Babaprojekt vagy gyermekáldás? – Meddőséggel küzdő pároknak nyújt lelki segítséget az Anna–Joachim program

„Na, mikor lesz már unoka?” – kérdezik a leendő nagyszülők. „Tudok egy jó orvost, asztrológust, vitamint, varázscseppet” – mondják a barátok. A gyermekre vágyó párok gyakran találkoznak ilyen megjegyzésekkel. Magyarországon a párok 10-15 százaléka küzd meddőséggel. Amikor belefáradnak az orvosi utakba, sokan új lehetőségeket keresnek. Ebben segít az Apor Vilmos Katolikus Főiskolán indult Anna–Joachim program, amely hétvégi kurzusokon lelki segítséget nyújt az érintetteknek. A program szakmai vezetőjével, Homokiné Hollósi Mária Cecília tanácsadó szakpszichológussal egy nyolchetes várandósság öröméről, a lombik dilemmáiról és egy konferencia tanulságairól is beszélgettünk.

férfi, nő és gyermek cipője
Kép: Pexels/Binyamin Mellish

A hivatalos megfogalmazás szerint mi a meddőség?

Az orvosi definíció szerint az, ha egy pár legalább egy évig sikertelenül próbálkozik gyermekáldással. Ha a nő 35 év fölött van, akkor ez fél év. Itthon a párok 10-15 százaléka, körülbelül 150 ezer pár küzd ezzel a problémával, és ez a szám egy kicsit növekszik sajnos.

Gyakran az a közvélekedés, hogy a meddőség elsősorban a nők problémája.

Mi úgy látjuk, hogy ez a pár problémája, a párokra fókuszálunk, őket hívjuk az Anna–Joachim programunkba. A statisztika is azt mutatja, hogy biológiailag 30-40 százalékban a női, 30-40 százalékban a férfi oldalon van a gond, a maradék 10-20 százalékban mindkettőjüknél. Ezen felül van, amikor elvileg senkinél nincs, de nem tudják, miért nem jön a baba.

A meddőség pszichoszomatikus modellje szerint valamilyen lelki elakadás testi tüneteket okoz.

Vannak bizonyos testi betegségek, ahol ez létezhet, de ez a meddőségre nem feltétlenül igaz, ezért próbáljuk eloszlatni ezt a tévhitet.

A tudomány nem mutat egyértelmű lelki okokat a meddőség mögött. A meddőségi diagnózissal küzdő nők 10-12 százalékban mégis spontán teherbe esnek.

Vagyis lehetnek lelki okok, de nem biztos, hogy ez befolyásolja a termékenységet?

Ahhoz, hogy egy nő teherbe essen, kb. húsz hormonnak kell jól együttműködnie, és a stressz ezt negatívan befolyásolhatja. De ez sem százszázalékosan bizonyított. Ha belegondolunk, sokszor születik gyerek erőszakból, háborúban, válási krízisben.
A pszichogén modellel az a gondom, hogy stigmatizál. Képzeld el, hogy tíz éve gyereket szeretnél, elmész egy pszichológushoz, hogy kisírd a bánatodat. Telesírtál öt csomag zsebkendőt, és azt mondja a pszichológus: „önnek azért nem születik gyereke, mert maga tudattalanul elutasítja az anyaságot”. Ezután hogy éreznéd magad? Ezzel kicsit azt mondja, hogy te tehetsz róla, te vagy a hibás olyan dologban, amit nem direkt csinálsz. Jönnek be hozzánk párok ilyen történetekkel, és megszakad a szívünk értük. Lehet, hogy a pszichológus nem rossz szándékkal mondja, de a kliens magára veszi. Amit rokonoktól, barátoktól hallunk: ne görcsölj rá, engedd el, ez sem segít. Az a nő, aki minden menstruációjánál sír két órát, az nem tud nem rágörcsölni.

Magyarországon 2010-ben a nemzőképes korú nőknek 1,2 gyereke született, ami nagyon alacsony szám. Ahhoz, hogy a társadalom stagnáljon, 2,1 kellene. Most, tíz évvel később részben a családtámogatási intézkedéseknek vagy ki tudja, minek köszönhetően 1,59-nél tartunk, ami javulás ugyan, de még mindig kevés.

Az Anna–Joachim program akkor lép színre, amikor a párok már kimerítették az orvosi lehetőségeket?

Általában akkor jönnek, amikor úgy érzik, már elegük van a biológiai utakból, és kezdik érezni, hogy valami másra is szükségük van. Mi nem hiszünk egyértelműen a lelki okokban, viszont abban igen, hogy az érzelmi támogatás, a sorstársközösség, a párkapcsolat erősítése segít könnyebben elviselni a helyzetet.

A meddőségi állapot, a párkapcsolati nehézségek, a munkahely és a reménytelenség okozta stresszt igyekszünk csökkenteni. Ez könnyítheti a teherbe esést.

