Az evangélium a börtön falain belül is felemeli a lelkeket

„Esztergomban találkoztam egy roma fiatalemberrel, aki mindössze hat általános iskolai osztályt végzett el, hamar rossz társaságba keveredett, fogyasztóként és kereskedőként is volt dolga a kábítószerekkel. Többször megjárta a börtönt, a családja szétesett, az egészségi állapota megromlott, ott állt a szakadék szélén. Az édesapja mélyen vallásos ember volt, aki gyakran imádkozott érte. Egyik alkalommal a fiú meglátta az apját térdepelve, amint hangosan őérte könyörgött. Ez annyira megrendítette, hogy másnap eljött egy misére. Nem sokkal később meggyőztük, hogy vegyen részt egy háromnapos lelkigyakorlaton. A második napon – életében először – ott térdelt a kereszt előtt a kápolnában, s azt érezte, hogy a kereszt megszólítja őt: szeretlek téged és szeretnélek felemelni! Ekkor elsírta magát és elhatározta, hogy sem kábítószert, sem cigarettát nem vesz többé a kezébe.”

Ez a történet nem holmi színházi előadás rövid részlete, hanem az élet által írt történet, amit Székely János, a szombathelyi egyházmegye püspöke elevenített föl. S a fiatalember nem állt meg az út elején, hiszen az azóta eltelt három évben elvégezte a nyolc osztályt, jogosítványt szerzett, családot alapított, és készül az érettségire is.

A Biblia örömhíre és a hit

Székely János számos olyan történettel lett gazdagabb az utóbbi évtizedekben, amikor a bebörtönzött bűnelkövetők és nehézfiúk a keresztény hittel találkozva elindulnak a változás útján, és igyekeznek jobb emberekké válni. „Gyakran megtörténik, hogy ha az ember befogadja a Biblia örömhírét és a hitet, akkor sok minden szinte azonnal változásnak indul a lelkében és az életében” – állítja a püspök. A gyökeresen átalakuló mentalitás és világlátás megnyilvánul a családhoz és a többi emberhez való viszonyban, a munkában és a tanulásban is.

Reintegráció felsőfokon

A büntetés-végrehajtási intézetek feladata nem csupán az, hogy a bűnelkövetőket elszigeteljék a társadalomtól, hanem a fogvatartottak társadalmi visszailleszkedését is segítik. Ennek számos eszköze lehet, ám a vallásgyakorlás és az egyházak szerepe kiemelkedő ebben a folyamatban.

Mint a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságától (BvOP) megtudtuk, a négy történelmi egyház – a katolikus, a református, az evangélikus és az izraelita – jelenleg harmincöt börtönlelkésze ökumenikus szellemben végzi misszióját a falak között.

A hit, a vallás a fogvatartottak életében kapaszkodót, reményt és megnyugvást jelent, amely segíti emberi méltóságuk megőrzését és lelki felemelkedésüket. Magyarországon közel tizennyolcezren töltik büntetésüket a Büntetés-végrehajtás intézeteiben, s noha pontos adatok erről nincsenek, a vallási események iránt jelentős az érdeklődés.

A börtön falain belül nagy a jelentőségük a Börtönlelkészi Szolgálat által szervezett rendezvényeknek is. A különböző vallási programok közül pedig kiemelkedik az Európában egyedülálló Országos Fogvatartotti Zarándoklat. Az idén immár harmadszor megrendezett különleges eseményen tizenhat börtön közel nyolcvan fogvatartottja vett részt. Ezen a zarándoklaton az arra érdemes elítéltek kapnak lehetőséget, hogy lelki feltöltődés reményében felkereshessék Magyarország egyik leglátogatottabb búcsújáróhelyét, Mátraverebély-Szentkutat.

Börtöncursillo a Kalocsai Fegyház és Börtönben

Elkerülhetetlen a szembenézés a múlttal

„A börtönbe került emberek nagy része tele van haraggal és sértettséggel, úgy érzik, hogy az életük falnak ütközött, így kénytelenek elgondolni azon, hogy mit és miért tettek” – fogalmazott Székely János, aki szerint ez az időszak sokak számára ad alkalmat arra, hogy talán életükben először Bibliát fogjanak a kezükbe. A püspök szerint a fogvatartottak körülbelül tizenöt százaléka kezd el komolyan foglalkozni a hittel, így elsősorban velük tudnak foglalkozni. Az intézmények munkatársai és a börtönlelkészek szerint a vallás pozitív hatással van a fogvatartottakra: megnyugszanak, és egy kicsit kilépnek a mindennapi börtönrutinból is.

