Őszi túrák egy kicsit másképp
Hazánk a különleges túrák kiapadhatatlan forrása. Akár természeti csodákra, akár kulturális élményekre vágyunk, elég, ha nyakunkba vesszük az országot. Látogassunk el Szegedre, és tekintsük meg az 1879-es nagy árvizet túlélő házakat, vagy evezzünk végig a Gyulát, Békéscsabát és Békést összekötő Élővíz-csatornán, esetleg induljunk el Sisa Pista nyomában. Túra-tippjeink azoknak szólnak, akik szeretnek kirándulni, felfedezni, és folyamatosan keresik a megszokottól kicsit eltérő úti célokat.
Túra a Megyer-hegyi Tengerszemhez
Hazánknak tengere ugyan nincs, tengerszeme viszont annál inkább, és nem is akármilyen! Sárospataktól északra magasodik a több mint 300 méteres Megyer-hegy, amely hazánk egyik eldugott természeti csodáját, a Megyer-hegyi Tengerszemet rejti magában. A 15. századtól itt bányászták a gabonaőrlők, érczúzók malomköveit, mert a riolittufás őrlésben megpörkölődött búzaszemek igen finom lisztet adtak. Aztán az egykori malomkőbányában a csapadékvíz felgyülemlésével „tengerszem” alakult ki, és vele egy sajátos botanikai, zoológiai és földtani értékeivel egyedülálló jelentőségű terület. A helyenként 70 méteres sziklafalak páratlan szépségű kis tavat ölelnek körbe, és a mai napig őrzik a hajdani bányaőr barlangját meg egy sziklába vájt kovácsműhelyt.
Szegedi árvíztúlélő házak túrája
Az 1879-es „nagy árvízben” Szeged akkori, 65 ezres lakosságából 200 ember vesztette életét, és az ár elmosott több mint ötezer épületet. A katasztrófát mindössze 265 ház élte túl. A megmaradt épületeket egy tanulságos tematikus túrán járhatjuk végig, megismerkedve az egykor bennük élők sorsával is. Az egyik ilyen nevezetes épület a Szegedi Akadémiai Bizottság székháza, amely eredetileg Szeged első vendéglőjeként nyílt meg, később szállodaként működött.
Itt párbajozott Gárdonyi Géza 1891-ben Szegeden dolgozó újságíróként, de járt benne Radnóti Miklós és Mikszáth Kálmán is.
Víz előtti épület a Klauzál tér 5. szám alatt található Kárász-ház is, ahol állítólag Kossuth Lajos megszállt, amikor 1849-ben Szegeden járt. Ennek a háznak az erkélyéről mondott beszédet a város népéhez. Az épület 1857-ben Ferenc József osztrák császár lakhelyéül szolgált szegedi látogatása idején. 1918-ban erről az erkélyéről hirdették ki az őszirózsás forradalom győzelmét, majd 1919-ben az ellenforradalmi kormány megalakulását.
Túra a hírhedt vasfüggöny mentén
A vasfüggöny kifejezés Winston Churchill egyik beszédében hangzott el, és a volt brit miniszterelnök Európa második világháború utáni megosztottságának metaforájaként használta. A vasfüggöny nem sokkal később kézzelfogható valósággá vált, a „szocialista tábor” országait zárta el hermetikusan a kontinens nyugati felétől. 1949-ben az osztrák határszakaszon 356, a jugoszláv részen 630 kilométer hosszan egy- és kétsoros drótakadályt létesítettek aknamezőkkel, őrtornyokkal és fegyveres-kutyás határőrökkel.
A határon ezután csak keveseknek sikerült átjutniuk, sokan fizettek életükkel a próbálkozásért.
A vasfüggönyt 1989-ben bontották le, de eredeti vonalán érdekes és elgondolkodtató emlékhelyet alakítottak ki Hegykő község határában. A 40 méteres kiállítási szakaszon a rekonstruált aknamező és az őrtorony emlékeztet a tiltott határátlépések és politikai indíttatású szökések nyomasztó időszakára.
Városnézés a vízről
Az eredetileg faúsztatásra épített, majd sokáig a víz levezetésére használt mesterséges csatorna összeköti Gyulát, Békéscsabát és Békést. A gyulai városképet nagymértékben alakító Élővíz-csatorna szinte a város teljes hosszában, 5 kilométeren keresztül folyik parti fűzfák és futósétányok között. Aki igazán bevállalós, az akár a csatorna teljes hosszán, 33 kilométeren is végigevezhet.
