Minden második magyar internetező volt már áldozata kibertámadásnak, pedig van megoldás

Hamis biztonságérzetben internetezünk?

A felmérés résztvevőinek 68 százaléka használ jelenleg vírusirtót, csaknem egyharmaduk viszont azért nem használ védelmi programot, mert úgy ítéli meg, hogy nincs rá szüksége, és saját maga ki tudja szűrni a gyanús dolgokat. Ennek ellenére a magyar internetezők 57 százaléka nyilatkozott úgy, hogy esett már áldozatául online csalásnak, adathalászatnak, hackelésnek vagy vírustámadásnak. Közel negyedük tapasztalt már olyat, hogy kéretlen felugró ablakok és weboldalak jelentek meg, valamint, hogy lelassultak az eszközeik (14%), de arra is volt példa, hogy anyagi kárt okoztak a bankkártyaadataik ellopásával.

Csizmazia-Darab István, a Sicontact Kft. kiberbiztonsági szakértője szerint már csak a kártevők száma miatt is nagyon nehéz feladat lenne, hogy saját magunktól felismerjük őket.

Az AV Test szerint 1,3 milliárd egyedi kártékony kód van jelenleg a világon, ennyi folyamatosan fejlődő kártékony kódot még a legtudatosabb felhasználók sem tudnak kiszűrni. 

Az ESET májusban futó kampányának célja épp emiatt a tudatosítás: Anyakivan, CultureGeeks és Digital Pedro figyelemfelhívó videóikkal mutatnak rá arra, hogy mennyire védenünk kellene online birtokunkat is a behatolóktól. Digital Pedro az ESET kiberbiztonsági podcastjának, a Hackfelmetszők – Veled is megtörténhet! legújabb adásának is a vendége volt, ahol többek közt arról beszélgettek Csizmazia-Darab Istvánnal, hogy a 18–29 év közötti korosztály tartja a legkevésbé valószínűnek, hogy vírustámadás éri őket. Noha körükben is a válaszadók közel fele (48%) esett már áldozatául valamiféle online támadásnak.

Vírusirtók: mivel nyújtanak többet a fizetős megoldások?

Azok közül, akik használnak vírusirtót, a legtöbben a laptopjukat védik így (71%), amit az asztali gép követ (48%), telefonon csak 44% használ védelmi megoldást. Pedig az ESET kiberbiztonsági szakértői podcastjukban hangsúlyozzák, hogy az androidos készülékek védelem nélkül óriási kockázatnak vannak kitéve. A tableten (12%) és az okostévén (5%) történő használat viszonylag kevesekre jellemző, pedig ezek ellen is léteznek támadások – és az androidos eszközök esetében persze védelem is.

A válaszadók szerint a fizetős programok leginkább abban különböznek az ingyenesektől, hogy több funkcióval rendelkeznek és megbízhatóbbak, nagyobb eséllyel szűrik ki a kártevőket. 

A válaszadók egy része (17%) azért nem használ védelmi megoldást, mert nem érzi elengedőnek az informatikai tudását egy ilyen program használatához. 

Harmaduk viszont fizetne a vírusirtó programért, ha egyúttal lenne kihez fordulnia, ha segítségre van szükség. A jó hír, hogy találunk ilyen megoldást a hazai kínálatban: az ESET-nél felkészült szakemberekből álló, magyar nyelvű terméktámogató csapat várja a felhasználók kérdéseit, problémáit, hogy azonnal segítsenek azok megoldásában.

A válaszadók egy része szerint a fizetős programok további előnye, hogy nem adják el az internethasználati adataikat külső partnereknek. Ez a feltételezés sajnos beigazolódott, láthattunk már példát arra, hogy egy ingyenes vírusvédelmi program gyártója gyűjtötte és eladta a felhasználók adatait a beleegyezésük nélkül. Ezzel összhangban áll az az eredmény, miszerint a válaszadók jelentős része választana fizetős programot valamilyen bizalmi szempont miatt: azért, mert jobban bíznak a minőségében, a gyártójában, vagy egyszerűen bizalmatlanok az ingyenes programokkal szemben.

Vírusirtó program választásakor fontos szempont az is, hogy ne lassítsa le az eszközt, legyen egyszerűen telepíthető, és ritkán adjon téves riasztást.

Hogyan válasszunk vírusirtót?

Az ESET kiberbiztonsági kutatói podcastjukban támpontokat adnak ahhoz, hogy hogyan válasszunk vírusirtót. A mindenki számára szembeötlő egyszerű telepítés, kezelés és az eszköz meg nem terhelése is nagyon fontos szempontok, de érdemes mást is mérlegelni:

• Megbízható gyártó megbízható terméke: érdemes olyan cégtől vásárolni, amely komoly tapasztalattal és szakértelemmel rendelkezik az IT biztonság terén, és folyamatosan fejleszti a termékeit. 
• Magyar nyelvű terméktámogatás probléma esetére: az ingyenes megoldások esetében ez nem elvárható kritérium, és sok esetben meg sem valósul.
• Minden platformra kínáljon megoldást: telefonra, laptopra, asztali gépre, okostévére, tabletre is.
• Legyenek benne az eszközhasználatunkhoz igazodó modulok: a biztonsági programok ma már nem csak a vírusok ellen védenek, számos extra biztonsági funkciót találhatunk bennük. Ilyen például a spamszűrés, az adathalászat elleni és a fizetésvédelem, a szülői felügyelet, a lopásvédelem. A prémiumcsomagokban pedig jelszókezelőt, VPN-t is találhatunk. 

Érdemes átgondolni a fenti szempontokat, és a magunk számára legtesthezállóbb megoldást választani, hiszen ahogy a kutatás is rámutatott, az óvatosság bár nagyon fontos, önmagában nem elegendő a teljes biztonsághoz. 

Az online birtokunk ajtaját a lehető legszorosabbra zárjuk be, ahogy az otthonunkban is tesszük az ajtóval, hiszen rengeteg értéket őrzünk virtuálisan. 

Gondoljunk csak a bankkártya-adatainkra, a személyes adatainkra, a munkánkhoz szükséges pótolhatatlan fájlokra, megismételhetetlen családi fotókra. Ezek értékével sokszor csak az elvesztésük után szembesülünk, pedig, ha rossz kezekbe kerülnek, olyan mértékű károkat okozhatnak, amelyekhez képest eltörpül egy megbízható biztonsági megoldás éves díja. 

Támogatott tartalom.