Napsütéses advent Szicíliában – Népes családi körben, zeneszóval, betlehemmel várják a szicíliai emberek a karácsonyt

Girlandos kaktuszok között

A dél-olaszok számára a család, ezáltal decemberben a közös családi ünneplés a legfontosabb. De nemcsak szenteste és karácsony napjain, hanem már december 1-jén, amikor társasjátékozni ül össze a bő família, s néhány pohár jó bor mellett „hivatalosan” is megnyitják az ünnepi időszakot. A tipikus téli, karácsonyi édességeket az asszonyok egy héttel később, december 8-án, Mária szeplőtelen fogantatásának napján kezdik sütni, így már ilyenkor betölti a szűk utcácskákat a gyümölcsös, fahéjas, narancsos sütemény- és karácsonyillat. A házak előtt is megcsodálható az olaszok számára a karácsonyfánál egy fokkal fontosabb ünnepi jelkép, a betlehem, és elterjedt szokás a betlehemezés is. A települések főutcái fényárban úsznak, a sikátorokban egyedi mediterrán dekorációt, például feldíszített kaktuszokat látni.

Pletyka és dudaszó

Szirakúza Dél-Olaszországnak is az egyik legdélibb városa, de még az Ortigia névre hallgató történelmi központja – amely egy különálló kis sziget – sem zsúfolt ilyenkor. Turistaszezon híján december hónap a helyieké, akik ki is használják ezt: a csendéletet majd minden sarkon jóízű pletykálkodással törik meg – főként a férfiak! Ők csupán szenteste maradnak otthon, egyébként korzóznak, kávéznak, diskurálnak. Mi, kívülállók is bensőséges hangulatban flangálhatunk köztük, a jellegzetes kőerkélyek alatt. A barokk eleganciával keveredő görög építészetet – Szirakúza két és fél ezer éve még fontos görög város volt, a tudós Arkhimédész is itt élt – egészen különleges és harmonikus módon egészítik ki az ízléses karácsonyi díszletek, amelyeknek része a mikulásvirág és a fagyöngy is. Az utcákat ráadásul szicíliai dudások járják, akik a még Néró császár idejéből származó fafúvós hangszerükkel a Megváltó születéséhez kapcsolódó történeteket mesélnek el a zene nyelvén. Egyesek otthonaiba is betérnek, hogy a régi hegyi pásztorok nyomát járva ünnepélyesen hírét vigyék a családok körében a közeledő karácsonynak. Egyik legtöbbet játszott daluk a Tu scendi dalle stelle, azaz Lejössz a csillagokból című.

Mindig jöhet plusz vendég

Klasszikus karácsonyi vásárt Szirakúzában nem tartanak, ám december 13-ától, Szent Luca, vagyis a város védőszentjének napjától egy kiadós ünnepségsorozatot igen. 

Ekkor Szent Luca ezüstszobrát ünnepélyes körmenettel viszik végig a városon, a tengerészek és a katonák a kikötőben hajófüttyel üdvözlik a menetet. 

Az esti tűzijáték után az ezüstszobor egy héten át megtekinthető a helyi bazilika oltárán, majd 20-án újabb körmenettel – kórházakat, betegeket is látogatva – viszik vissza az ereklyét a Szent Luca-katedrálisba. Ezt követi a karácsonyi elcsendesedés, persze az olasz családoknál ez sem jelent néma csöndet. Jellemző, hogy még a karácsonyi családi asztalnál is hagynak üres széket egy esetleg váratlanul betoppanó vendégnek. Aki szenteste nem megy éjféli misére, az karácsony napján keresi fel a templomot, de az is tradíció, hogy a pap csenget be a házakhoz áldott ünnepet kívánni.

