„A reklámok nem mondják, hogy rá lehet szokni” – Majdnem minden tizedik magyar volt már orrcseppfüggő
Az egyik leggyakoribb gyógyszerfüggőség, mégis kevés szó esik róla, holott a magyar lakosság 9 százaléka valamilyen formában – legalábbis az ismert esetek alapján – érintett. Az általunk megkérdezett szakértő úgy véli, a rendeléseken csak a „jéghegy csúcsát” látják, sokan nem fordulnak orvoshoz a problémával. Az orrcsepp-, orrspré-függőség jelenségét tüdőgyógyász-allergológus szakorvossal, érintettek példáján keresztül jártuk körül.
Döbbenetes hírt olvastam a napokban: egy friss kutatásból az derült ki, hogy a lakosság 9 százaléka volt már orrspréfüggő, 6 százalékuk pedig most is az. Továbbá minden huszadik magyar táskájában, éjjeliszekrényén ott lapul valamilyen, úgynevezett érszűkítő, nyálkahártya-lohasztó hatóanyagot tartalmazó készítmény: sőt sokan még az allergiaszezonban is ezekhez nyúlnak, nem tartva a rászokástól. Holott célzottan például nátha, influenza esetén, a bedugult orr gyors kidugítására szabadna csak alkalmazni ezeket a szereket, és azt is legfeljebb egy héten át – ahogyan az a betegtájékoztatójukban is szerepel. A felmérés arra is rávilágított, hogy tudatosan pár napig csupán a magyarok 40 százaléka használja ezeket a készítményeket.
Csak minden második ember van tisztában azzal, hogy már öt–hét napos alkalmazás után rájuk lehet szokni.
A meglepő adatokat látva kíváncsi lettem, vajon tényleg ilyen sokunkat érint-e ez a probléma, így „megszondáztattam” az ismeretségi körömet, hátha köztük is akad olyan, akinek lenne mit mesélnie a témában. Meglepődtem, milyen gyorsan, milyen sokan kerestek meg és jelezték, hogy szívesen megosztanák történetüket, vagy ajánlottak másokat. Szintén jelentkezett nálam egy tüdőgyógyász-allergológus ismerősöm, aki elöljáróban csak annyit mondott: egyik alkalommal az egyik betege vagy tizennégy kiürült orrspré flakonját borította ki a táskájából.
Anett felismerte, hogy rászokott, elvonási tünetei is voltak
„Nyaranta allergiával küszködöm, az erre használt orrsprék viszont, úgy érzem, nekem nem segítenek: nem tudják teljesen kidugítani az orromat. Ezért egy időben sima orrsprével próbálkoztam. Meg sem tudom mondani, naponta hányszor, de nagyon sokszor használtam, míg egyszer csak azt vettem észre, hogy rengeteg orrsprét veszek, és nagyon rászoktam. Megpróbáltam leállni vele, de amikor abbahagytam, nem kaptam levegőt: ezért folyamatosan vettem és használtam, nagyjából fél évig. Akkor vettem észre, hogy nem érzem a szagokat és az illatokat, illetve állandóan vérzett az orrom – avat be a történetébe Anett, akinek egy idő után gyanús lett, hogy ezeket a panaszokat a túlzásba vitt orrspréhasználat okozhatja. – Ekkor jöttem rá, hogy függő lettem, teljesen szétroncsoltam az orrnyálkahártyámat. Erőt vettem magamon, úgy egy hónap lehetett, amire teljesen le tudtam szokni róla. Az első két hétben semmi levegőt nem kaptam, elvonási tüneteim voltak: folyamatosan fújtam volna az orromba, hogy kapjak levegőt, mert már szinte remegtem érte. Nagyon nehezen, de sikerült leszoknom róla, végül az orrom is szép lassan helyrejött.
Nagyjából két hónapnak kellett eltelnie, mire ismét rendesen kaptam levegőt és éreztem illatokat.
Ezek után megfogadtam, hogy többet ilyet nem csinálok. Azóta, még ha meg vagyok fázva, is csak nagyon ritkán használok orrsprét. Tudom, ha egyszer elkezdem használni, nagyon nehezen állom meg, hogy ne fújjam állandóan az orromba: nagyon türtőztetnem kell magam” – teszi hozzá.
A szomszédokat járta végig, amikor otthon elfogyott
Mónika gyerekkorában asztmás volt, miután kinőtte, allergiás lett. Emiatt rendszeresen küzdött a beduzzadt nyálkahártya okozta kellemetlenségekkel, amikre orrcseppet kezdett használni. 10–12 éves korában már ott tartott, hogy volt olyan alkalom, hogy a szomszédokat járta körbe pánikba esve, amikor elfogyott otthon az orrcseppje – ahogy meséli, semennyi levegőt nem kapott az orrán. Végül felnőttkorában jutott el ahhoz a szakemberhez – egy arcüregspecialistához –, aki segített a problémáján: miután megállapította, hogy S-kanyaros orrsövényferdülése van, megműtötték. A gondjai ezzel megszűntek.
