Ami a tankönyvekből kimaradt – irodalmi sétán ismerhetjük meg a tragikus sorsú költő, Radnóti Miklós életét
Melyik budapesti lakásban született Radnóti Miklós? Hol és milyen körülmények között élt feleségével, Gyarmati Fannival? Melyik fővárosi kávézó volt a kedvence, és mit fogyasztott ott legszívesebben? A költő halálának 80. évfordulója kapcsán rendezett irodalmi sétán, amellett, hogy megismerhetjük Radnóti életének fontos helyszíneit, a felolvasott versek, naplórészletek és levelezések segítségével betekintést nyerhetünk a családi tragédiák, a mardosó bűntudat, a párhuzamos szerelmek, a zsidóság és a munkaszolgálatok borzalmai által megpecsételt sorsba is. Vadas Henrietta rendhagyó irodalmi sétán járt.
80 éve halt meg a 20. század egyik meghatározó magyar költője, Radnóti Miklós. A kerek évforduló alkalmából a Petőfi Kulturális Ügynökség „Csönd ül szívemen" címmel programsorozatot indított, amelynek része az a rendhagyó irodalmi séta is, amelyet Juhász Anna irodalmár vezet egy-egy színművésszel az oldalán. Az idézett szövegek, költemények és visszaemlékezések segítségével átérezhetjük, hogyan teltek a költő mindennapjai Budapesten. Az eseményekkel nem időrendben haladunk, mozaikszerű felvillanásokat kapunk Radnóti életéből, de ez nem megy a program rovására. Sőt a séta végére szépen összeállnak bennünk a hol megmosolyogtató, hol velejéig megrázó történetek.
Az augusztus 24-i sétán a Jászai Mari tér Újlipótváros felőli oldalán gyülekezünk, ahol Juhász Anna Péterfy Bori színművésszel, énekessel vár bennünket, ezúttal az ő felolvasásai színesítik az eseményt. Nem véletlen, hogy itt találkozunk, mivel a Pozsonyi út 1. szám alatt lakott Radnóti feleségével együtt, második emeleti bérelt lakásukból pont erre a parkra láttak rá. 1935-ben, házasságkötésük évében költöztek ide, az akkor egy szobából, konyhából, fürdőszobából álló erkélyes lakba.
Szegényes körülmények között éltek, vendégváráskor általában bort, szódát és néhány kevésbé ízletes aprósüteményt tudtak felkínálni a hozzájuk érkezőknek.
Otthonukban több neves személy megfordult, többek között Kosztolányi Dezső, Szabó Lőrinc, Zelk Zoltán és József Attila is.
Az igaz szerelem felé vezető úton
A Pozsonyi úti épület előtt állva meghallgathatjuk Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni megismerkedésének történetét is. Mivel Radnóti humán beállítottságú ember volt, matematikából korrepetálásra szorult, kénytelen volt különórákat venni. Tanára lakásán találkozott először Fannival 1926 őszén, aki szintén oda járt tanulni. Radnóti mindent elkövetett, hogy meghódítsa a lányt. Akkor is tartották a kapcsolatot, amikor a költő érettségi után elment Csehországba egy textilipari iskolába. A leveleikben kedvesen Miknek és Fifinek becézték egymást.
Kintléte során Radnóti váratlanul szerelembe esett egy német diáklánnyal, akit költeményeiben Tininek nevez. A lány iránt érzett vonzalma nem volt egyoldalú, ezért a párhuzamos kapcsolatok miatt erős érzelmi hullámvasútra került.
Fannihoz azonban érzelmileg jobban ragaszkodott, naplójában úgy jellemzi őt, mint a megközelíthetetlenség legzavarbaejtőbb példáját.
Ugyanakkor hálás is volt a rövid szerelemért, mert úgy érezte, ez még közelebb hozta őt Fannihoz.
A Pozsonyi út és a Radnóti Miklós utca sarkán fizikai értelemben is megelevenedik előttünk a költő. Életnagyságú szobránál többek között József Attilával való kapcsolatáról hallhatunk, a Duna-part felé sétálva pedig sikeres doktori szigorlatáról, az ezerpengős Baumgarten-jutalomról és a Fannival közös párizsi útjukról tudhatunk meg részleteket.
A zsidóság mint életprobléma
A Szent István park felé tartva már feltűnik a fenyegető munkaszolgálat képe. Radnóti naplójában úgy fogalmaz, hogy a háború hallatára émelygés és hányinger kerülgette, de mint az a barátok visszaemlékezéseiből kiderül, egyáltalán nem menekült a behívás elől, nem akart bujkálni. Ehelyett a költészet eszközeivel rögzítette és írta ki magából a munkaszolgálat során megélt szörnyűségeket. Vas István költő szerint Radnóti a táborban is életrevaló embernek mutatkozott, emellett kiemelte, hogy olyan pontos rendet tartott a hátizsákjában, mint amilyen az íróasztalán is szokott lenni.
