A depressziósokat dupla búra alá vonta a Covid – A járvány talán a mentális betegek számára a legnehezebb

Anett 12 éve él bipoláris depresszióval és pánikbetegséggel, amit felerősített a járványhelyzet. Állandóan a koronavírussal foglalkozott, teljesen kiművelte magát például a lélegeztetőgépek működéséről, és eluralkodott rajta a halálfélelem, a szerettei elvesztése miatti aggodalom. Emiatt mániákusan ügyelt rá, hogy betartsa az egészségügyi óvintézkedéseket, például mindent átfertőtlenített és a kabátját szigorúan levette az előszobában, mielőtt belépett egy másik helyiségbe. Ennek ellenére mégis elkapta a vírust. „Amikor pozitív lett a teszt, elsírtam magam. Attól rettegtem, kórházba kerülök és hogy sosem fog visszatérni a szaglásom és az ízérzékelésem” – emlékezik vissza. A három hét karantén alatt ki sem mozdult a szobájából, és magára maradt gondolataival – a vele egy lakásban élő szüleivel is csak Messengeren keresztül kommunikált.

Azóta leküzdötte a Covidot, és már az első oltáson is túl van, ami ugyancsak nehéz napokat okozott neki, miután belázasodott a vakcinától. A vírustól való félelme továbbra sem múlt el, még most is szorongással tölti el, ha környezetében nem fertőtlenítik a tárgyakat. Viselkedése a munkatársainak is feltűnt, akik előtt addig titkolta betegségét, ám tavaly színt vallott. „A kollégáim nagyon megértően fogadták, és sokan ismerték be, hogy ők is gyógyszert szednek.” Anett ugyanerre buzdítja sorstársait is.

„Attól még, mert valaki mentális beteg, nem hülye” – hangsúlyozza.

A társadalom még mindig megbélyegzi a depressziósokat, emiatt a betegek sokszor maguknak sem merik bevallani, hogy komoly problémáik vannak, és csak akkor fordulnak orvoshoz, ha fizikai tünetek jelentkeznek náluk. Sokan a szakemberek iránt is bizalmatlanok: az állami egészségügy túltelítettsége miatt nincs idő, hogy elmélyüljön az orvos–páciens kapcsolat, a magánorvosokról pedig gyakran azt feltételezik, hogy a haszonszerzés vezérli őket. A koronavírus miatt viszont most többen jutottak el odáig, hogy segítséghez forduljanak.

Bizonytalanná vált a jövő

Leniczki Csilla pszichológus tapasztalata szerint a járvány következtében megugrott a depressziós és a szorongó betegek száma: a harmadik hullám óta hetente négy-öt új páciens keresi fel. „A társas érintkezések, a sportolási lehetőségek lecsökkenése miatt az embereknek mostanra elfogytak a lelki tartalékai. Emellett egyre többen esnek át a fertőzésen vagy szeretteik révén válnak érintetté a betegségben” – mondja a szakember. Az állami egészségügy, a pszichiátriai szakambulanciák és gondozók ugyanakkor telítve vannak, a pszichológusok magánrendelésén pedig, ahogyan nála is, hosszú a várólista, így sok depressziós beteg vagy ellátatlan marad, vagy vár.

A pszichológus pácienseit leginkább a kilátástalanság viseli meg. „A pandémia bizonytalanná tette a jövőt, és elfelejtkeztek róla, hogy nekik is van ráhatásuk az életükre” – folytatja Leniczki Csilla. Bár az első hullám idején felfedezett lelkesítő cselekvések, mint a kovászolás, egy egész országot megmozgattak, ezek azóta elsikkadtak, és az emberek magukba fordultak. A motiváló tevékenységek helyett folyamatosan a Coviddal kapcsolatos híreket, csoportokat nézik, ahol a tagok egymás félelmét erősítik.

A pszichológus azt tanácsolja, csökkentsék ezeknek a nyomasztó médiumoknak és közösségi oldalaknak a követését, és arra fókuszáljanak, amiért tenni tudnak, mint az egészséges táplálkozás és a szabadtéri sportolási lehetőségek, amikkel felvértezhetik immunrendszerüket a vírus ellen. Emellett egy új hobbi elkezdése ismét lendületet adhat.

