a pálmazsírban természetes módon megtalálható glicidil-zsírsav-észtereknek, amelyek az emberi szervezetben lebomolva válhatnak rákkeltővé, noha a kutatások ebben a tekintetben ellentmondásos eredményekkel szolgálnak.
Veszélyfaktort jelent az előállítás nem megfelelően ellenőrzött módja is: a legjelentősebb pálmazsírtermelő országokban – Indonéziában és Malajziában – ugyanis általában szabadosan kezelik a termesztési előírásokat.
A nagyobb hozam érdekében az olajpálmákat gyakran erős, a világ más részein tiltott növényvédő szerekkel kezelik, ezek azonban rákkeltő anyagként a pálmazsírba is bekerülhetnek. Igaz, az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) tavalyi döntése alapján kimondható, hogy az iparág ebben a tekintetben jelentőset fejlődött az utóbbi években. Ennek ellenére kiemelik, hogy a pálmazsírba a finomításakor belekerülő 3-monochloropropane diolnak (3-MCPD) a vesékre és a férfiak termékenységére lehetnek káros hatásai, így az ajánlott napi bevitelt tavaly 2.0 µg/kg-ban maximalizálták a testtömegre nézve (azaz egy 60 kg súlyú személy esetében ez 120 µg, ami kevesebb, mint egy evőkanál margarin).
Az tehát biztos, hogy a növényi olajok közül messze nem a pálmazsír bír a legjobb egészségügyi hatásokkal.
Főzéshez, sütéshez nem érdemes használni, cseréljük inkább vajra, olíva- vagy napraforgóolajra! A feldolgozott élelmiszerek esetében pedig biztonságosabb lehet a bevitt mennyiség csökkentésére törekedni, főleg a gyermekek esetében, akik hajlamosabbak sokat fogyasztani a pálmazsírt tartalmazó csokoládékból, kész süteményekből és jégkrémekből.
Mit tehet az egyszerű vásárló?
Alacsony ára, színtelen, szagtalan jellege és krémes állaga miatt a pálmazsír szinte megkerülhetetlen alapanyagává vált a feldolgozott élelmiszereknek: ott van a margarinokban, a desszertekben és csokoládékban, a kávétejszínben, de még a mirelit sültkrumpliban, a pattogatott kukoricában és a leveskockákban is! Emellett rendkívül sok fürdőszobai termékben is megtalálható: a testápolókban, szappanokban, samponokban és balzsamokban. Sőt, az importált pálmazsír mintegy 51%-át bioüzemanyagként égetjük el! Szinte lehetetlen kikerülni, egy átlag vásárló öntudatlanul is elképesztő mennyiséget vesz és fogyaszt belőle. A pálmazsír teljes bojkottja vagy élelmiszeripari leváltása így lehetetlen küldetésnek tűnik. A megoldást a fenntartható termelés jelenthetné: ennek szorgalmazására alapult meg 2004-ben a Fenntartható Pálmaolaj Kerekasztal (RSPO). A csatlakozó termelők vállalják, hogy nem vágnak ki érintetlen erdőterületeket, védik a vízkészleteket, harcolnak a talajerózió, a munkásokkal és az őslakosokkal szembeni jogsértések ellen. A Kerekasztalhoz a legnagyobb pálmazsír-felhasználó cégek – a Nestlé, az Unilever és a Ferrero – is csatlakoztak, hogy termékeikben kizárólag fenntartható forrásból származó pálmazsírt használjanak fel.
Igen ám, de a környezetvédő szervezetek szerint a Kerekasztal célkitűzései nem valósulnak meg: műholdfelvételek és a termelők saját bejelentései alapján az erdőterületek továbbra is rohamos ütemben pusztulnak. Szerintük az RSPO csak a pálmazsírtermelők és -felhasználók tisztára mosását, nem a valódi célokat szolgálja. A Greenpeace arra is felhívja a figyelmet, hogy az utóbbi időszak Indonéziát sújtó, pusztító erdőtüzei is az olajpálma-ültetvények számlájára írható – szépen hangzó törekvések ide vagy oda.
Ezért sok környezettudatos vásárló csak a a pálmazsír bojkottálásában hisz.
A Tudatos Vásárlók Egyesülete például nemrégiben biztatta a nagyobb üzletláncokat pálmazsírmentes részlegek létrehozására, hogy ne kelljen órákon keresztül az összetevőket bújni egy-egy vásárlás alkalmával. Amennyiben fontos nekünk a zöldebb életmód, a pálmazsírmentes termékek előnyben részesítését mi is megtehetjük: keressük az erre utaló logókat csomagolásokon, illetve vásároljunk olyan natúrkozmetikumokat, amelyek az alapanyag felhasználása nélkül készülnek!
Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!
Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!
Támogatom a kepmas.hu-t>>