A változásra vágyó fogvatartottak számára a lelki megújuláshoz számos alkalmat biztosít a hazai büntetés-végrehajtási szervezet.

A fogvatartotti programok: országos bibliavetélkedők, imanapok és szentmisék, csoportfoglalkozások, zenés és családi istentiszteletek mind lehetőséget adnak a vallásgyakorlásra.

A hazai rendszer sikeresen adaptálta a „börtöncursillo” módszerét, és immár három bv. intézetben is működnek az úgynevezett APAC részlegek (lásd keretben). S bizony a lelkigyakorlatokkal együtt járnak a könnyek is; Székely János is megerősíti, hogy „a cursillo három napja során sokszor nagyon vastag lelki falak dőlnek le egy-egy emberben, egykor súlyos bűncselekményeket elkövetők is elsírják magukat, mert a programok alkalmával az ember szembenéz önmagával és tetteivel, találkozik Istennel és találkozik a felebaráttal is”.

Ezek a kapuk sosem záródnak be

A börtöncursillo eseményeinek szervezői viszont nem papok és egyházi emberek, hanem világi civil keresztények, akik önként végzik ezt a munkát, és törekednek a folyamatos kapcsolattartásra is.

Ez a tevékenység az egész országra kiterjed, így az elítélt szabadulás után is találhat befogadó közösséget, kérhet segítséget az újrakezdéshez. Ráadásul a megtért rabok szabadulásuk után akár a családot és a rokonságot is elviszik a templomba, így azok is megismerhetik az evangéliumot, akikhez az egyház másképpen sosem tudott volna eljutni.

„Jézus arra tanít bennünket, hogy minden emberhez vigyük el az evangélium jó hírét és Isten szeretetét, de főleg azokhoz, akik rászorulnak, akiket megsebzett az élet. Magyarország számára pedig különösen fontos, hogy ne hagyjunk senkit az út szélén” – avat be minket saját motivációjába Székely János.

A börtönlelkészek együtt fáradoznak a reintegrációs tisztekkel, pártfogókkal, pszichológusokkal és utógondozó koordinátorokkal azon, hogy az elítéltek törvénytisztelő állampolgárokká váljanak. E munka az egész társadalomnak fontos, hiszen közös érdek, hogy a börtönben töltött idő után a fogvatartottak képesek legyenek közösségben és a közösségért élni.

Börtöncursillo a Sopronkőhidai Fegyház és Börtönben

A Börtöncursillo (ejtsd: kurzijjó) mozgalom alulról szerveződő keresztény kezdeményezés. Háromnapos lelkigyakorlatokon (cursillókon) vesznek részt a tagok, ahol elmélyedhetnek önmagukban, megerősíthetik kapcsolatukat Istennel és embertársaikkal. E találkozás fellelkesíti, megrendíti, erővel tölti el őket. Sokuk élete teljesen megváltozik. Ezeket a tapasztalatokat alkalmazzák a börtönmisszióban is,  a cursillók a társadalom érzékenyítését, a család összetartását és az egyén jó irányba mozdítását szolgálják. A lelkigyakorlat börtönviselt elvégzői a tapasztalatok alapján kevésbé válnak visszaesővé, sokan a szabadulás után a cursillós közösségek segítségével munkát találnak.

Az APAC (Association for the Protection and Assistance of the Codemned, magyarul: Szövetség az Elítéltek Védelmére és Támogatására) típusú részlegeket a Váci Fegyház és Börtön, a Pálhalmai Országos Büntetés-végrehajtási Intézet (női fogvatartottak részére) és a Tiszalöki Országos Büntetés-végrehajtási Intézet működtet. Az APAC részlegekben is a vallásgyakorlás és a családi kapcsolattartás erősítése a fő cél, intenzív egyéni és közösségi lelki gondozást biztosítanak az intézetek az egyházakkal, civil szervezetekkel és vallási közösségekkel együttműködve.

Képek forrása: http://bortoncursillo.hu/hirek/