Arany-hősök a poggyászban 1. – Nápoly, Itália gyöngyszeme
Miért ne lehetne egy kicsit másként utazgatni a nagyvilágban, mint ahogyan azt megszoktuk? Igazán izgalmas helyszínekre bukkanhatunk, ha neves íróink művei alapján tervezzük meg túráinkat. Vegyük például Arany Jánost, akinek 202. születésnapját ünnepeljük március 2-án! A műveiben előforduló helyszínek valóban léteznek, a bennük leírt események valóban megtörténtek, nem csupán Arany képzeletének szüleményei.
Nápolyban igazán érdemes koptatni a cipőnket. Gyalogosan bejárhatók a legfontosabb látványosságok, mint a történelmi belváros a csodás épületeivel és utcáival, a legtöbb múzeum, a Castel Nuovo vagy a tengerparti korzó. A tengerparthoz közeli, Új kastélynak is nevezett Castel Nuovo Nápoly leghíresebb építménye, a város jelképe, amely a középkorban fényűző udvarnak adott helyett.
Anjou I. Károly trónra kerülése előtt a Nápolyi Királyság fővárosa Palermo volt, ugyanakkor Nápolyban is volt egy hivatalos királyi rezidencia, a Castel Capuano. Amikor a főváros hivatalosan is Nápoly lett, I. Károly elrendelte egy új királyi vár megépítését a tengerparthoz közel. Ez lett a Castel Nuovo, amely központi szerepét II. Károly trónra kerülésével kapta meg. Anjou Róbert király uralkodása alatt a várat kibővítették és továbbdíszítették. A fényűző Anjou-udvar körül élénk művészeti és szellemi élet alakult ki, az olasz művészet egyik fontos központja lett.
Nagy Lajos magyar király két ízben vezetett hadjáratot Itália területére, egyrészt, hogy megszerezze a nápolyi trónt és kiterjessze uralmát a gazdag dél-itáliai királyságra, másrészt hogy megbosszulja, öccse, András (Endre) herceg meggyilkolását, amelyre annak felesége, Nápolyi Johanna adott megbízást. A gyilkos eszköz egy dróthurok volt, amivel megfojtották, mivel úgy tartották, hogy a magyar származású András boszorkányos képességekkel rendelkezik, és nem fog rajta a kard. A harcokban a legenda szerint Toldi Miklós is vele tartott.
Meghitt kamarása szólítja ki Endrét
Éjjeli órában, felesége mellől;
Nosza csak rátámad kivűl a zsivány had,
Megfojtani kézzel, máskép sose' vész el.
Lehányja magáról gyilkosait karja,
S hogy nyitni akarja, nem nyílik az alvó.
Árúló szeretet sohase' visz jóra:
Nápolyba, vitézek! boszúra, boszúra!
Másnap egész udvar régi kolostorbul
Vígan haza fordul palotás Nápolyba;
Szép Endre királyfit holtan, temetetlen
Leli majd a kertben aki elébb rányit:
Szorítva nyakára egy drága zsinór van
Zöld selyem fonálból, fényes arany szálból.
Gyilkos szeretet volt, búra vive, búra:
Nápolyba, magyarok! vérbeli boszúra! –
(Részlet a Toldi szerelme című műből)
A Toldi Szerelmében Nagy Lajos 1348. január 24-én vonul be a városba, és felveszi a „Jeruzsálem és Szicília királya” címet. A meggyilkolt András felesége, Johanna nem várja meg a vár ostromára érkező sereget, hanem hajóra szállva elmenekül. A gyilkosságban cinkosokat Nagy Lajos elkapja és példát statuál velük. A Toldi szerelme 8. énekének cselekménye innen indul: Miután I. Lajos hírül kapja testvére meggyilkolását, Nápolyba indul, hogy bosszút álljon és elfoglalja a Nápolyi Királyságot. A hadjáratban pedig Toldi Miklós is részt vesz hős vitézként.
A Castello Nuovo után Lucera is jó választás, hatalmas és látványos falain könnyű elképzelni a rohamra lendülő magyar katonákat. Felkereshetjük Melfi várát is, ahol a költemény – és a mintául szolgáló olasz krónika szerzője, Gravinai Domokos – szerint az ellenfél, Tarantói Lajos kihívta párbajra a magyar királyt, ám a lovagias küzdelemre végül nem került sor.
Az Aranyok Aranya ismeretterjesztő sorozat részei 8 napig, március 2. és 9. között csak a kepmas.hu-n érhetőek el Arany János születésnapjának évfordulója alkalmából. Az epizódokat itt tekintheti meg.
Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!
Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!
Támogatom a kepmas.hu-t>>