A függőség már egy hét alatt kialakulhat
„Rengeteg beteg küzd ezzel a problémával, és attól félek, csak a jéghegy csúcsát látjuk a rendeléseinken, mert nagyon kevesen fordulnak vele orvoshoz” – mondja megkeresésünkre dr. Szalai Zsuzsanna. Ahogyan azt a győri Elysia Clinic tüdőgyógyász-allergológusa kifejti, ez is gyógyszerfüggőség, ami hozzászokást jelent, vagyis azt, hogy a beteg már nem tud a készítmény nélkül tünetmentes lenni. Ebben az esetben konkrétan azt, hogy ha nem használja, újra bedugul az orra, ami nagyon kellemetlen érzés, és a tolerancia kialakulása (a megszokás) miatt egyre többet és egyre gyakrabban kell használnia.
„A függőség sajnos már öt–hét nap alatt kialakul, ezért is tartalmazzák ezt a figyelmeztetést az ödémacsökkentő orrcseppek/-sprék termékleírásai, amiket persze senki nem olvas el. Ráadásul ezeket recept nélkül lehet kapni, így reklámozhatók, a reklámok pedig inkorrekt módon nem tartalmazzák ezt a kitételt, csak a szokásost, hogy kérdezze meg orvosát, gyógyszerészét. Meglehetősen cinikusnak tartom, hogy ezeket a készítményeket szénanáthára is ajánlják a gyártók akkor, amikor erre nagyon korszerű és hatékony orrsprék vannak forgalomban.
Az antihisztamint és gyulladáscsökkentő szteroidot tartalmazó orrsprék gyorsan és hatékonyan kezelik nemcsak a szénanátha, de más krónikus orrdugulással és náthával járó betegségek tüneteit is.
Sajnos receptkötelesek, ezért jutnak hozzá kevesebben” – teszi hozzá a szakember.
Ördögi kör: az úgynevezett rebound hatás
Kérdésünkre, hogy mi az az összetevő, amely egyes sprék, cseppek használata során függőséget okozhat, dr. Szalai Zsuzsanna tisztázza, ez csak az azonnali ödémacsökkentő hatóanyagra (oximetazolin, pszeudoefedrin) alakul ki. „Ez azonnali érszűkítő hatással rendelkezik, vagyis rögtön oldja a nagyon kellemetlen orrdugulást. Ám egy úgynevezett rebound hatása van, ami visszacsapást jelent: az érösszehúzást néhány óra múlva fokozottabb értágulat követi. Ez még erősebb orrdugulást okoz, amire újra kell csöppenteni, befújni és így tovább: amíg már létezni sem tud nélküle a beteg. A tengervízre ellenben nem lehet rászokni, de hatása sem igazán van azon kívül, hogy kimoshatók vele a pollenek az orrból.”
Az allergológus hangsúlyozza, ez azért nagyon káros, mert tönkreteszi az orr nyálkahártyáját, amit csak hetekig tartó kezeléssel lehet helyreállítani. „Extrém esetben még szívritmuszavart is okozhat, ha túladagolják, de azért ahhoz már tényleg rengeteget kellene csöpögtetni” – jegyzi meg a szakember.
Aki egyszer belekeveredett ebbe az ördögi körbe, annak nincs könnyű dolga, de egyáltalán nem lehetetlen lejönni a „szerről” orvosi módszerrel. „Ilyen esetben szteroidot tartalmazó orrsprét írunk fel, ha allergiás a beteg, akkor olyat, ami antihisztaminnal kombinált. Mivel ezeknek a modern készítményeknek a hatása gyorsan és biztonságosan beáll, néhány nap alatt le lehet tenni a káros orrspréket.
Azonban a kezelést a nyálkahártya gyógyulásáig, a kiváltó ok, például a pollenszezon végégig kell használni: mindennap, lehetőleg kihagyás nélkül.
Szteroidot a korszerű orrsprék csak nagyon kis mennyiségben tartalmaznak, és ez nem az a szteroid, amelytől izmokat lehet majd növeszteni. Egy banális nátha idején azonban gyorsan vissza lehet esni a függőségbe, ezért nagyon kell figyelni a maximális öt nap betartására, vagy akkor is inkább a receptes orrsprét javaslom” – mondja a doktornő, aki azt tanácsolja az érintett betegeknek, akik véleménye szerint tisztában vannak vele, hogy függők, hogy mindenképp forduljanak gégészhez, allergia vagy annak gyanúja esetén pedig allergológushoz.
Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!
Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!
Támogatom a kepmas.hu-t>>