Borkedvelőknek való vidék

Európa egyik legszínesebb, legérdekesebb múltú vidéke Burgundia. A krumplinak nevet adó mai Bourgogne az egykori Burgundia területének csak kis részét fedi le, valamikor Burgundia része volt Franche-Comté, Provance, Savoya és Elzász is, sőt a középkor vége felé – házasság révén – a burgund hercegek uralma alá került Németalföld (azaz Belgium és Hollandia) is.

Változatos borvidék

Franciaország egyik leghíresebb bortermő vidéke Burgundia. Hírnevét a középkorban szerzetesek alapozták meg. Ma 24 ezer hektáron termelnek itt szőlőt, évente átlag 1,1 millió hektoliter bort állítanak elő. A Dijontól Nuits-Saint-Georgesig húzódó Cote de Nuits területen Pinot Noirt termelnek, tőle délre terül el a Cote de Beaune, ahol az olyan híres fehér borokat állítják elő, mint a Meursault-t. A hegyes-völgyes Haute Cote nagy mésztartalmú talaján a különleges aromájú Pinot Noir-borok szőlője érik. Dijontól északra a Chablis nevű fehér bor terem, míg Dél-Burgundiában, a Cote Chalonnaise lankáin a szintén kiváló Chardonnay-borokat termelik.

A burgund borok általában könnyűek, és ízük, zamatuk 2-4 év után érik igazán kiválóvá. Az eredeti burgund borok nem kevésbé lényeges sajátossága horribilis áruk.

Amennyire a németek sörivó nemzetként ismertek, annyira borivó nép a francia, ami az itt termelt és forgalmazott borok mennyiségén is lemérhető. A franciák az újbor születését a hetvenes évek óta minden évben megünneplik. Ez november harmadik csütörtökje, ami után valóságos népmozgalom támad a friss borok megkóstolására, beszerzésére.   

Nagy múltú városok

Romantikus várak és kastélyok, nagy múltú városok, román stílusú apátságok, idillikus falucskák teszik jellegzetessé Franciaország e minden tekintetben gazdag vidékét. Itt van a ciszterci szerzetesrend bölcsője, Citeaux.

A térség központja az egykori uralkodóhely Dijon, püspöki székhely és egyetemi város. Óvárosának legszebb épülete a Palais de Ducs, vagyis a Hercegi Palota. A lenyűgöző méretű komplexum eredetileg egyetlen épületből állt, amit 1365-ben kezdtek építeni. Ekkor került át Burgundia székhelye Beaune városából Dijonba. A palotaegyüttes közelében van szűk utcáival, megmaradt szép patríciusházaival a középkorias hangulatot árasztó óváros. A várost múzeum-városnak is nevezik, 150 műemlékével. I. Ferenc francia király „a száz torony városaként” emlegette. Nagyvárosias szerkezetével Párizsra emlékeztet.

Dijonban járva kihagyhatatlan a 40 kilométerre levő Beaune, a borfőváros. Óvárosa máig megőrizte középkori magját. Központjában, a Place Monge-on egy XIII–XIV. századi toronyban helyezték el a régészeti és természettudományi múzeumot. A település fő nevezetessége a XV. században épült, gótikus stílusú kórháza, a Hotel-Dieu, amely 1443-ban kezdte meg működését – Európa első ispotálya volt. Tetejét gyönyörű, mintás cserepek és kis tornyok díszítik, ma múzeum található benne.

A régió nagy részét összefüggő erdőségek borítják és híres még tiszta vizű folyóiról. France-Comté nevű része a zöldturizmus előfutárának számított és nem hiába választották 2002-ben Franciaország legélhetőbb térségének. Burgundia a folyami hajózás paradicsoma, itt található Franciaország leghosszabb hajózható csatornája.

A francia konyha különlegessége, a Burgundi csiga (Helix pomatia) azonos a mi éti csigánkkal. Az ehető csigák közül a franciák ezt tartják a legízletesebbnek. Számuk az utóbbi 20–30 évben erősen megcsappant, és Franciaországban védetté is nyilvánították, ezért természetes előfordulásaikon nem gyűjthetők. A francia ínyencek ezért csemegéjüket kénytelenek idegen országokból, – többek között magyar – importból beszerezni.