„A végeredmény csodálatos lesz, örömére a magyaroknak, a hazánkba látogatóknak és a következő generációknak” – A Nemzeti Hauszmann Program
A budai Vár nekünk, magyaroknak mindig lenyűgöző műemlékegyüttes volt. Azonban még a laikus turisták is szembesültek azzal, mennyire „egyenetlen” volt a minősége ennek a területnek: elhanyagolt épületek, foltos szobrok, kopott füvű foghíjtelkek, funkciótlan romok bújtak meg a szép műemléképületek árnyékában. Nemrég azonban elindult egy hatalmas változás, amely világörökségi rangjához méltóvá emeli ezt a városrészt. Fodor Gergely kormánybiztost kérdeztük a Nemzeti Hauszmann Program feladatairól.
– Milyen szakmai szempontok miatt indult el a Vár teljes megújítását célzó Nemzeti Hauszmann Program?
– A második világháború pusztításai mély, de még gyógyítható sebeket ejtettek a Budavári Palotanegyed épületein. A háborút követő kommunista kultúrpolitika azonban az értékmentés helyett a rombolást választotta, és a budai Vár hajdan volt gyönyörű épületei közül többet a földdel tett egyenlővé.
Hosszú évtizedek nemtörődömsége után itt az ideje, hogy a Budavári Palotanegyed újra visszanyerje régi eleganciáját, világörökségi státuszához méltó rangját. Magyarország, Európa és a világ kiemelkedően értékes épített és kulturális örökségéről van szó, amiért mindannyian felelősek vagyunk.
A budai Vár felújításával régi adósságot törlesztünk.
A másik fontos szempont az, hogy a Budavári Palotanegyet „visszavarrjuk” a főváros élő szövetébe, a városrész ugyanis elvesztette élő kapcsolatát az emberekkel, és egyszerű turistalátványosság lett. A budai Vár ennél többre érdemes. Ezért minden fejlesztésünkkel azon dolgozunk, hogy a Vár ismét olyan élményekkel teli hely legyen, ahová mindannyian örömmel térünk vissza.
– Hatalmas projektek indultak. Összefoglalná nagy vonalakban a Vár megújulásának legfőbb témaköreit, csomópontjait?
– A Dísz tértől a Szarvas térig újjáépítjük a magyar építőművészet egykori remekeit, a városrész ikonikus épületeit, valamint megújítjuk a budai Vár környezetében található zöldfelületeket, sétányokat, várkerteket, parkokat.
Egy otthonos és kényelmes városrészt szeretnénk kialakítani. Felújítjuk a várfalakat és a lépcsőket, akadálymentes rámpát és lifteket építünk, hogy az itt élőknek és az idelátogatóknak könnyebb legyen feljutni a Várba. A Várat visszaadjuk a sétálóknak, ezért autómentesítettük a Szent György teret és egy új mélygarázst is építünk, hogy a látogatók a várfalakon kívül biztonságban letehessék az autóikat. Munkánk során a látványosságok mellett családbarát szempontokat is figyelembe veszünk, ezért padokat, mosdókat és pelenkázókat is létesítünk.
– Felépítenek olyan régi, egykor emblematikusnak számító épületeket, amelyek időközben megsemmisültek. Nem egy adott korszak egységes látványvilágának rekonstruálására törekednek, hanem minden művészettörténeti korszakból a legjobbat, legjellemzőbbet, a „legjobb arcát” akarják bemutatni?
– Épp az ellenkezőjéről van szó: a Budavári Palotanegyed a 19. és 20. század fordulóján élte fénykorát, amikor programunk névadóját, Hauszmann Alajost bízták meg a Budavári Királyi Palota és környezetének újjáépítésével. Hauszmann idején a legkiemelkedőbb magyar iparosok és művészek dolgoztak itt: ekkor bővítették ki a palotát, ekkor alakították ki a reprezentatív termeket és udvarokat. Olyan remekművek készültek, mint a Lovarda és a Főőrség épülete a Csikós udvarban. A Vár a virágkorát élte, ezt szeretnénk visszaidézni a fejlesztésekkel.
