A fölösleges dolgok vásárlásának tízféle mechanizmusa
Egy amerikai oldal összeírta azokat a félelmeket és trükköket, amelyek hatására teljesen haszontalan dolgokat vásárolunk, mi pedig megkérdeztük Szőnyi Lídia pszichológust, hogy milyen konkrét módszerekkel küzdhetünk a marketingfogások ellen, és melyek a tudatos vásárlás jellemzői.
Íme a lista:
1. Vásárlás Diderot-hatásra
Valami új dolgot vettünk, és az új szerzeményhez képest minden más tárgyunk réginek, kopottnak tűnik, ezért azokat is lecseréljük. (A hatás elnevezésének az eredete: Denis Diderot francia filozófus egyszer nagyobb pénzösszeghez jutott, és vett egy vörös köntöst. Ez a ruhadarab annyira más volt, mint a többi ruhája, hogy a szembetűnő különbség csökkentése érdekében a teljes ruhatárát lecserélte.)
2. Vásárlás sznob hozzáállással
Egy ruhadarabot azért veszünk meg, mert mások nem hordanak ilyesmit, és a különleges viselettel szeretnénk kitűnni.
3. Divatból cselekvés
A sznobság ellentéte: azért veszünk meg egy ruhadarabot, ami egyébként nem is illik hozzánk, mert divatos, sokan hordják, és szeretnénk trendik lenni.
4. Vásárlás későbbre
Megveszünk egy két számmal kisebb szoknyát, mert azt gondoljuk, hogy a birtoklása majd fogyásra ösztönöz.
5. Impulzív vásárlás
Rossz napunk volt, ezért betérünk a kedvenc boltunkba, vagy azért veszünk valamit, mert ebben a hónapban kerestünk egy kis plusz pénzt.
6. Vásárlás a tudatalattit befolyásoló trükkök hatására
Kellemes zene, meleg színek, otthonos illatok – talán nem tudunk róla, de ezek mind hatnak ránk, amikor belépünk egy boltba. Kikapcsolunk, elfeledkezünk az időről, vásárolunk.
7. Vásárlás a leárazások hatására
Ez a leggyakoribb vásárlásra ösztönző trükk: a boltok három árucikket kínálnak kettő áráért, vagy 50%-os kedvezményt, ami csak egy napig érvényes.
8. Olcsó áruk vásárlása
Pénzspórolási céllal egy adott termék olcsóbb verzióját vesszük meg, de ezzel nem biztos, hogy megtakarítunk: az olcsó farmer gyorsabban elszakad, és vehetünk helyette újat.
9. Vásárlás egy megnyerő alkalmazott hatására
Az eladó talál néhány hozzánk illő ruhadarabot, ezért tíz pólóval távozunk az üzletből a tervezett egy helyett.
10. Vásárlás félelemből
Sokan képesek vagyunk ok nélkül aggódni: félünk például attól, hogy ha most nem vesszük meg ezt a darabot, később nem lesz rá pénzünk. Úgyhogy megvesszük most.
(A cikk példái nagyrészt a ruhavásárlásra vonatkoznak, de a felsorolás természetesen minden egyéb termék vásárlására igaz. A férfiak inkább elektronikai és műszaki cikkekre költenek szívesen.)
Kíváncsiak voltunk pszichológus kollégánk véleményére a fenti listáról és a haszontalan dolgok vásárlásáról.
– Milyen módszerekkel küzdhetünk az egyes trükkök, vásárlásra ösztönző hatások ellen? Hogyan lehetünk tudatosak?
– Akkor lehetünk tudatosak, ha eldöntjük, hogy azok leszünk.
Első lépésként nézzük meg, hogy a fenti hatások hogyan befolyásolják a viselkedésünket – ebben sokat segíthet, ha használunk egy olyan appot, amelyben regisztráljuk minden költésünket a 150 Ft-os rágótól kezdve a 300 Ft-os kávén át a 3000 Ft-os pólóig. Ha ezt megtesszük, néhány hónap múlva olyan adatbázisunk lesz, amelyet végignézve átgondolhatjuk, hogy mire megy el a pénzünk, milyen hatások csábítanak minket vásárlásra. Pusztán az a tény, hogy könyveljük a költéseinket, arra ösztönöz, hogy átgondoljuk, valóban szükségünk van-e az adott dologra.
