Csak még egy fejezetet, anya! - Így lesznek a gyerekekből élményolvasók

Már sötétedett a kempingben, amikor előhúztam a táskámból a Misi mókus kalandjait, hogy odaadjam Csengelének. Zenélt a nagymarosi erdő: tücskök húzták a talpalávalót, a baglyok huhogását a tűz körül táborozó népes család hangos nevetése nyomta el. Lányom kíváncsian vizsgálgatta a borítót, rajta a bojtos farkú kis rágcsálóval, aki megtévesztésig hasonlított Kalácsra, akivel néhány napja a nyárfán ücsörögve találkoztunk. „Tudod, ez volt az a könyv, ami miatt anya beleszeretett az olvasásba” „Miért?” – kérdezte csillogó szemekkel. Ötéves volt, éppen csak ismerkedett a betűkkel.  

„Ez egy nagyon izgalmas történet! Misi kíváncsi kismókus, aki mindenféle kalandokba keveredik. Miután elolvastam az első oldalt, már nem tudtam abbahagyni. Lefekvés után a kislámpámmal a takaró alá világítottam, nagyon álmos voltam, de befejeztem. Mimóék másnap reggel a könyvön szuszogva találtak rám, alig bírtam iskolába menni. Kaptam tőlük egy kis ejnye-bejnyét, de láttam a szemükön, hogy nem haragszanak rám, amiért fent maradtam. Ők is szeretik a könyveket, és örültek, hogy rátaláltam az olvasásra. Akarod hallani a történetet? »Első fejezet: Misi Mókus az erdő egyik hatalmas fájának tágas, kényelmes odvában született….«”  

Élmény, élmény, élmény!  

Miért fordulhatnak el egyes gyerekek az olvasástól? Harmath Artemisz szerint a válaszokat a megváltozott ­életmódunkban érdemes keresni. „Amikor valaki eltávolodik az olvasástól, annak többnyire a rohanó élet és a digitális kultúra az oka. Nem akarom ellentétbe állítani az utóbbival az olvasást, de látjuk, hogy a képernyőzés teljesen másfajta figyelmet igényel. Az olvasáshoz koncentráció és lelassulás szükséges, aminek egyre szűkül a tere a családokban” – teszi hozzá az az IGYIC-MeseCentrum (PKÜ) programvezetője.  

Minél előbb ismertetjük meg a gyerekeket a szövegek varázsával, annál könnyebben válnak később maguk is olvasókká. Az a legideálisabb, ha már az édesanyja pocakjában énekeket, mondókákat hall a kicsi, a születés után pedig ölben mókázva érdemes ritmikus szövegeket mondani és eljátszani.  
„A kisbabás és az ölben ülő gyermekek jó helyzetben vannak Magyarországon, mert sok helyen vannak Ringató foglalkozások, és mi is dolgozunk együtt Gróh Ilonával, mert az ő módszerei nagyon jól kibontják az ölben játszásban rejlő lehetőségeket. Szerencsére vannak kortárs mondókák és versek is, amelyek erre a hagyományra épülnek. Ezek még összművészeti tevékenységek, a gyerek is szerepet kap bennük, valójában mini drámafoglalkozások, amelyek által a feszültségteremtéstől a fezsültségoldásig jutunk” – magyarázza az irodalmár.  

Lásson a gyerek könyvet a kezünkben!  

Beszélgettem olyan édesanyával, aki azon aggódott, hogy a gyereke nem olvas, és a szövegértése is akadozik. Amikor megkérdeztem tőle: „És te sokat olvasol otthon?”, azt a választ kaptam, hogy „Szeretnék, de sajnos nincs időm”. Nincs ezen semmi elítélendő, az életünk nagyon felgyorsult, egyszerre sokféle elvárásnak kell megfelelni, de az irodalmár szerint tény, hogy a minta is lehet meghatározó: ha a gyerek azt látja, hogy a szülei sosem vesznek könyvet a kezükbe, és folyton a telefonjukkal vannak elfoglalva, számára is ez lesz a természetes.  

Kép

Harmath Artemisz - Kép: Bach Máté

A szülői szerepkörökön túl az iskolának is hangsúlyos feladata van az olvasók nevelésében, hiszen jellemzően az intézmény falai között tanulnak meg a gyerekek olvasni. De az sem mindegy, hogy ezt a képességet hogyan sajátítják el! Az élményolvasás előfeltétele ugyanis a jó szövegértés, ami nélkül az olvasás nem kaland, hanem kínszenvedés lesz, és ezen a területen sajnos nem állunk jól. A legutóbbi kompetenciafelmérésen a magyar nyolcadikosok negyven százaléka és a tizedikesek egyharmada az alapszint alatt teljesített a szövegértésben. A jó hír az, hogy ezek a képességek odafigyeléssel fejleszthetők.  