2019 tavaszán az Apor Vilmos Katolikus Főiskolán indult a program, amely a keresztény értékrenden alapszik. Kitaláltunk egy olyan hétvégesorozatot, ahol párkonzultációt tartunk, közösség van, és szakembereket hívunk. A főiskola pesterzsébeti campusán látunk vendégül 5-6 házaspárt is péntektől vasárnapig, kapnak szállást, étkezést. Női kísérőként én végig velük vagyok, férfi kísérőként pedig Frankó András család- és párterapeuta csatlakozik. Lehet sírni, nevetni, dühükben csúnyán beszélni, mindent lehet. Az utolsó vasárnap mindig van egy közös szentmise.

A névadásról
Anna és Joachim a 2. századtól írásba foglalt szent hagyomány szerint Jézus anyjának, Máriának a szülei. Anna és Joachim meddőséggel küzdöttek, emiatt kiközösítették őket. A legenda szerint Joachim elbujdosott az erdőbe, de jött egy angyal, aki vigasztalta, mondta neki, hogy gyermeke fog születni, kérte, menjen vissza a városba a feleségéhez. Végül időskorukban megérkezett hozzájuk a gyermekáldás.

Elvárás, hogy valaki hívő, kifejezetten katolikus legyen?

Nem. A jelentkezésnél motivációs levelet kérünk, és egy online interjúban ismerkedünk meg. Mindig elmondom, hogy nem kell katolikusnak lenni, nem kell Istenben hinni, de ez egy olyan hely, ahol beszélünk Istenről. Azok szoktak jönni, akik erre nyitottak. Általában 3-4 pár van, aki nagyon elkötelezett hívő.

Volt egy fiatal pár, akik ugyan karácsonykor eljártak templomba, de nem voltak gyakorló hívők.

A hétvége végén odajött hozzám a srác, és azt mondta: „Te, ezek a keresztények milyen jófejek tudnak lenni!”

Nem szokott ebből konfliktus lenni, valaki hisz, valaki meg inkább csak keresi Istent.

Hangsúlyozzák, hogy a program nem ígér gyermeket.

Mi nem ígérünk a pároknak gyermekáldást, abban hiszünk, hogy ez a Jóistennél dől el. Azt ígérjük, hogy segítünk megküzdeni a helyzettel, amelyben vannak. Segítünk megerősíteni a párkapcsolatot, sorstársközösségre hívjuk őket, és hogy esetleg találjanak más életutakat.

Amikor a párok szembesülnek azzal, hogy nem sikerül a foganás, először orvoshoz mennek. Ez jó, logikus. Az orvosi körök viszont be tudják őket húzni, és próbálnak levegőt venni, de akkor már lehet, hogy 2, 5, 10 éve küzdenek azért, hogy babájuk legyen. Magyarországon ez még mindig tabu. Nehezen beszélnek erről a párok, mert a környezet se tud vele mit kezdeni.

Homokiné Hollósi Mária Cecília
Homokiné Hollósi Mária Cecília – Fotó: Oázis Szolgálat/Hegedűs Márton

Mivel találkoznak a környezet részéről?

Nagyon szélsőséges példák vannak. Egyrészt a leendő nagyszülők kérdezik, hogy na, mikor lesz már unoka. Aztán jönnek a barátok, munkatársak a tanácsokkal: tudok egy jó orvost, asztrológust, kineziológust, pszichológust, vitamint, varázscseppet, gyertyapózt. Megint mások támadva indítanak: „Mikor lesz már gyereketek, miért nem akartok gyereket, miért vagytok ilyen önzők?!” Olyat is hallottam, hogy egy fiúnak egy férfi kollégája mondta, hogy „majd én megmutatom, hogy kell csinálni, nem olyan bonyolult”.

Milyen sikertörténetek vannak? Születtek már babák a programban résztvevőknél?

Az is sikertörténet, ha egy pár jobban van. Az egyik részt vevő házaspár, akik már hét éve vágytak gyerekre, szerveztek egy zarándokutat, amelyre hívtak más érintetteket is. Ez is siker, de tudom, hogy azt szeretné hallani, hány gyerek született. Az interjú előtt pont egy nőtől kaptam üzenetet, a legutóbbi lelkihétvége-sorozatunkon vett részt, amit november elején zártunk. Az utolsó alkalomra pozitív teszttel jött, spontán esett teherbe, van szívhang. Most váltottam vele üzenetet, nyolchetes várandós, és megkaptam tőle a felhatalmazást, hogy megemlítsem a történetét.

Harmincnégy párral dolgoztunk együtt a programban, eddig öt baba született, egy januárban születik, hárman örökbe fogadtak. És van most ez a nyolchetes terhesség.

Azaz egyharmaduknak lett gyermeke.

Ha valakinek sokáig nem jön a baba, az orvosok a mesterséges megtermékenyítést, majd a lombikot ajánlják. Tudom, önök ezt nem javasolják. Miért?

