Mitől ennyire szerethetők a pingvinek?

Hány pingvinnek és milyen fajúaknak ad otthont a Fővárosi Állat- és Növénykert?

A pingvinek mintegy húsz faja ismeretes. Ezek nem mind sarkvidékiek, olyannyira, hogy még az Egyenlítő közelében is élnek pingvinek, de valamennyi fajuk szigorúan a déli féltekén őshonos. A mi állatkertünkben a pápaszemes pingvinek képviselik őket, ez a faj eredetileg Afrika déli partvidéke mentén őshonos.

Jelenleg 33 pápaszemes pingvint láthat állatkertünk közönsége.

A pingvin mintaként, figuraként gyakran jelenik meg mesekönyvekben, képeslapokon, lakásdekorációkban. Mitől ennyire szerethető állatok ezek a különleges madarak?

A pingvinek kétségkívül nagyon népszerű állatok. Ezt az állatkertben is érzékeljük, például abból, hogy a jelképes örökbefogadások száma alapján a bemutatott állatfajok közül a pingvinek az egyedüli madarak, amelyek a tíz legnépszerűbb állatfaj között rendre ott szerepelnek. Népszerűségük oka bizonyára a bájos megjelenésük lehet, de talán az is, hogy miközben a szárazföldön bohókás esetlenséggel totyognak, a vízben ámulatra méltó könnyedséggel közlekednek. A pápaszemes pingvin monogám állat, életre szólóan választ párt. A szülőpárok közösen, a feladatokat egymás között megosztva nevelik a fiókákat.

Fogékonyak parancsszavakra vagy kézjelekre?

Igen, munkatársaink rendszeresen tréningeznek is velük. Ez persze nem olyan tréning, mint amit az oroszlánfókáknál, vagy éppen az elefántoknál látni, de olyan módon foglalkozunk velük, hogy jó kapcsolatban legyenek a gondozókkal (ez a bizalom segíthet egy állatorvosi vizsgálat vagy gyógykezelés esetén is), valamint így lehet szabályozni azt, hogy a csapat tagjai közül minden állat biztosan hozzájusson a megfelelő mennyiségű táplálékhoz.

Általánosságban milyen a habitusuk, a személyiségük?

Talán a legjellemzőbb része a személyiségüknek az, ahogy a gondozókhoz, a számukra ismerős emberekhez viszonyulnak. Ha a gondozó köztük van, nekik is mindig ott kell lenniük az események középpontjában. Mintha azt mondanák, „tessék velem is foglalkozni!”, „tessék rám is odafigyelni!” Emiatt a gondozók is nagyon kedvelik őket.

Ugyanakkor a számukra ismeretlen emberek közeledését nem veszik jó néven, és a nemtetszésüket elég fájdalmas csípésekkel is ki tudják fejezni.

A látogatók A pingvinek reggelije elnevezésű programon is részt vehettek. Miket szeretnek enni ezek az állatok, és mi számukra a „nass”, a csemege?

A Pingvinek reggelije a Légy ott! programsorozatunk részét képező látványetetés. A látogatók számára mindig azok a legérdekesebb pillanatok, amikor a gondozó éppen foglalkozik az állatokkal, eteti, tréningezi őket. Az, hogy ezt melyik látogatónk láthatja, régebben a véletlenen múlott: azok, akik éppen akkor az adott állatnál jártak. Annak érdekében, hogy a dolog tervezhetőbb legyen, a legérdekesebb ilyen műveletekből közönségprogramot, látványetetéseket, tréningeket és egyéb bemutatókat szervezünk, amely eseményeket előre meghirdetett időpontban tartjuk meg. A pingvinek kizárólag tengeri halat, illetve ahhoz hasonló táplálékot esznek. A tengeri hal általában hering szokott lenni, de például a tintahal is szóba jöhet csemegeként.

Kép

A Fővárosi Állatkert "pápaszemes" lakói – Fotó: Bagosi Zoltán

Márciusban egyik pingvinjük, Sanyi elegánsan eltotyogott az Állatkertből, végül a Dózsa György úton fogták őt be a rendőrök. Hogy van mostanság? Részesült valamiféle megrovásban, miután visszatért élőhelyére?

A pingvinek férőhelye úgy van kialakítva, hogy onnan nemigen tudnak kijönni. A tapasztalatunk azonban az, hogy néhány évtizedenként akad egy-egy „szuperpingvin", aki erről a helyről mégiscsak kijön annak ellenére, hogy erre a mutatványra a társai nem képesek. Őket aztán különféle helyekről kell visszahozni. Sanyi is egy ilyen szuperpingvinnek tűnik. Amikor az eset történt, még elég fiatal állat volt (múlt év novemberében jött a világra), éppen abban a korban, amikor a pingvinek a legkíváncsibbak. Ez a kíváncsiság a szuperképességeivel párosulva tette lehetővé azt a mutatványt, amelyet véghezvitt. Miután a Zuglói Rendőrkapitányság járőrei visszahozták, néhány napig a biztonság kedvéért egy elkülönített helyen megfigyelés alatt tartottunk, de semmiféle baja nem lett az esetből, inkább érdeklődéssel fogadta a kamerák sokaságát (a hír elterjedése után ugyanis olyan sok médium volt kíváncsi rá, hogy Sanyinak sajtótájékoztatót kellett tartania). Azóta is jól van, élvezi a népszerűséget, boldogan él a pingvincsapat tagjaként. Természetesen semmiféle megrovásban nem részesült.

A mi állattartási filozófiánk, hogy azoknak az állatoknak, akik közül sokan a vadonban már végletesen megritkultak, menedékhelyet és a biológiai igényeiknek megfelelő gondoskodást biztosítsunk.

Olvastam, hogy a pingvinek szervezete képes alkalmazkodni akár a szélsőségesen növekvő és csökkenő hőmérséklethez is, de mindez elég lehet ahhoz, hogy megküzdjenek a klímaváltozással?

Egyrészt különféle pingvinfajok vannak, eltérő éghajlati viszonyok között és azoknak megfelelő alkalmazkodással. Másrészt bizonyos határok között képesek tolerálni a hőmérséklet változását, de például a sarkvidéki fajokat a mi éghajlatunkon csak üveg mögött, hűtött, klimatizált állatházakban lehet tartani. A pápaszemes pingvin számára magától értetődőbb, hogy a magyarországi klímát jól viseli. A klímaváltozás azonban nem is feltétlenül úgy okoz nehézséget a pingvineknek, hogy változik a hőmérséklet, inkább az a probléma, hogy az óceán hőmérsékletének már egy kis változása is érinti a táplálékláncot, amelyben a pingvinek is érintettek. Emellett a sarkvidéki fajoknál a megyényi méretű leszakadó, sodródó jégtáblák azzal a kockázattal is járnak az állatok számára, hogy az az út, amelyet meg kell tenniük a tengerig, a jégtáblák mozgása miatt hirtelen olyan mértékben megnövekszik, hogy nem jutnak el a tengerhez, és éhen halnak.

Mivel teszik különlegessé a gondozók a pingvinek számára az ünnepeket?

A pingvinekről és az összes állatunkról igyekszünk úgy gondoskodni, hogy nekik minden egyes nap ünnep legyen, úgyhogy nagyon nehéz karácsonykor vagy szilveszterkor még valami pluszt adni.