A szakértők szerint először érdemes felmérni, hogy milyen szinten van a gyerek, és olyan olvasmányt a kezébe adni, amit érthet és élvezhet. Segíthetünk bővíteni a szókincsét: ha elakad valamelyik kifejezésnél, beszélgessünk róla! Kérjük meg őt, hogy fogalmazzon meg véleményt és kérdéseket a szöveggel kapcsolatban!  

Szerencsére az olvasás is olyan, mint a nyelvtanulás, célszerű minél fiatalabb korban elkezdni, de sosem késő belevágni! Ezekben a helyzetekben nagy segítségünkre lehetnek a kortárs szövegek, a jól megírt ifjúsági regények, amelyek a jelen problémáira reflektálnak.  

„A programjainkat is úgy építettük fel, hogy mindig keressük a kortárs kapcsolódást, mert ez bejárat lehet a könyvek univerzumába, a szépirodalom területére. A jó szöveg elindítja a fantáziát, élvezetet szerez, ezeket próbáljuk megtalálni személyre szabottan, hiszen az irodalom párbeszéd a befogadó és a mű között. A kamaszkorú gyerekek fogékonyak az irodalmi feldolgozásokra, adaptációkra: filmet, felnőtteknek is szóló bábszínházat, animációt érdemes nézni és elemezni velük. A dalszövegelemzésen kívül a magyarórákon beválik a drámapedagógia, az élménypedagógia, például az irodalmi élményséta is” – vallja Harmath Artemisz.  

A centrum tevékenységének része, hogy irodalmi mintaprojekteket hoz létre, és módszertani segítséget nyújt óvodától a gimnázium végéig, valamint elősegíti az alkotók és olvasók személyes találkozását. Kicsiket és nagyokat is várnak a Petőfi Kulturális Ügynökség Ifjúsági és Gyerekirodalmi Centrumának programjaira

„Az Olvasósarok programunkban személyes tanácsadásra hívjuk a szülőket és a gyerekeket is. Ez egy összművészeti családi program, ahol kézműves foglalkozás is zajlik Orosz Annabella vezetésével. A könyves pultunknál kisebb-nagyobb gyerekek és felnőttek egyaránt megállnak, és akár néhány információ – életkor, nem, érdeklődési kör – alapján javaslunk könyveket, amiket meg is lehet nézegetni, lehet olvasgatni a babzsákokon. Minisztériumi mintaprogram keretében indul januárban azonos néven interaktív előadás jellegű programunk: énekelt, verses, meseolvasós foglalkozásokat viszünk zenészekkel és színészekkel karöltve a kistérségekbe, hiszen itt egyszerre sok gyerek előtt kell fellépni. Tizenkilenc településen lehet majd találkozni a részt­vevőkkel”– számol be a programvezető.  

Az intézmény MeseCentrum elnevezésű honlapja egy online gyerekirodalmi magazin, amely naponta friss tartalommal bővül. Érdemes böngészni az oldalt, mivel a rovatokban független szakértők írásai segítenek tájékozódni a gyerekkönyvek soktényezős piacán a szülőknek, a pedagógusoknak és a gyerekirodalmi szakmának is. Különböző témákhoz kapcsolódóan ajánlanak könyveket, megszólítják a szerzőket, az illusztrátorokat, interjúkat közölnek, és beszámolnak a rendezvényeikről.  

Két podcastsorozat is elérhető itt: a Kötve hiszem és a Mesetrend. Utóbbiban a fiatalságot érintő könyves témákról beszélgetnek, például kamaszregényekről, a kép és a szöveg kapcsolatáról.  
A honlapon a legérdekesebb nagyvárosi és vidéki eseményekről, újdonságokról is lehet tájékozódni, a pedagógusok számára pedig ott a Vadlazac, amely egy lehívható, akkreditált továbbképzés kortárs irodalomból. A ­projekt új és hasznos szempontokat nyújt a kortárs gyerek­irodalmi művek befogadásához, segít eligazodni az újabb műfajok és médiumok között.  

A Meseterasz elnevezésű YouTube-csatornára ugyan már nem kerülnek fel friss tartalmak, a már feltöltötteket érdemes megnézni, meghallgatni, hiszen a fiatalok számára is izgalmas, élvezhető, időtálló videók találhatók itt, a kortársak élményeivel gazdagítva.

A cikk a Petőfi Kulturális Ügynökség szakmai közreműködésével készült.