1 millió órányi munka – A Gyermekvasút története

A második világháború utáni újjáépítéskor álmodták meg azt a szovjet mintát követő kisvasutat, amit gyerekek üzemeltetnek. A kisvasút – miközben játékot és a kikapcsolódást jelentett – lehetőséget adott arra, hogy a gyerekek a vasúti közlekedést, a felelősséget, a fegyelmezett munkát megismerhessék. A tervezéskor több lehetséges helyszín is felmerült, a Margitsziget, a Népliget, valamint egy a Gödöllői Királyi Kastélyt a HÉV-állomással összekötő vasútvonal is, végül a Gyermekvasút a budai hegyekben kapott helyet, mivel az Úttörő Köztársaság helyszínéül Csillebércet jelölték ki, ami tömegközlekedéssel nem volt elérhető. Így legalább a budai erdők is könnyen megközelíthetővé váltak a kirándulók számára.

1 millió órányi munka

Nem csupán a természeti környezethez illeszkedő állomásépületek és a Széchenyi-hegy különleges terepviszonyai okoztak fejtörést a tervezőknek, hanem a szoros határidő is.A Széchenyihegy és az Előre (ma Virágvölgy) állomást összekötő 3 kilométeres szakasznak a csillebérci táborral egyidőben, 1948. július 31-re kellett elkészülnie.

A hatékonyság jegyében szinte órára pontosan ütemezték be a munkálatokat, a terv megvalósulásához 800 egyetemista és önkéntes összesen 1 millió munkaórájára volt szükség a korabeli brossúra szerint. 

„Pénteken délelőtt tette meg az első útját az Úttörő Köztársaság vasútja, a gyermekvasút. Pontosan fél tíz órakor indult el a Széchenyi-hegyi rendkívül szépen kiképzett állomásról a vonat, amelyen minden szolgálatot – az állomásfőnökin és vonatvezetőin kívül –, gyermekek végeznek” –adta hírül a Magyar Nemzet 1948. július 31-i száma. A felnőttjegy 1 forint volt, egy gyerekjegy pedig 50 fillérbe került. Az Úttörővasút működésének első 10 évében összesen 6,7 millió utast szállított, a ’70-es évekig évente 1 millióan vették igénybe a kisvasutat. A hegyi vasút második, Ságvári-liget (ma Szépjuhászné) állomásig tartó 3,7 kilométeres szakaszát csaknem egy évvel később, 1949. június 24-én adták át. Az utolsó 4,9 kilométeres, Hűvösvölgy végállomásnál végződő szakaszt pedig 1950. augusztus 20-án avatták fel, kialakították a 198 méter hosszú Hárs-hegyi alagutat is. A teljes szakaszon a kisvasútnak összesen 238 méternyi szintkülönbséget kell legyőznie.

Álljunk csak meg!

A vasútnak 8 állomása – Széchenyihegy, Normafa, Csillebérc, Virágvölgy, Jánoshegy, Szépjuhászné, Hárshegy, Hűvösvölgy – és két táblásmegállóhelye – Kishárshegy és Vadaspark – van. A terméskőből épült állomásépületek tervei Hűvösvölgy kivételével a Magyar Államvasutak Igazgatóságának Magasépítési osztályán készültek, Fodor Jenő vezetésével,aki így emlékszik vissza a feladatra az Építésépítészetcímű folyóirat 1949/6–7. számában: „Az épületek helyes léptékét kellett elsősorban megtalálni, nehogy azok liliputi házakká sorvadjanak, hanem csak jelezzék rendeltetésüket: a gyermekek szolgálatát. Másodsorban alkalmazkodni kellett a vasútvonal változó tájképi viszonyaihoz, hogy a hegytetőn, a sűrű erdőben, a nyílt hegyoldalban épült állomások beleolvadjanak, és mintegy szerves tartozékai legyenek a tájnak.”

Az első metrómozgólépcső prototípusát metró híján nem tudták hol kipróbálni, így esett a választás a nagy személyforgalmat lebonyolító Hűvösvölgyi végállomásra. 1956-ban ez volt a második mozgólépcső Magyarországon, amit 1973-ig vasárnap és ünnepnapokon látványosságként működtettek. A 14 másodpercig tartó utazás csaknem egy villamosjegy árába került.

„Előre!”

Ahhoz, hogy a tervezett időpontban elindulhasson a hegyi vasút, a gyerekeket is fel kellett készíteni. Többmint 170, 10 és 14 év közötti fiú és lány végezte el az első tanfolyamot, amit vizsga és tanulószolgálat zárt. „A pajtások részére a legnagyobb megtiszteltetés, ha részt vehetnek a vasutas munkában. Pedig nem könnyű a dolguk. Bonyolult gépek tucatjait kell töviről-hegyire ismerniök. A legkorszerűbb váltóberendezések, távírógépek, telefonszerkezetek és kapcsolótáblákkezelését kell végezniök. [...] Ez persze nem megy a tanulás rovására. A vasutas pajtások mind jól tanulnak” – írja a Büszkeségünk az Úttörővasút című brosúra. Évente 600 gyerek szolgált az Úttörővasútnál, a gyerekek minden szolgálatban más feladatot láttak el, többek között a kalauz, a forgalomirányító, a jegypénztáros, a peronügyeletes, a váltókezelő és az utastájékoztató teendőit. „Az 1960-as évek elején az úttörővasutas pajtásoknak énekkaruk, zenekaruk, színjátszó csoportjuk, szakköreik voltak ,s rendszeresen rendeztek számukra nyári táborokat” – emeli ki a História folyóirat 1997-es cikkében.

Bendegúz és a többiek

Kezdetben az Úttörővasút kevés saját járművel rendelkezett – a legrégebbi vontatójármű az 1929-ben gyártott ABamot2 gőzmozdony, amely nosztalgiajáratként nyaranta ma is kipróbálható. Az 1960-as években bővült a járműállomány olyan saját dízelmozdonyokkal és mellékkocsikkal, amelyek a mai napig közlekednek. A kanyargós útvonalat maximális, 20 km/h sebességükkel 40–50 perc alatt teszik meg. A vasutaknál szokás a mozdonyok elnevezése, az első vonat Kis Piri néven vált ismertté, 2014-ben pedig Bendegúznak keresztelték az egyik sokat szolgált Mk45 öst, Regős Bendegúz, az Indul a bakterház című film főszereplője után.

A szocializmust is túlélve

Az Úttörővasút 1990-ben az Úttörőszövetségtől a MÁV-hoz került, Széchenyi-hegyi Gyermekvasút néven folytatta működését. A pályát felújították, több állomást átneveztek, ’92-ben pedig megnyitották a Gyermekvasút Múzeumot is.

Az azóta is töretlen népszerűségű Gyermekvasút 2012-ben történetének egyik legtöbb gyermekvasutasát avatta, több mint 200 főt. 2015-bena Guinness-rekordok közé is bekerült, mint a világ leghosszabb olyan vasútvonala, amelyen a forgalmi és kereskedelmi szolgálatot gyerekek látják el.

A minden évszakban izgalmas programokkal jelentkező Gyermekvasút aktuális eseményeiről a www.gyermekvasut.hu oldalon lehet tájékozódni.

Ez a cikk a Képmás magazinban jelent meg, fizesse elő a lapot ITT!