Zseniális 19. századi magyar, aki hullámokat szelt és nőket hódított, de a harchoz és az irodalomhoz is értett
Ki is volt Székelyhídi Szekrényessy Kálmán? A kérdésre nem könnyű válaszolni, hiszen egyszerre tekinthetjük őt fenomenális úszónak, lapalapítónak, szerkesztőnek és színpadi szerzőnek, sportklub-alapítónak, rettenhetetlen bátorságú dzsidáskapitánynak, okos repülőmérnöknek, nyelvújítóként a kerékpár és az erőgép szavak megalkotójának, valamint legendás szívtiprónak.
Az 1846. július 12-én, Pesten született gyermeknek volt kitől örökölnie kiváló képességeit. Édesapja, a rangos kisnemesi családból származó, jogász képzettségű Szekrényessy József Széchenyi István közvetlen munkatársa, míg édesanyja, Slachta Etelka írónő volt. Testvérei közül Árpád földbirtokosként, híres mecénásként, Lajos újságíróként és jeles vitorlázóként, míg Margit – anyját követve – írónőként vált ismertté.
Csatáról csatára, frontról frontra
Kálmán kezdetben orvoslást és jogot tanult, de igazi sikereket a katonai pályán ért el. Attól a pillanatól kezdve, hogy 1866 nyarán önkéntesnek jelentkezett egy huszárezredhez, csaták sokaságában vett részt.
Mint ulánus – dárdával felszerelt lovaskatona – ott volt a custozzai csatában, amelyet csodával határos módon túlélt, hiszen két lőtt, egy szúrt és három vágott sebet kapott.
Ezüst bátorsági érdeméremmel tüntették ki. A porosz–francia háborút a porosz hadseregben harcolta végig, majd a spanyol polgárháború következett, ahol Don Carlos madridi herceg oldalán részt vett Bilbao elfoglalásában. Barátja, Klapka György hatására lépett be az orosz–török háborúba, ahol a török hadseregből is kitűnt bátorságával.
Úszóként is a legnagyobb kihívások vonzották
Rendszeres úszótréningjeit 1873-ban, 27 éves korában a Tiszában kezdte meg, és hamarosan remek teljesítménnyel hívta fel magára a nemzetközi figyelmet.
Még abban az évben első magyarként átúszta a Gibraltári-szorost, vagyis átúszott Európából Afrikába, majd két évvel később az Északi-tengerben található Helgoland szigetet úszta körül.
Nem kellett sokáig várni újabb bravúrjára: ő volt az, aki Lord Byron híres, 1810-es Boszporusz-átúszása után másodikként úszta át a tengerszorost 1876-ban, vagyis ekkor átúszott Európából Ázsiába. A magyar úszófenomén 1879-ben egy berlini estélyen „bármelyik európai tóban végrehajtandó úszóbravúr” teljesítésére kötött fogadást. Még abban az évben a világon elsőként átúszta a Bodeni-tavat, teljesítményét Vilmos német császár is elismerően említette. De Szekrényessy bábáskodott a Magyar Úszóegylet 1882-es létrejötténél is, egy évvel később pedig lapot alapított Sport címmel.
Örök nyughatatlanként földön, vízben, levegőben
A híres maratonúszó egyben világutazó is volt: bejárta Palesztinát, Egyiptomot, Ciprust és Oroszországot, majd Skandináviát: Dániát, Norvégiát, Svédországot, de Amerikába és Angliába is eljutott, ahonnan több sportágat igyekezett „hazahozni”. Az úszás mellett sok minden más is érdekelte, így az első hazai léghajókonstruktőrként, az első fővárosi kerékpáros közlekedési szabály kidolgozójaként, az MTK és számos más hazai sportegyesület alapítójaként is ismertté vált.
Több tanulmányt, útirajzot publikált, saját fejlesztésű repülőgépét pedig, amely öt percig tudott a levegőben maradni, 1894-ben mutatta be. Kevesen tudják, hogy a „kerékpár” és „erőgép” szavakat is neki köszönhetjük, ráadásul jó barátságot ápolt Kossuth Lajossal, akit az 1880-as években rendszeresen meglátogatott itáliai száműzetésében. Ugyanakkor, ahogy egy újságíró jellemezte, „az édes, keserű és sós vizek bajnoka” hosszú évekig az úszásnak szentelte életét.
1880. augusztus 29-én 6 óra 45 perc alatt úszta át a Balatont Siófok és Füred között. Ezt a dátumot a magyar úszósport születésnapjaként tartjuk nyilván.
A parton több ezres tömeg várta és éljenezte a remek sportembert. „A füredi főorvos Szekrényessy ütőerét tapogatván konstatálta annak rendes dobogását. Az úszó megdörzsöltetvén, pár csésze teát és kalácsot kapott” – tudósított egy korabeli újság a Balaton-átúszásról. Ugyanezen a napon a balatonfüredi színházban bemutatták Miért úszták át a Balatont című alkalmi bohózatát, ezzel megkezdte színműírói tevékenységét. Később Ermini címmel négyfelvonásos színpadi művel jelentkezett, amelynek nagy sikerű bemutatója Sopronban volt.