Egy mondatban: a katolikus hit miatt. A lombikeljárások során 25–30 százalékos a siker, de látjuk, mennyi erkölcsi dilemmát hordoz. A Katolikus Egyház tanítása szerint a megtermékenyült petesejt már egy emberi élet, az embrióban ott van Isten lelke. Beültetnek mondjuk három embriót, és ha mindhárom fejlődésnek indul, előfordulhat, hogy azt javasolják, hogy egy-két babát vegyenek el, mert orvosilag a hármasiker-terhesség kockázatos. Szerintem ez gyilkosság. Másrészről van olyan embrió, aki megtermékenyül ugyan, de megáll a fejlődésben, és a nőknek sokszor már ez is magzatvesztés, gyász. A lombiknál az orvos felelős a fogantatásért, nem az Isten, nem a férfi, nem a nő.

Vannak, akik részt vesznek, részt vettek lombikprogramban, úgy jönnek hozzánk. Nem mondjuk, hogy ne jöjjenek, hanem elkísérjük őket a kérdéseikben és a dilemmáikban, képviselve az egyház tanítását. Az örökbefogadásról és cikluskövetési módszerekről viszont mindig beszélünk a résztvevőknek. Ha úgy tetszik, a keresztény értékrendet reklámozzuk.

Létezik úgynevezett katolikus lombikprogram. Ez rendben van?

Ez érdekes kérdés, a programunkban nem vetődött fel.

Ilyenkor csak annyi petesejtet termékenyítenek meg, amennyit biztosan be fognak ültetni, és a nő ki tudja hordani.

Az egyháznak még így is problémája van azzal, hogy az „orvos Istent játszik”, meg hogy a megtermékenyülés a való életben egy csodaszép folyamat, egy lombikmegtermékenyítés viszont petricsészében történik. Isten színesnek teremtette a világot, és akkor én fölveszek egy fekete-fehér szemüveget…

Nem lesz színesebb attól a világ, ha új élet születik a tudománynak köszönhetően?

Nem mondom, hogy az a baba, aki így fogant, más lenne, mint aki természetes úton. Napokat, heteket sírtam végig olyan párokkal, akik dilemmáznak: lombik, vagy nem lombik. Nem értek egyet, de együtt tudok érezni velük, ha végül a lombikot választják. Akik átélték, azt mesélik, hogy futószalagszerűen történik a kezelés. Az Anna–Joachim programon kívülről sokan elmennek külföldre (a meddőségi klinikákat államosították, ezért megnőttek a várólisták – a szerk.), illetve akik felvettek babaváró kölcsönt vagy csok-ot – ha nem jön a baba –, őket is a lombikprogramokba irányítják. Úgy tudom, ha tudják igazolni, hogy öt kezelésen részt vettek, akkor nem kell kamatot fizetniük a törlesztéskor. 

A lelki hétvégéken túl mit nyújt még az Anna–Joachim program?

Elindult egy kétéves szakirányú továbbképzésünk reproduktív egészségfejlesztő és meddőségi szaktanácsadó néven. Nyáron létrejött az Anna–Joachim párkonzultációs centrum, ahol online vagy élőben tudunk beszélgetni a párokkal. Lelkes párok pedig AJTÓ néven önsegítő csoportot indítottak Pécsett és Győrben. Múlt hétvégén megtartottuk az első szülőcsoportos találkozónkat, ahová már mindenki a gyerekével jött, féléves kortól négyéves korig vannak már gyerekek a közösségben.

Ha megszületik a baba, akkor is kell a támogatás, mert nem egyszerű szülővé válni például tíz év várakozás után.

Nemrég tartották a program első konferenciáját. Milyen tanulságokkal zárult?

Egy asztalhoz tudtak ülni orvosok, pszichológusok, lelki gondozók, lelkipásztorok. Kiderült, valóban a holisztikus szemlélet, a test–szellem–lélek kapcsolata az, ami segít. Nem tudok más olyan konferenciáról, amely a lelki gondozás és a pszichológia szemszögéből foglalkozott volna a meddőséggel.

Kell, hogy az emberek tudják: a meddőségről nem tehetnek a párok. Sokan nem mernek erről beszélni, keresztény körökben sem. Van egy elvárás vagy nyomás a katolikus körökben is, hogy legyen gyereked, minél hamarabb és minél több. De nem feltétlenül a gyerektől lesz boldog a párkapcsolat. A házasság önmagában szent és értékes. Ketten is ugyanúgy család. Sokan vannak, akiknek a kurzus óta sem született gyermeke, de azt látjuk, hogy kisimultak, jobban vannak. Az a stressz, amivel a meddőség jár – azáltal, hogy látnak más párokat, akik ugyanezzel küzdenek – lecsökken. A meddőséggel küzdők 10-20 százaléka gyermek nélkül marad, de attól az ő életük boldog tud lenni.
Figyeljük meg a babaprojekt és a gyermekáldás szavakat! A babaprojekt tényleg arról szól, hogy kell a gyerek, a gyermekáldás meg áldás: megáldhat engem az Isten gyermekkel, de megáldhat másként is. 

Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!

Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!

Támogatom a kepmas.hu-t>>

Ez is érdekelheti