Kettős búra alatt

A Nyírő Gyula Kórházban kezelt depressziós betegek 60%-ának életét nehezítette jelentősen a járványhelyzet. Legtöbbjüknek a szociális elszigeteltség jelenti a legfőbb problémát, emellett sokan veszítették el a munkájukat – tudtam meg Prof. Dr. Kéri Szabolcstól, az intézmény főigazgató főorvosától. A depressziós betegeknél eleve gyakori a társas kapcsolat beszűkülése, nem véletlenül szokták úgy jellemezni lelkiállapotukat, mintha egy szürke függöny mögül néznének ki a világra. A magány és a fertőzéshez kapcsolódó szorongás miatt többen nyúltak alkoholhoz és egyéb addiktív szerekhez. A Központosított Jövedéki Informatikai Rendszer adatai szerint a koronavírus hazai elterjedésének kezdetén, 2020 februárjában és márciusában 75 majd 50%-kal több alkoholos italt vásároltak, mint az azt megelőző év azonos időszakában. A Hiflylabs Zrt. elemzéséből pedig az derül ki, hogy 2020-ban 3,8 millió doboz vényköteles antidepresszánst váltottak ki hazánkban a mentális zavarokkal küzdő betegek a gyógyszertárakban, ami 103 ezerrel több, mint 2019-ben.

Kép

Kép: Freepik

A Covid mindkét nemet megviseli lelkileg, csak másképp: Leniczki Csilla pszichológust a férfiak inkább a testi tünetek miatti szorongással keresték fel, míg a nők jellemzően hangulati problémákkal. A Covid utáni depresszió életkor tekintetében sem válogat, kamaszok ugyanúgy küzdenek vele, mint középkorúak.

„A fiatalokat bedarálta az online oktatás, és rengeteg élménytől – szalagavató, osztálykirándulás… – megfosztotta őket a járvány” – mutat rá a szakértő.

Párkeresés helyett a túlélés lett a tét

Bár azt gondolnánk, a járvány miatti elszigetelődést főképp azok élték meg nehezen, akiknek nincsen társa, Leniczki Csilla azt tapasztalta, hogy az egyedülálló betegeknek most kevésbé van igénye párkapcsolatra, és inkább az egyéni jóllétükre fókuszálnak, mivel a túlélés lett a tét.

Tímeát, akinél csak három hónapja állapítottak meg depressziót, egy magánéleti válság kellős közepén érte a Covid: akkor indult a válása és egy öt hónapos kisbabával maradt magára. Miután a bölcsődék bezártak, rengeteget hiányzott a munkahelyéről, így elbocsátották. Azóta ideje nagy részét otthon tölti, és még inkább elszeparálódott a társadalomtól. Akkor sem tudott kitől segítséget kérni, amikor elkapta a Covidot. „Egyik este erős légszomjam lett és lázam. Mentőt akartam hívni, aztán mégsem tettem így, mert nem tudtam volna kire bízni a lányomat” – meséli. Szerencsére jobban lett. Az otthon töltött napokat próbálja az önfejlesztésre fordítani, és egy videós csatornát is elindított a témában, hogy sortársainak segítsen. A párkeresést viszont nem erőlteti, mert rengeteg csalódás érte az utóbbi időben.

Olyanok is vannak, akiknek a párkapcsolata erősítette fel a tüneteit. Balázs, akinek családjában három generáció óta van jelen a depresszió, egy bántalmazó kapcsolat miatt került az idegösszeomlás szélére. Volt párjával nem sokkal a vírus elterjedése előtt költözött össze, és a kezdeti idill hamar pokollá változott. Az állítása szerint nárcisztikus személyiségzavaros nő többször meglopta, érzelmi terrorban tartotta, és az is megesett, hogy egy szóváltás után kezet emelt rá. Az összezártság felerősítette párja tüneteit. „A külvilág, a rokonok előtt mindig más arcát mutatta, ami sok energiát igényelt tőle. Ez nagyon lefárasztotta, és otthon, ahol nem kellett színészkednie, három-négy nap után robbant” – meséli. A férfi a nehéz időszakban a barátaira sem számíthatott, akik a karanténban „ellustultak” és még jobban eltávolodtak tőle. Némi változást az hozott, amikor elkezdett járni jelenlegi pszichológusához, aki sok mindenre rávilágított, és hatására sikerült kilépnie a mérgező kapcsolatból.

A depressziós betegek közt olyanok is akadnak, akik pozitívan élik meg a jelenlegi helyzet egyes aspektusait.

„A magába forduló, introvertáltabb betegeknek kifejezetten előnyös, hogy kevesebb szociális interakcióban kell részt venniük, mint korábban” – mondja Dr. Kéri Szabolcs. Mások a maszkviselésben fedeztek fel lehetőséget. „Két páciensem is azt vette észre, hogy a maszk takarásában máshogyan is mer viselkedni, például bátrabban megnéz másokat” – említi Leniczki Csilla.