Természetesen előfordulhat az is, hogy egy erős elhatározás sem visz közelebb a tudatossághoz, mert rossz pénzügyi mintákat láttunk gyerekkorunkban, esetleg rossz emlékeink vannak a pénzről vagy a pénztelenségről. Ha erről van szó, érdemes ezekkel a mintákkal és emlékekkel foglalkozni, helyretenni őket, mert ha ezt elmulasztjuk, a továbbiakban is meg fogják határozni vásárlási döntéseinket.
– Milyen ez a tudatos vásárlás?
– Azt jelenti, hogy képesek vagyunk a megfelelő kérdéseket feltenni magunknak a vágyott dologgal kapcsolatban. Kérdezzük meg például azt, hogy mennyi pénzünk van a megvásárolni kívánt termékre. Erre akkor tudunk válaszolni, ha előre meghatároztuk, hogy ebben a hónapban milyen célra mennyi pénzt szánunk. Kiindulásnak jó az 50-30-20 %-os szabály, amely a havi bevételünk felosztását jelenti, és amellyel én először a Kiszámoló blogon találkoztam. Az 50 % a fix kiadásokat takarja, ehhez tartozik a lakás költsége, a rezsi vagy az autó fenntartása (nálunk az adakozás is ebben a kategóriában van). Tehát a havi bevételünk 50 %-ába bele kell férnie a havi fix kiadásainknak. A 30 % a változó kiadásokat jelenti, ide soroljuk például a bevásárlás, a ruhák, a fodrász költségeit. A 20 % pedig a pénzügyi céljainkra félretett összeget takarja. Az arányt változtathatjuk egyéni céljainknak megfelelően.
Mindenképpen hasznos, ha nem a hónap végén megmaradt pénzt próbáljuk meg félretenni, hanem már fizetéskor elutaljuk a megtakarításra szánt összeget az erre a célra nyitott számlánkra, mert így nem lesz lehetőségünk elkölteni.
Már közhely, de élelmiszervásárlásnál sokat segít, ha előre felírjuk a heti szükséges alapanyagokat, és a listával megyünk boltba, mert így elkerülhetjük az impulzív vásárlást.
A heti bevásárláson kívüli költéseknél a 7/14 napos szabályt javaslom, amely azt jelenti, hogy a kisebb vásárlások előtt egy hetet, a nagyobb összegűeknél 14 napot várunk, hogy átgondolhassuk, tényleg szükségünk van-e a termékre.
Ennyi idő alatt gyengül a marketingfogás hatása, csökken a birtoklási vágyunk, így nagyobb eséllyel kerüljük el az impulzív vásárlást. Ez idő alatt válaszoljuk meg az alábbi kérdéseket: Milyen előnyei lesznek, ha birtokolni fogom ezt a tárgyat? Miként fogja gazdagítani az életemet? Van olyan eszközöm, amellyel helyettesíteni tudom a vágyott terméket?
Ha ruháról van szó, gondoljuk végig azt is, hogy mennyire tudjuk majd kihasználni az adott darabot, hányszor fogjuk viselni. A ruhadarab árát osszuk el a használat számával, így megkapjuk egy viselés költségét.
– Szakmailag mennyire hiteles a fenti lista?
– Nagyon hasznos lista ez, mert felhívja a figyelmet egy sor olyan tényezőre, amely befolyással van költéseinkre. Én valószínűleg másképp kezdenék hozzá az összeállításához: először számba venném azokat a lelki okokat, amelyeknek a következménye a túlköltekezés vagy túlfogyasztás (a fenti listában ilyen például a félelemből, divatból vásárlás, a sznob hozzáállás, illetve az az eset, amikor azért vásárolunk, hogy vigasztaljuk vagy jutalmazzuk magunkat), és külön kezelném a cégek marketingfogásait, amelyek az előbbiekre építenek.
Fontos látnunk, hogy milyen lelki szükségletünket elégítjük ki, amikor megvesszük azokat a termékeket, amelyeket különböző marketingtrükkökkel igyekeznek nekünk eladni.
Amikor egy-egy termék megvételét fontolgatjuk, ne csak az anyagi szempontokat mérlegeljük, gondoljunk arra is, hogy mennyi szemetet termelünk vásárlásunkkal, vagy hogy az adott tárgy előállítása mekkora ökológiai kárt okozott. Sokkoló tény, de a világ második legszennyezőbb iparága a divat – erről és a vásárlás pszichológiájáról ITT is írtunk.
Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!
Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!
Támogatom a kepmas.hu-t>>