Berlinből és Londonból nagy összegeket ígértek neki, hogy küldjön képeket úszásáról, de ő csak itthon terjesztette a fotográfiákat, sőt, az első 25 darabot egy bazárárus nőnek adta, hogy az a bevételt fordítsa jótékony célra. A The Manchester Evening című lap így írt teljesítményéről: „Minden kétség nélkül állítható, hogy ő egy nagyon jó és erős úszó. Stílusa egészen szokatlan. Minden tizedik karcsapás után néhány másodpercig a víz alatt tartja a fejét és mélyen úszik a vízben. A bátor magyar idegei rendkívül erősek.”
Bizonytalan szerelmek, boldog házasság
A Balaton átúszása nagy változást hozott Szekrényessy Kálmán magánéletében is. A népszerű sármőr, feltaláló és kalandor „aczélos izmaival, dülledő mellkasával” ugyancsak megdobogtatta a női szíveket.
A bonyodalmat az okozta, hogy 1880 nyarán a füredi Anna-bál előtt egyszerre három, majd később még egy újabb hölgy harcolt az úszó kegyeiért, aki egy nemzetközi fogadást teljesíteni utazott Füredre.
Ám Kálmán a 18 esztendős, földbirtokos lány Háczky Lauráért epekedett, pedig egy orosz grófnő és egy ismert pécsi nyomdász lánya is szemet vetett az úszóbajnokra.
Amikor Laura visszatért kúriájába, Kálmán ide is követte. Újabb bonyodalom támadt, mivel Laura nevelőnője, Pap Amelie – aki egyidős volt a férfival – szintén élénk érdeklődést mutatott a sportember iránt. Amikor Kálmánt külföldre szólították katonai kötelezettségei, Laura hiába próbálta marasztalni. A több hónap után visszatérő Szekrényessyt már egy sértett lány várta. Újabb külföldi utazásra ment, végül három évig tartó bizonytalanság után, amelyet intrikák és anyagi mérlegelések szőttek át, Laura férjhez ment Gothard Sándor fizikushoz. Házassága boldogtalansága miatt később elvált, elszegényedve, rokonságával pereskedve és haragban töltötte éveit, miközben egykori szerelmét siratta, akinek sikereiről az újságokból értesülhetett.
A meghiúsult szerelem melankolikus történetét Zerkovitz Béla, a századforduló népszerű dalszerzője is feldolgozta A füredi Anna bálon című nótában.
Szekrényessy végül 1888-ban, 42 éves korában vette el a csendben vágyakozó és rá várakozó fehérkőaljai Ramazetter Kornélia Margitot, a híres sümegi kékfestő és bornagykereskedő unokáját, akinek a családja révén a Bonaparte-dinasztiával is rokonságba került, és akivel hosszú, boldog házasságban élte további életét.
Egyre idősebben, de mindig agilisan
Szekrényessy 1881. július 8-án elsőként úszta le a Vác–Budapest (Margit híd) közötti több mint 30 kilométeres távot. Ebben és a következő évtizedben sorra alapította a vármegyei, városi hírlapokat és szervezte az úszóversenyeket az úszósport népszerűsítésére, amelyeken szinte mindig indult és győzött is. Közben 1888-ban Teréz körúti lakásában a zsidó fiatalság megsegítése céljából több társával megalapította a Magyar Testgyakorlók Köre (MTK) sportklubot. Szerepet vállalt az első magyar olimpiai bajnok, Hajós Alfréd felkészítésében is, aki 1896-ban, az első újkori olimpián aranyérmet szerzett.
Ötvenhat éves korában, 1902-ben többen rosszindulatú megjegyzéseket tettek arra vonatkozóan, vajon képes-e még átúszni a Balatont. Szekrényessy természetesen bizonyítani akart, ezért felajánlotta, hogy fogadjanak ellene, és ha vesztenek, ő a nyereményét felajánlja a Hírlapírókat Segélyező Egyesületnek. Így 1903 nyarán utoljára, 57 évesen (ötödször) teljesítette úszva a Siófok és Balatonfüred közötti távot. Még ugyanezen a nyáron azonban súlyos sérüléseket szenvedett az Újpest és Rákospalota között közlekedő villamoson egy balesetben, és soha nem épült fel teljesen.
A villamostársasággal szembeni perben, amelyet megnyert, önmagát védte sikeresen.
Az első világháború kitörésekor a bátor katonát hajtotta a vére: önként jelentkezett a frontra, ám 65 éves kora, de még inkább egészségi állapota miatt elutasították kérelmét. Neve lassan kikopott az újságokból és a köztudatból, csak 1923-ban emlékezett meg egy lap arról, hogy 43 éve ő úszta át elsőként a Balatont. Egyre jobban elszegényedett, és egyre kevesebben ismerték fel viseltes ruhájában az egykor ünnepelt bajnokot, sármőrt. 1923. december 28-án szívszélhűdés következtében elhunyt ez a méltatlanul elfeledett reneszánsz ember.
Emlékének feltámasztására 1995-ig kellett várni, amikor a Szekrényessy Kálmán Emlékverseny nevet kapta a Siófok–Balatonfüred között zajló úszóverseny. Két évvel később felavatott szobra – Bajnok Béla alkotása – Siófokon a hajóállomás végében, a Rózsakertben, sírhantja a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben található. 2009-ben a Ferenciek terén álló egykori lakóházán (Ferenciek bazára) domborműves emléktáblát helyeztek el, onnan néz le jellegzetes, pödrött bajuszú arca a járókelőkre.
Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!
Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!
Támogatom a kepmas.hu-t>>