A poszt-Covid-szindrómások 70%-a esik át depresszión

A koronavírus azoknál is előidézhet depressziót, akik korábban nem küzdöttek a mentális betegséggel, ami az úgynevezett poszt-Covid-szindróma egyik tünete. „A koronavíruson átesettek, tehát az összes megbetegedett 30%-ánál jelentkeznek depressziós vagy szorongásosos tünetek” – mondja Dr. Kéri Szabolcs. Ez lehet a betegség lelki és biológiai következménye is. Bár a Covid hatásait jelenleg is vizsgálják, az általánosságban elmondható, hogy egy fertőzés három fő mechanizmussal képes hatni az idegrendszerre. Egyrészt, a szervezetben ilyenkor gyulladásos anyagok, citokinek szabadulnak fel, ami miatt a betegségen átesettek hetekig, akár hónapokig is fáradékonyságot, nehezebb koncentrációt, alacsonyabb energiaszintet, esetleg szorongást tapasztalhatnak. A vírus továbbá károsítja az ereket, megfertőzve az azok falát képező sejteket, emiatt agyi vérellátászavar keletkezhet. A harmadik vitatott, de lehetséges ok, hogy a vírusok közvetlenül az idegsejteket károsítják.

Kép

Kép: Unsplash / Engin Akyurt

A Covid utáni depressziót pszichológiai, szociológiai okok is kiválthatják: sokan gyászolják a koronavírusban elhunyt szeretteiket, mások pedig munkahelyük elvesztése miatt kerültek a padlóra. Istvánnak két hozzátartozója is meghalt a Covidban, neki pedig teljesen legyengítette a szervezetét a vírus. Azóta is annak szövődményével, magas vérnyomással küzd, és még most is elborzadva gondol vissza arra az éjszakára, amikor nem kapott levegőt. „Nem vagyok egy búskomor típus, de ez az év kegyetlen” – vallja a férfi, akit a covidos csoportokban olvasott hírek még jobban lehangolnak.

A fővárosi Nyírő Gyula kórház pszichoterápiás osztályán 2021 áprilisában elsőként létesült Poszt-Covid pszichiátriai és pszichoterápiás ambulancia. Indulása óta hetente 5-10 fő keresi fel az ambulanciát, jelenleg 50-60 beteget kezelnek. A kórház olyanok jelentkezését is várja, akik nem kapták el a koronavírust, de az negatívan befolyásolta az életüket.

Dr. Kéri Szabolcs elmondása alapján a három legjellemzőbb panasz, amivel felkeresik őket, az erős szívdobogásérzés és nehézlégzés, a krónikus fáradtság, valamint az elalvás előtti szorongás.

Utóbbi lehet egzisztenciális szorongás, a fertőzéstől vagy a vírus utóhatásaitól való félelem is, de az is előfordulhat, hogy nincs konkrét tárgya.

Az ambulancián elsősorban pszichoterápiával kezelik a pácienseket, amely során relaxációs technikákat sajátítanak el. Ezek nemcsak a stressz szintjét csökkentik, de a testi tüneteket, például a fájdalomérzetet, a légzési problémákat is enyhítik. A másik alkalmazott módszer a kognitív terápia, amelynek célja testi és pszichés tünetekhez kapcsolódó, nem adaptív gondolkodási mechanizmusok korrigálása. Ilyen a katasztrofizációs gondolkodás, amikor a betegek a vírus leküzdése után is halálos veszélyként érzékelik a járványhelyzetet. A két technikával 30-40%-ban csökkenthetők a tünetek.

Online is működhet a kezelés

Az ambulancia terápiáin online is részt lehet venni. A korábbi korlátozások idején sok pszichológus állt át erre, amiről megoszlik az érintettek véleménye: azoknak, akik tartanak a vírustól, nagyobb biztonságérzetet adott, míg mások, ha tehették, személyesen vettek részt a terápián, amit egy programként éltek meg a beszűkülő lehetőségek közepette. Dr. Kéri Szabolcs szerint teljesértékű pszichoterápiát lehet végezni online is, ha a beteg képes alkalmazkodni és a szakember tudja használni a terápiás eszközöket. Az online átállás Leniczki Csilla munkáját sem befolyásolta számottevően, bár bizonyos eszközöket, mint a Dixit kártya, nehezebben tud alkalmazni.

A szakértők úgy vélik, ha a fertőzésveszély csökkenésével ismét szabadabban tudunk mozogni, a poszt-COVID tünetek is oldódni fognak, a járvány hosszútávú hatásairól viszont egyelőre csak hipotéziseket lehet felállítani.