3 kihagyhatatlan, szemet gyönyörködtető sóbarlang a közelben

Sókápolnák – Wieliczka

A Krakkótól 12 kilométerre található wieliczkai sóbánya 1978 óta az UNESCO világörökségi listáján is szerepel. A sóvidék 13,5 millió éve tenger elpárolgásából keletkezett, az egykori tengerfenék alján vastag rétegben maradt vissza a só. A Kárpátok hegyláncának kiemelkedésével ez felgyűrődött, és az összefüggő sórétegek a mélyebben levő részekre kerültek.

A sóbányászat megindulása a legenda szerint IV. Béla magyar király lánya, Kinga nevéhez fűződik, akinek egy máramarosi sóbányába dobott gyűrűjét egy itteni sótömbben találták meg.

A sókitermelés ma is folyik, de a sót ma vízzel kioldva és lepárolva nyerik. A bányajáratok hossza 300 km, ennek 1%-át lehet a turistáknak bejárni 2-3 óra alatt. Visszafelé lift viszi fel a látogatókat, 90 méter mélyről.

A kilenc szinten elhelyezkedő járatokból kb. 3000 kisebb-nagyobb, a sófejtés során kialakult kamra nyílik. Ezekből többet is kápolnának alakítottak ki. A leglátványosabb közülük a 10 méter magas 54 méteres hosszú Szent Kinga-kápolna. Falain sószobrok, domborművek láthatók, köztük a névadó Szent Kingáé és II. János Pál pápáé is. A II. világháború alatt gyártottak itt repülőgép-alkatrészeket is.

A tordai sóbánya – Kép: Wikipédia

Gyógyító aknák – Torda

Különleges élmény a tordai sóbánya, monumentális, 100 méternél is magasabb termeivel. A só itt is tenger eltűnésével ülepedett le, mintegy 45 km2-es területen és átlag 250 m vastagságban.

A sókitermelés már a római időkben elkezdődött, a létrejött aknák kezdetben lefelé fordított harang alakúak voltak, azért, hogy a megmaradó sóréteg fent boltozatként boruljon az alatta levő üregre, később trapéz keresztmetszetűek, így több sót tudtak kinyerni. A bányában a termelés 1932-ben állt le. A II. világháború idején légvédelmi óvóhelyként, később sajtérlelőként használták.

Az öt legnagyobb régebbi akna a felső-, az alsó-, a kolozsi-, a Terézia-akna, míg az ötödik Szent Antal nevét viseli. Ezek impozáns méretű termeket képeznek, akárcsak a XIX. században megnyitott új Rudolf-akna, amelynek sófalába szédítő magasságban befogott fapadlós járókarzaton lehet végighaladni, egészen az akna aljára levezető, sokemeletes falépcsőig.

A sós levegő gyógyhatású, van itt orvosi rendelő, fitnessterem, minigolfpálya, bowlingpálya és óriáskerék is. A 10-12^oC-os hőmérséklet miatt nyáron is melegen kell öltözködni. A látogatók csak gyalog közlekedhetnek, a látnivalók bejárásához bő egy óra szükséges.

Parajdi sóbánya – Kép: Wikipédia

Gyógyulás és strandolás – Parajd

A parajdi sóbánya Hargita megyében található, az itteni Sóvidék központja. A bánya tiszta és száraz levegője megöli a kórokozókat, és az egyenletes 16^oC körüli hőmérséklettel jótékony a légúti betegségben szenvedőknek.

Ezt is ismerték már a római korban. A környék lakói 1562-ig szabadon bányászhattak itt, János Zsigmond fejedelem ekkor a sóbányákat állami monopóliummá nyilvánította. A bányászok a XVIII. században bivalybőr alkalmatosságokban ereszkedtek le a bányába, ugyanis a só maró hatásának egyedül ez állt ellen. A ma kitermelt tisztítatlan sót főként Magyarországon használják fel, a jeges utak szórásához. 

A hatalmas csarnokok közül egyet látogathatnak a turisták, akiket 20 percenként induló buszok szállítanak ide. Egy kis ökumenikus templomot is kialakítottak itt, amelynek oltárát is sóból faragták, terében hangversenyeket is rendeznek.

Nemcsak a sóbánya, de környéke is sok látványosságot kínál, a sókibújásokkal, sósziklákkal. Az 576 m magas Sóháta (Sóhegy) csúcsa egy csupasz kősó-szikla, a közeli 951 m magas Vár-hegyen pedig megtekinthető egy sziklaszirten Rapsóné vára. A magyarok lakta faluban sós vizű szabadtéri strand is van, vizében a fürdőző lebegve a víz színén marad. A szomszédban van a szintén sós tavairól, sóképződményeiről nevezetes Szováta.

A cikk a Képmás magazin 2012. júniusi számában jelent meg. A magazinra előfizethet itt>>