Séta Közép-Európa leghosszabb gyaloghídján
Az óriás, repdeső szárnyú kérészre hasonlító, 444 méter hosszú Tiszavirág híd Szolnok belvárosát köti össze a tiszaligeti városrésszel. Alapkövében egy időkapszulát helyeztek el, amelybe nemcsak újságok és CD-k kerültek, de a járókelők rövid üzenetei is. A különleges formavilágú hidat, amely az esti kivilágításban még impozánsabb, 2021-ben az Év Hídjává is választották. Mivel kerékpárutat is kialakítottak rajta, nemcsak gyalogosan, de két keréken is teljesíthetjük a közel fél kilométeres távot.
Túra Sisa Pista nyomában
A legtöbb ember a betyárokat az alföldi rónaság, esetleg a Bakony dimbes-dombos díszletébe képzeli bele. Pedig a Börzsönynek is megvolt a maga betyárja: Sisa Pista, az utolsó – végül jó útra tért – nógrádi betyár, akinek nem mindennapi történetét a Börzsöny környéki településeken – és főleg Bernecebarátiban, ahol egykoron élt – a helyiek máig jól ismerik. Szép helyszínt választott magának a híres betyár a bujdosáshoz, majd a börtönévek után a becsületes élethez is. Erről magunk is meggyőződhetünk, ha végigsétálunk vagy végigbiciklizünk a Bernecebarátiból induló Nagy-völgyön.
Az útvonalat végigjárva megismerhetjük Sisa Pista életének érdekes mozzanatait, és megtudhatjuk, hol volt „Sisa Pista barlangja”, és miért húzódott meg gyakran az Oszlai-árokban a hírhedt betyár.
Tekerés a szereken
Az Őrség jellegzetes településtípusai a dombtetőkre épült házcsoportok, a szerek. Lakóit még Árpád-házi királyaink bízták meg a vidék őrző-védő feladataival, innen a tájegység elnevezése. Az egykori őrállók, őrzők és gyepűőrök leszármazottai ma is büszkén hangoztatják, hogy az ő népcsoportjuk az egyetlen az országban, amely a honfoglalás óta ugyanott él. Az Őrségre jellemző szeres településrendszert szerről szerre is bebarangolhatjuk, de akár bringára is pattanhatunk. Látnivaló pedig szinte minden faluban akad bőven. Bakancslistánkra mindenképp vegyük fel a freskóiról híres veleméri Árpád-kori templomot, a hegyhátszentjakabi és őriszentpéteri erődtemplomot, a pankaszi, gödörházi és kercaszomori szoknyás haranglábakat, és kóstoljuk meg a prószát valamint a dödöllét!
A legszebb kálváriadomb megmászása
A provinciális barokk építészetet képviselő kőszegi Kálvária-templom a hasonló elnevezésű dombon már fényképről is lenyűgöző látvány, nemhogy élőben! A pestisjárvány idejében épült templom története 1700-ból ered: a fekete halál a kőszegieket sem kímélte. Olyannyira nem, hogy fogadalmat tettek egy templom építésére, csak éljék túl a járványt. És az ígéretet megtartották:
az elbeszélések szerint a lakosság a kezében hordta fel a mintegy 70 ezer darab téglát a Kálvária-hegy tetejére, ami nem lehetett egyszerű feladat.
Bár a hegy nem olyan magas, de azért még üres kézzel is egy kellemesen fárasztó séta után érjük csak el a hegytetőt. Itt azonban nemcsak a templom fogad majd minket, hanem egy gyönyörű panoráma is Kőszeg belvárosára.
Túra Magyarország „fenekéhez”
Hazánk legmélyebb pontja „megváltozott” a 21. században, amikor kiderült, hogy a korábbi tiszaszigeti mélypont valójában egy méterrel magasabban van. A mind pontosabbá váló GPS-méréseknek köszönhetően így a megtisztelő címet a Szeged melletti Gyálarét vette át: az itteni holtágnál lévő Lúdvár közelében, egy mezőn található hazánk legmélyebb pontja, tengerszint felett 75,8 méteren. Magyarország „fenekén” egy geoládát is elhelyeztek a kincskereső kedvűeknek.
A cikk a Magyar Turisztikai Ügynökség támogatásával készült.
KAPCSOLÓDÓ TARTALOM
Hét hely hazánkban, amelynek különleges története van
Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!
Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!
Támogatom a kepmas.hu-t>>
