Álmoskönyv helyett: álomfejtés másképp

Életünk szerves része az álom, méghozzá ennek szó szerinti értelmében. Nélküle sem érzelmeink nem kerülhetnének helyükre, sem idegsejtjeink nem tudnának relaxálni, megnyugodni. De vajon jelent-e bármit az, ha valamit „megálmodunk”?

Kép: Unsplash
Kép: Unsplash

Kép: Unsplash

Feldolgozás alatt

Minden éjjel álmodunk, akkor is, ha abból reggelente fölébredve már semmire sem emlékszünk. Ennek ugyanis biológiai háttere van. „Az álmok megjelenése a REM-fázissal van összefüggésben, hiszen akkor álmodunk, amikor az alvás ezen gyors szemmozgással járó fázisába kerülünk. Ezen szakaszokban testünk izmai teljesen elernyednek, légzésünk gyorsabb és szabálytalanabb lesz, agyunk aktivitást mutat. Ennek köszönhető az úgynevezett álommunka, amelynek során a napi események és élmények feldolgozódnak. „Ilyenkor a velünk történő, bennünket foglalkoztató dolgok néha nagyon bizarr történetekben rendeződnek össze. Ez teszi lehetővé azt, hogy az életeseményeket érzelmileg helyükre tegyük” – mondja Faludi Viktória tanácsadó szakpszichológus. Majd beszámol arról is, hogy az álomnak más kivetülése is van, hiszen ez a jelenség biológiailag nem más, mint véletlenszerű idegsejt-kisülések sorozata. Ebből pedig az is következik, hogy álmaink az emlékeinkből épülnek föl, még ha azok teljesen irreális és irracionális történetekké állnak is össze. Persze az álom, azon túl, hogy pszichés funkciója van, biológiai okok miatt is fontos. Nélkülözhetetlen ugyanis az idegsejtek „megnyugvásához”, „relaxációjához”.

Egyénre szabva

Ugyan vannak olyan álmokban megjelenő jelképek, amelyek jelentése közkézen forog, álmot fejteni kizárólag egyéni szinten lehet. Ennek oka, hogy az álom mindig a saját élettörténetből épül föl, így az adott jelképek mindenki számára mást jelentenek. Persze vannak olyan példák, amelyekből le lehet vonni egyéntől független általános következtetéseket is. Ilyen például az, amikor valakit álmában akasztanak. Ennek köznapi magyarázata is lehet: hogy az illető szorong, emiatt nehezebben nyel és lélegzik. De ugyancsak profán megfejtés az is, hogy egyszerűen nyomja a nyakát párna. „Általánosságban persze elmondható, hogy a rossz álmok hátterében valamilyen szorongás áll, ami egy álomkép formájában testesül meg. Ugyanez a helyzet a poszttraumás állapottal, amelyhez szintén gyakran társulnak rémálmok”– mondja a szakpszichológus. Majd hozzáteszi, hogy persze nem csak a rossz emlékek jelenhetnek meg az álmokban, ugyanez a helyzet az euforikus érzésekkel, amelyek szintén meg tudnak testesülni ebben a formában.

Hatás és ellenhatás

Nem csak életünk lehet hatással az álmainkra, hanem az életünkre is hatással lehet az, hogy mit álmodunk. Ez a konkrét hatás viszont leginkább attól függ, hogy az álmot hogyan kezeljük. „Bármilyen impulzus, amit megálmodunk és amit értelmezni tudunk, kihathat az életünkre, hiszen tekinthetjük „jelnek”. Innentől kezdve pedig a cselekedeteink is arra irányulhatnak, hogy az adott jelet elérjük vagy elkerüljük” – mondja Faludi Viktória. Kiemeli azt is, hogy emiatt az álmokkal mindkét esetben érdemes foglalkozni, akár azért, mert motiválhatnak, akár azért, mert ha nem jól kezeljük, demotiválhatnak bennünket. Ez a pszichés nyomás persze minden esetben személyiségfüggő, mértéke pedig attól függ, mennyire gondoljuk azt az álmokról, hogy azok mutatnak valamit. Aki ebben kevésbé hisz, annak az életére az álom kevésbé van hatással, míg másoknál a helyzet épp fordított lehet. Ez utóbbira jó példa az, amikor az álmokból félelmek vagy babonák alakulnak ki. Például ha valaki álmában fuldoklik, előfordulhat, hogy emiatt kerülni kezdi a vizet. Ez az elkerülő magatartás viszont már mindenképpen kihat az életére, pedig az nem minden esetben indokolt.

Elfeledett foszlányok

Hogy emlékszünk-e az álmainkra, attól függ, hogy az alvásnak mely fázisában ébredünk. Ha például konkrétan az álomra kelünk föl, nagy eséllyel emlékszünk is rá. Ha viszont visszaalszunk, már nem biztos, hogy az álomkép megmarad, mert a visszaalvással egy egészen más tudatállapotba kerülünk. „Bizonyos esetekben nem jellemző, hogy az emberek részletesen emlékezzenek az álmaikra, vagy ha emlékeznek is azokra, akkor sem tudják őket verbálisan átkódolni. Inkább csak képekben, halvány emlékképekben, pár másodpercig megmaradó érzésekben tudják elmesélni. Ennek részletessége mindig attól függ, hogy érzelmileg mennyire beható az álom, azaz mennyire segíti az érzelmi feldolgozást. Van az emlékezésnek egy másik, analitikus magyarázata, amely szerint az álomból arra emlékezünk, amit a „szuperegónk” megenged. Ennek oka ezen magyarázat szerint az, hogy az álmok elfojtott vágyakból, elfojtott történésekből épülnek föl. Ezt talán azzal lehetne szemléltetni, hogy a gyerekek álmai nagyon direktek, míg a felnőtteké jóval maszkoltabbak” – magyarázza Faludi Viktória. Példaként azt említi, hogy amikor egy gyerek fagyival álmodik, akkor valóban fagyit akar, hiszen náluk a valóság és az álom határa kevésbé éles. Ezzel szemben a felnőtteknél már szimbólumok működnek, amiket külön értelmezni lehet, mert a fejlődéssel a szuperegó „szűrő” funkciója náluk egyre kifinomultabban működik. Emiatt az álmok megfejtése az életkor előrehaladtával már nem olyan egyszerű. Például ha egy felnőtt egy adott autómárkát szeretne, akkor sem konkrétan azzal fog álmodni – ezért aztán a felnőttek álmai mindig csak egyéni szinten értelmezhetők.

Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!

Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!

Támogatom a kepmas.hu-t>>

Ez is érdekelheti