Parázs a hamu alatt – „Adjátok vissza a tüzemet, istenek”

Bár kétségkívül megragadja tekintetünket a hófehér lépcsőkön lobogó tűz (más kockákon látszik a tágabb környezet is: hatalmas havas tér az épület körül) és a sötétbőrű, fekete kabátos hölgy, csupán a látvány miatt mégsem választottam volna ezt az alkotást elemzésre. Olykor egy-egy műnek minden magyarázat nélkül is elementáris a hatása, máskor viszont – mint ebben az esetben is – szükségünk van néhány alapinformációra, ha kíváncsiak vagyunk az alkotói szándékra.

Az nem baj, ha fogalmunk sincs róla, hogy a fimben éneklő hölgy neve Sofia Jernberg. Azt viszont érdemes tudnunk, hogy a párhuzamosan lejátszott, oroszul és észtül előadott „Transvaal, Transvaal” című népdalban eredetileg egy apa gyászolja a háborúban elvesztett gyermekeit.

Még közelebb kerülünk a lényeghez, ha tudjuk, milyen jelentőségre tett szert a közösségi éneklés az 1980-as évek végén, a Szovjetunió kötelékébe tartozó Észtországban. Az egyre inkább erőre kapó függetlenségi törekvések egyik fedőrendezvénye vagy még inkább katalizátora az azóta ötévente megrendezett észt dalfesztivál volt, annyira, hogy az eseménysort ma már „daloló forradalomként” emlegetik.

Százezrek fejezték ki összetartozásukat és függetlenségi vágyukat a közösségi éneklés segítségével.

(Az énekléssel foglalkozó kutatások nem egy érdekességet derítettek ki: éneklés közben például nem tudunk félni – íme egy magyarázat a harci indulókra! Valamint az is kiderült, hogy azok a csoportok alkotnak jobb közösséget, ahol működik az együttes éneklés.)

A daloló forradalom óta jó egy emberöltőnyi idő telt már el, s az egykor uralkodó orosz nemzetiség egyharmados kisebbség lett Észtországban, akikhez érthető módon vegyes érzelmekkel viszonyul a középkorú vagy idősebb korosztály. A vita most már arról folyik, elhangozhat-e egyáltalán a nevezetes dalfesztiválon, egy ennyire szimbolikus nemzeti ünnep keretei közt orosz nyelvű népdal.

Az alkotó Kristina Normantól más esetben sem idegen a reflektálás a társadalmi jelenségekre. Válasza ebben az esetben is „a szellem napvilágánál”, a közös tűz körül felcsendülő, kétnyelvű, kétszólamú népdal, az említett etióp származású svéd énekesnő előadásában.

A Képmás magazin 2018. novemberi számában részletesebb ajánló jelenik meg a szerzőtől a Ludwig Múzeum „Nyelvrokonok” című, észt-magyar művészeti kiállításáról. A Képmás magazinra előfizethet itt>>