Kép

Szerzőnk ilyen sokféle karácsonyfát látott Szicíliában – Fotó: dr. Szász Adrián

Édes élet – sósan is

S hogy milyen Szicíliában a hagyományos ünnepi menü? Bármi kerüljön is az asztalra, az biztos, hogy a minőség mellett a mennyiségre is ügyelnek. A helyi szállásadómtól azt hallottam, hogy náluk nyolc-tíz nő főz ilyenkor a családban 30–40 főre. Az biztos, hogy sült tőkehalat (baccala) fogyasztanak, de a tenger gyümölcsei közül ízlés szerint szardínia, tonhal, kardhal és garnéla is kerülhet az asztalra. Az étkezés alapeleme az Itáliában elengedhetetlen tésztafélék mellett a ricotta, az olajbogyó, az olasz kolbász, a paradicsom és a sajt is, ne lepődjünk meg, hogy ezek a karácsonyi menü összetevői közül sem hiányozhatnak. Olyan csodás foccacciát és mpanatát – ezek sós lepénykenyérfélék, a fent sorolt alapanyagok valamelyikével vagy akár spenóttal, padlizsánnal töltve –, mint adventkor Szicíliában, soha másutt nem ettem! Ha desszertnek Rame di Napolit is találunk mellé, nyert ügyünk van! Ez a mézespuszedli-jellegű, ám még finom (csokoládé- vagy pisztácia-) krémekkel is töltött sütemény főleg Catania környékén divat. Az igazi karácsonyi édesség azonban a cuccia (ami egy ricottás, csokoládés, narancsos desszert), a panettone, a klasszikus olasz karácsonyi kalács gyümölcsdarabokkal és a fánk.

Tűzgyújtás és utcazene

Kelet-Szicíliában – például a gyönyörű Taorminában – érdekes hagyomány szenteste a zuccu, vagyis a máglya meggyújtása a nagyobb tereken. Ez még a pogány időkből ered, ám a keresztények is átvették, mint annak a fénynek a szimbólumát, amely a pásztorokat Krisztus bölcsőjéhez vezette. Aki adventkor ezen a vidéken jár, láthatja az előre kikészített rakás fahasábot, amelyet december 24-én este nyolc óra körül meggyújtanak. A lakosok a tűzgyújtásra össze is szoktak gyűlni a tereken, és a reggelig táplált tűz mellett vacsora után akár az éjféli miséig melegszenek, beszélgetnek. A tűz az éjszaka folyamán új feladatot is kap: azt a nemes szerepet, hogy a kisded Jézust melegen tartsa. 

A kisebb, autentikus települések közül Scicliben a családok saját betlehemmel is készülnek, és egy-egy estére megnyitják kapuikat a látogatók előtt.

 Eközben hol maguk a lakosok énekelnek együtt az utcán, hol alkalmi utcazenész-csapatok járják a kisvárost a legnépszerűbb karácsonyi slágereket előadva. Avola környékének tengerpartközeli barlangjai pedig remek helyszínek az élő betlehemes játékhoz.

Adventi díszek Szirakúzában – Fotó: dr. Szász Adrián

A gyerekek ünnepe

A gyerekek Szirakúzában már Szent Luca napján is kapnak édességet, december 16-ától pedig a Novena di Natale néven futó utolsó adventi hét keretében Bibliát olvasnak, gyertyát gyújtanak és kórusokban énekelnek. Az ajándékozás időpontja és főszereplője családonként eltérő: van, aki szenteste, más karácsony napján kapja meg a kis csomagját – van, aki a kis Jézustól, más a Mikulástól. Ami viszont nagyjából egységes: január 6-án, Vízkeresztkor érkezik seprűjén a kicsikhez az öreg Befana nevű boszorkány, aki édességet tesz a jó gyerekek zoknijába, a rosszakéba pedig szenet vagy virgácsot. A Vízkereszt egyben a hosszú karácsonyi ünneplés végét is jelenti, ahogy nálunk is. Hogy mindezt biztosan valósághűen képzeljük el, az időjárási viszonyokról se feledkezzünk meg: a szicíliai tél 10–15 fokos nappali hőmérsékletet hozhat, de napsütéses adventeken bizony 20 fok fölé is kúszhat a higanyszál. Ekkor jön a póló meg a napszemüveg a díszes pálmafák és kaktuszok között, miközben a távolból – várostól függően – akár egy havas hegyvidék vagy a hósipkás Etna vigyáz ránk.