Szerencsések vagyunk, mert Hauszmann Alajos és munkatársai nagyon precízek voltak, ennek köszönhetően a korból számos archív fotó, eredeti tervrajz és dokumentáció maradt fent, amelyek segítik a hiteles rekonstrukciót. A korabeli mestereket tekintjük mintának a helyreállítások során.
– Ez a nagyszabású városrész-szépítő program még olyan apróságokra is kiterjed, hogy például pórázt kaptak Mátyás király vadászkutyái Strobl Alajos híres szoborcsoportjában. Ennyire fontosak a részletek is a nagy egységek mellett?
– Mindig a leghitelesebb rekonstrukcióra törekszünk. Így volt ez valóban a Mátyás kútja felújításánál is, ahol azokat a hiányosságokat is pótoltuk, amelyeket a háború utáni restaurálás során kihagytak: a kutyák pórázát és Mátyás király számszeríjának húrját. A Budavári Palotában újjáépülő Szent István-teremben például a Zsolnay pirogránit képektől, a faburkolatokon és a függönyökön át a csillárok foglalatáig minden ugyanolyan lesz, mint az eredetiben. Ráadásul az egyes elemeket az eredetileg is használt hagyományos módszerekkel gyártják újra.
A korhű rekonstrukció mellett a megváltozott funkciókhoz és a 21. századi elvárásokhoz is alkalmazkodunk. A Főőrség és a Lovarda például kívülről ugyanúgy néz ki, mint egykor – méghozzá az eredetileg is használt római cement alkalmazásával –, de az épületek természetesen már megfelelnek a korszerű tűzvédelmi előírásoknak, és földrengésbiztosak is.
A Lovarda belülről is hiteles mása az eredetinek a díszes tetőszerkezettel, a páholyokkal, a színes üvegablakokkal és a lambrin faburkolattal, de a multifunkcionális rendezvényteremként újjászületett épületet felszereltük a legmodernebb hangtechnikával, valamint a rendezvényeket kiszolgálni képes konyhát és ruhatárat alakítottunk ki. A korábban a testőrség elhelyezésére szolgáló, most szintén újjászületett Főőrség is Hauszmann Alajos eredeti terveit idézi.
– Az állami reprezentáció terei lesznek majd túlsúlyban, vagy fontos szempont az is, hogy minél több műemléket „birtokba vehessenek” az emberek?
– A budai Vár mindig is az államélet, az egyházi élet és a polgárság mindennapi életének természetes színtere volt. Ez ma sincs másként, azzal együtt, hogy az ország egyik legkeresettebb látványossága. Célunk, hogy ezt az érzékeny egyensúlyt a jövőben is megőrizzük.
Fejlesztéseink nemcsak a múlt értékeinek helyreállítását szolgálják. Fontos számunkra, hogy aki a Budavári Palotanegyedbe látogat, az otthonosan érezze magát, azaz szívesen használja és szeresse mindazt, ami a Hauszmann Program keretében épül vagy megújul.
A Lovarda – környezetének rendezése után – 2021-ben nyílik meg a nagyközönség előtt, és várhatóan a város népszerű rendezvényhelyszíne lesz. A Főőrségben kávézó és kiállítótér kapott helyet. Ez a pandémiás helyzet miatt csak később lesz látogatható. 2021. augusztus 20-tól mindenki megtekintheti a Budavári Palota egykori legszebb reprezentációs termét, a Szent István-termet. Mátyás kútjának felújításával elkészültünk, jövőre pedig a Halászó gyerekek kútja is megújul. Ugyancsak az itt élők és az idelátogatók kényelméért és kedvére szépítjük és tesszük rendbe a Várba tartó összes sétautat, a várkerteket és parkokat. A következő években eredeti magasságában újul meg a Honvéd Főparancsnokság, amelyben látogatóközpontot, közösségi teret és izgalmas kiállításokat alakítunk ki.
