Almahistóriák

Itt az almaszezon. Újra ízlelhetjük a harsogó, lédús almákat, télire pedig gondosan ládákba téve elhelyezhetjük őket a kamrában, a pincében. Az alma  a magyar ember számára maga „a” gyümölcs, az első, amelyet a ceruzát próbálgató kisgyerek lerajzol, monda- és mesevilágunkban is gyakran felbukkan. Most ismerkedjünk meg két távolabbi történettel is.

Történelem az almásládán

Johnny Appleseed (Almamag Jancsi) az amerikai gyümölcstermesztők jókedvű marketingfigurája. Ő díszít minden almás rekeszt és kartont a tengerentúlon. A mezítlábas kis figura vállán tarisznya lóg, amelyből elszórja az almamagokat. Sokan úgy vélik, néhány ma is élő almafa talán az ő nevelése. A vidám emberke ugyanis nem csak a képzelet szülötte. Valódi neve John Chapman (1774–1847), aki tényleg elültette a cider (almabor) présekből kikerülő, fölöslegessé váló magvakat. Ohio, Indiana és Illinois államok hatalmas területein faiskolákat létesített, szemezte és oltotta az akkori almafajtákat.
A célja az volt, hogy olcsó édességet és vitamint adhasson az Újvilágba települt szegény földműves úttörőknek (pioniroknak). A telepeseket oktatta is, mint misszionárius, a Biblia tanításait magyarázta nekik, és közben a Biblia gyümölcsét termesztette számukra. Barátságot kötött az indiánokkal, gyümölcsösöket telepített és még a vadállatokat is megszelídítette. Szóval egy békés, pozitív hős, aki kultikus figurájává vált az almának.

Tatin kisasszonyok tortája

A francia ”Tarte Tatin” vékony, ropogós tésztájú almatorta, karamellel a tetején. Története az 1900-as évek elejére nyúlik vissza. Caroline és Stéphanie Tatin testvérek voltak, és együtt vezették Lamotte-Beuvron-ban (Orléans közelében) mai napig is működő, híres vendéglőjüket. Történt egy nap, hogy az egyik elegáns vendég feltartotta Stéphaniet, aki közben teljesen megfeledkezett a desszertről. Mikor erre ráeszmélt, pánikszerűen a konyhába rohant, ahol megpillantotta, a meghámozott almákat. Ezeket gyorsan vajjal és cukorral együtt bedobta egy serpenyőbe és a kemencébe tette. Szórakozottságában azonban tészta nélkül csak a gyümölcsöket tette be sülni. Igazán finom illatok lengték be a vendégekkel teli helységet, ahol már várták a desszertet. Nem volt mit tenni, a tészta a gyümölcs tetejére került. Alul eközben az alma omlósra karamellizálódott. A süteményt végül fordítva tálalták, a serpenyőből kiborítva. Így megszületett a Tarte Tatin. A „Tatin kisasszonyok tortája” elnevezést 1926-ban Curnonsky-tól, a híres francia író, novellista és gasztronómustól kapta.

Az eredeti recept almával készült, de megpróbálhatjuk körtével, birsalmával, de akár fügével is. Egy gombóc vanília fagyival, tejszínhabbal fenséges édesség.

Hozzávalók:

A karamellizált almához: 1,5 kg közepesen érett alma, 20 dkg kristálycukor, 10 dkg vaj

A tésztához: 20 dkg finomliszt, 10 dkg vaj, 1 tojás sárgája, 5 dkg porcukor, csipet só és víz

Melegítsük elő a sütőt 200 ^oC-ra, és vajazzuk ki a sütőformát! Hámozzuk meg az almákat, negyedeljük fel őket, és szedjük ki a magházat. Vágjuk 3-4 cm vastag gerezdekre. Egy teflonserpenyőben olvasszuk meg a vajat és adjuk hozzá a kristálycukrot. Amikor karamellizálódik, óvatosan süssük benne az almaszeleteket 10 percig. A tűzről levéve óvatosan tegyük az almaszeleteket egymás mellé úgy, hogy nagyjából rés nélkül lefedje a sütőforma alját, ezután öntsünk rá a karamelles léből. Nem kell mindet felhasználnunk, mert elázik a tészta. Tegyük be a sütőbe, amíg elkészítjük a tésztát. A tészta összetevőit gyúrjuk össze egy tálba, de csak annyi vizet adjunk hozzá, hogy rugalmas, de nem ragadós tésztát kapjunk! Nyújtsuk ki a tésztát egy kicsit nagyobbra, mint a tortaformánk, hogy a széleken több tészta maradjon. Vegyük ki a sütőből a tortaformát és helyezzük rá a tésztát az almákra úgy, hogy a széleknél egy kicsit benyomjuk a tésztát. Tegyük vissza a sütőbe és 180 oC-on kb. 20–30 percig süssük! Ha megsült, még langyosan kifordíthatjuk a tortaformából.