Az új koronavírus nehezen sebezhető, rugalmas és nagy túlélő
Magyar kutatóknak sikerült először megvizsgálni egy aktív, fertőzőképest koronavírust – olvasható a Semmelweis Egyetem honlapján megjelent cikkben. Eredményük: az új koronavírus az egyik legrugalmasabb és legellenállóbb, ember által ismert biológiai organizmus lehet. Mindez közrejátszhat szokatlanul nagy fertőzőképességében is.
A Semmelweis Egyetem kutatói a Nemzeti Népegészségügyi Központ Nemzeti Biztonsági Laboratórium kutatóival együttműködve egy aktív és fertőzőképes koronavírust szerkezetét vizsgálták meg. Dr. Kellermayer Miklós és munkacsoportja vizsgálata azért egyedülálló, mert a szakirodalomban a vírusról eddig megjelent cikkek mindegyike inaktivált, kémiailag kezelt vagy fagyasztott mintán készült – áll a publikációban.
A magyar kutatócsoport a vizsgálat során ún. atomi erőmikroszkópot használt, és a SARS-CoV-2 részecskét egy kis tűvel szúrták meg. A tű hegyét a vírus tetejétől az aljáig nyomták, amitől az összenyomódott, majd a tű eltávolításakor azonnal visszapattant. Ezt száz alkalommal megismételték ugyanazon az organizmuson, ám a vírus szinte teljesen sértetlen maradt. Dr. Kellermayer Miklós szerint a vírus mechanikai és öngyógyító tulajdonságai miatt tud a környezeti körülmények széles köréhez alkalmazkodni. Ez közrejátszhat szokatlanul nagy fertőzőképességében is. A kutatók az organizmus egyéb tulajdonságait is megvizsgálták.
A vírusok a gazdatestet elhagyva általában sebezhetővé válnak, a SARS-CoV-2 azonban tárgyak felületén megtapadva is hosszú ideig fertőzőképes maradhat – a kutatás szerint ehhez a részecskét borító tüskék rugalmassága is hozzájárulhat.
A tüskéket alkotó fehérjék a tű fizikai behatására olyan magas frekvenciával lendültek ki, hogy a másodpercenkénti 300 felvétel készítésére is képes atomi erőmikroszkóp is csak elmosódott képet tudott készíteni róluk. A kutatók szerint ez a nagysebességű mozgás segíthet a vírusnak könnyebben megtalálni a gazdasejteket és összekapcsolódni azokkal.
A korábbi kutatások eredményei eltértek azt illetően, hány ilyen koronaszerű tüske borítja a vírus külsejét: a Cambridge Egyetem tanulmánya szerint körülbelül 24, míg a németországi Max Planck Institute 40-re becsülte a számukat. A magyar kutatók által vizsgált organizmus 61 tüskével rendelkezett. Dr. Kellermayer Miklós szerint ez is bizonyítja, hogy a vírusszerkezet változékonysága nagyobb lehet, mint korábban gondolták.
Az új koronavírus hőellenállását vizsgálva azt találták, hogy vírus egyedülálló módon akkor alig változik, ha 10 percen át 90 Celsius fokos hőnek van kitéve; mindössze néhány tüskéjét veszítette el, de a szerkezete sértetlen maradt.
Ez magyarázatot adhat arra is, miért maradt fertőzőképes a meleg éghajlatú országokban, vagy a nyári időjárás ellenére is.
Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!
Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!
Támogatom a kepmas.hu-t>>