Két épület kap a visszaépítése után irodai funkciót. Az egyik a Dísz téren a Vöröskereszt székház, a másik a Szent György tér romterületén újjászülető József főhercegi palota. Utóbbit azonban úgy alakítjuk ki, hogy annak legszebb reprezentatív terei – így a pompás, üvegtetejű díszlépcsőház és a bálterem –, továbbá a palotához tartozó neoreneszánsz kert a nagyközönség számára is nyitottak lesznek.
– Egy ilyen sűrűn beépített területen mennyire tudnak érvényesülni ökológiai szempontok?
– A Budavári Palotanegyedre mindig jellemzőek voltak a zöld parkok, a fákkal, virágokkal teli várudvarok, vagy a gyümölcsöket termő várkertek. Az elmúlt évtizedekben sajnos ezek gondozására is kevesebb energia jutott. A Nemzeti Hauszmann Program most arra is lehetőséget teremt, hogy rendbe tegyük ezeket a zöld felületeket. A páratlan panorámájú Ellyps sétányt például idén év végéig teljes hosszában felújítjuk, méghozzá fenntartható és értékmentő módon, a kibontott kőtömböket és járólapokat ugyanis kijavítva építettük és építjük vissza. A sétány mellett sok helyen megújítjuk a növénytakarót is, amelynek vízellátásáról új beépített öntözőrendszer gondoskodik.
– Hogyan férnek össze a turistaközpont-jelleggel azoknak az embereknek az igényei, akiknek a Vár az otthonuk vagy a munkahelyük?
– Büszkék vagyunk rá, hogy a budai Vár egyre népszerűbb a látogatók körében, ugyanakkor fejlesztéseink során a Várban élők igényeire is figyelemmel vagyunk.
Azáltal, hogy a Budavári Palotanegyedben új, magas színvonalú gasztronómiai és kulturális élményeket kínálunk, csökkentjük a Halászbástya és a Mátyás templom környékére koncentrálódó turistaforgalmat, amely jellemzően a polgárvárost terhelte. Mi több, abban is joggal bízunk, hogy a Hauszmann Program fejlesztései az itt élőknek és az idelátogatóknak is megannyi új felfedezni valót kínálnak.
– Meddig tart a Hauszmann Program?
– A Nemzeti Hauszmann Program 2030-ig kapott megbízást, addigra kell mindennel elkészülnünk. Befejezzük a jelenleg zajló beruházásokat, jövőre pedig újabb három épület visszaépítését és egy új, háromszáznál is több autó befogadására alkalmas várgarázs építését kezdjük meg. A Budavári Palota déli összekötő szárnyának felújításával jövőre készülünk el, utána a palota felújítását a Szent György tér felől folytatjuk.
– Mi pontosan az ön feladata ebben a hatalmas projektben, és melyik az a munka, amelyik mostanában leginkább foglalkoztatja?
– A Budavári Palotanegyed megújításáért felelős kormánybiztosként a fejlesztések irányát határozom meg, felelek a végrehajtásukért is – amelyben a legfelkészültebb munkatársakra támaszkodhatok. Elődeink örökségének nagyságához felérni önmagában kihívás, de ami a legnagyobb és legszebb feladatunk lesz, az a Budavári Palota teljes felújítása. A munkálatok előkészítése jelenleg is zajlik, és elkezdtük a teljes körű műszaki, építészeti, művészettörténeti és funkcionális állapotfelmérését is. A teljes épületegyüttes rekonstrukciója biztos, hogy még néhány évig eltart, de azt garantálom, hogy a végeredmény csodálatos lesz. Örömére fog szolgálni a magyaroknak, a hazánkba látogatóknak és a következő generációknak is.
Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!
Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!
Támogatom a kepmas.hu-t>>