Radnóti zsidó volta miatt nagy ellenállásba került az élet több területén. Egyik levelében azt rögzíti, hogy bár zsidó felekezetű, mégsem érzi magát annak. A zsidóságot életproblémájának nevezi, pontosabban kényszerből problémának, mert azzá tették a körülmények, a törvények és a világ. Saját magára nem zsidóként, hanem magyar költőként gondolt.
Nem csak Fanni volt a múzsája
Ahogy továbbhaladunk, a sétavezetők egy kevésbé ismert tényről is lerántják a leplet: Radnóti házasságában egy adott ponton hárman is voltak, 1941 nyarán ugyanis a költő szerelmi viszonyba bonyolódott Beck Judittal. A viszonyt eleinte titkolták, nem sokkal később viszont Fanni megtalálta a szerelmi levelezésüket.
Nagyon megengedő volt, elnézte férjének ezt a kapcsolatot. Úgy fogalmazott, hogyha ez Miklóst boldoggá teszi, akkor legyen, ő ennek ellenére továbbra is a párja, barátja, hitvese marad.
Radnóti a későbbiekben igyekezte bizonyítani Fanni iránt érzett mély szerelmét. Egyik írásában kiemeli, hogy őt szereti, rajta kívül minden csak játék. Ennek a játéknak az eredményeképpen azonban sok szép költemény született, többek között Radnóti egyik leghíresebb verse, a Két karodban című, amelyet valószínűleg Beck Judit ihletett.
A RaM-ArT Színházban található Radnóti-emlékszobához érkezve megtekinthetjük, hogyan nézett ki a közös fészek, a Pozsonyi úti lakás. Itt Fanni naplójába nyerhetünk bepillantást, megtudhatjuk például, milyen gondolatok jártak a fejében a gyermekvállalás témája kapcsán.
A kávéházban két minyon mellett írt és beszélgetett
A Szent István körút felé menet megtudjuk, hogy Radnóti törzshelye és egyben „munkahelye” a Kis-Ilkovics kávézó-cukrászda volt az utca elején. Itt általában két minyont fogyasztott el a kávéja mellé, de a feljegyzésekből tudjuk, hogy ritkán hármat is megevett a kedvenc süteményéből. Ugyanakkor gyakran járt a Pozsonyi úti Dunapark Kávéházba is, ahol elsősorban a Nyugat asztalánál ült, és szerette az Erzsébet körúton található Bucsinszky Kávéházat is.
Gyilkosnak érezte magát, áldozatként halt meg
A séta végén megérkezünk a Kádár utca 8. szám alá, itt született Radnóti 115 évvel ezelőtt. Az emléktábla alatt állva felsejlik a fájdalmas, tragédiák övezte gyerekkor, a költő visszaemlékezései pedig megmutatják, micsoda düh és bűntudat gyötörte amiatt, hogy édesanyja és ikertestvére belehalt a szülésbe.
Ikrek hava című prózai munkájában azt írja, egy belső hang folyamatosan azt mondta neki: „Megölted őket! Megölted őket!”
12 éves korában édesapját is elveszítette, így tragikusan fiatalon lett árva. A veszteségek súlyát egész életében cipelte.
Végül az utolsó munkaszolgálatos bevonulás képe tárul elénk, ahogy Radnóti kimerülten összekészíti az útra a kicsi zsákját, miközben Fanni aggódó, óvó szeretettel fordul felé. A következő momentum már a költő halálhíréről szól. Megtudhatjuk, mi játszódott le Fanniban, amikor 1946 nyarán szembesült az Abdán meggyilkolt munkaszolgálatosok listájával, és amikor az exhumálás után átvette férje holmijait, köztük a Bori noteszt, amely Radnóti utolsó verseit tartalmazta.
Aki lemaradt volna a nem mindennapi irodalmi élményt adó eseményről, annak jó hír, hogy a Radnóti-sétát novemberig többször is megrendezik. A meghirdetett időpontoknak a Juhász Anna Irodalmi Szalon, illetve a Petőfi Kulturális Ügynökség Facebook-oldalán lehet utánanézni.
KAPCSOLÓDÓ TARTALOM
Testnevelő tanárból lett versvándor – Tóth Péter Lóránt a magyar költészetet népszerűsíti a Kárpát-medencén innen és túl
Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!
Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!
Támogatom a kepmas.hu-t>>
