Öt kutyafajta, amelyek idős emberek számára ideális társak lehetnek
A kutyatartás nagy felelősséggel jár, de rengeteg élményt, örömöt ad, és bizonyítottan egészségmegőrző funkciója is van. Ám az is nagyon fontos, hogy az igényeinknek, életmódunknak megfelelően válasszunk, mert az ebek habitusa, mozgásigénye fajtánként nagyon eltérő lehet. Most öt olyan kutyafajtát gyűjtöttünk össze, amelyeket a szakértők kifejezetten idősek mellé ajánlanak.
Négylábú társak nehéz időkre
Sok idős ember számol be arról, hogy amikor az aktív, munkával töltött éveik véget értek, és nyugdíjba vonultak, hatalmas űr támadt az életükben, amelynek betöltése hosszú évekbe került. Ám amíg rá nem találtak az új életcéljukra, gyakran érezték magányosnak magukat. Épp ezért sokan döntöttek úgy, hogy keresnek maguk mellé egy négylábú társat, és ezt azóta is életük legjobb döntésének tartják.
A legújabb kutatások szerint a kutyatartás fizikailag és érzelmileg, sőt még egészségügyileg is jót tesz. Az ebek boldogabbá, egészségesebbé varázsolnak bennünket, és segítenek megbirkózni az érzelmi válsággal is.
A gazdisággal járó feladatok folyamatos elfoglaltságot biztosítanak, és újra megadják azt az érzést, hogy valakinek szüksége van ránk.
Ez pedig nagyon sokat jelent, különösen a magányosak és az idősek számára.
„Amikor már az unokáim is felnőttek, akkor kezdtem azt érezni, hogy nem maradt igazi életcélom, és többé nincs rám szükség. Hiába vett körül a gyerekeim, unokáim szeretete, mindenki élte a maga életét, egyedül maradtam. Emlékszem, Gergő unokám vetette fel, hogy kutyára lenne szükségem. Eleinte kézzel-lábbal tiltakoztam, de amikor egy nap beállított egy alig tenyérnyi kis szőrmókkal a kezében, azonnal tudtam, bizony igaza volt! Mert valóban arra vágytam, hogy újra legyen valaki az életemben, akiről gondoskodhatok. Zsömi, az immár hároméves kis corgi jóban-rosszban a társam, és a segítségével számtalan új barátra is szert tettem. Ma már tagja vagyok a corgis gazdik klubjának is, rengeteg közös programot szervezünk, túrázunk, kirándulunk, és az utolsó dolog, ami eszembe jut, az az, hogy magányos vagyok” – meséli a 80 éves Márti.
Kutatások szerint az emberek és a kutyák közötti kötődés nem csak a lelki egészséget támogatja, de jelentősen csökkenti a stresszt is, amely a szív- és érrendszeri problémák egyik fő oka. A mindennapi kutyasétáltatás, a túrák pedig összeadódnak, és jelentősen megnövelik a gazdik napi mozgásmennyiségét. Egy 2019-es brit tanulmány kimutatta, hogy a kutyatulajdonosok közel négyszer nagyobb valószínűséggel teljesítik a napi fizikai aktivitásra vonatkozó irányelveket, mint a nem kutyatulajdonosok.
A gazdik hetente közel 300 percet töltenek kutyasétáltatással.
Ez 200 perccel több séta, mint amit azok abszolválnak, akiknek nincs saját állatuk.
Nem mindegy, milyen fajta!
Bár természetesen minden ember más aktivitási szinttel és igénnyel rendelkezik időskorában, az is természetes, hogy nem minden kutyafajta ajánlható őszintén egy időskorúnak. Egy hatalmas termetű pásztorkutya vagy egy pörgős, izgága kis Jack Russel terrier nem feltétlenül lesz ideális partner számára. De akkor vajon melyik kutyafajtát válasszuk? A szakemberek szerint a következő öt kutyafajta garantáltan megkönnyíti és bearanyozza idős gazdája életét!
Cavalier King Charles spániel – Az igazi szeretetgombóc
A Cavalier King Charles spániel az úgynevezett toy spánielek csoportjába tartozik, ősei eredetileg a Távol-Keletről származtak. Valószínűleg először olasz kereskedők hozták őket Kínából Európába a 12-13. században. A 16. században Stuart Mária skót királynőnek és Tudor Mária angol királynőnek is voltak törpe spánieljei, amelyeket már nem vadászatra, hanem kedvencként tartottak. A Cavalier King Charles spánielt igazán népszerűvé a 17. században I. Károly, illetve később fia, II. Károly, az angol „lovagkirály”, a fajta névadója tette, aki szenvedélyes rajongója és tenyésztője volt a spánieleknek.
De milyen is egy vérbeli Cavalier King Charles spániel? Kedves megjelenésű és szelíd természetű, nyugodt kutyafajta, s nem mellesleg igazi társasági lény is. Barátságos, emberközpontú jellemével azonnal levesz mindenkit a lábáról.
Könnyen kezelhető, jól idomítható és mérsékelt mozgásigényű fajta, egy igazi szeretetgombóc, aki a gazdájához tűzön-vízen át ragaszkodik.
Pembroke welsh corgi – II. Erzsébet kedvence
A corgik – nevük „törpe kutyát” jelent – népszerűségüket a brit királyi családnak, elsősorban II. Erzsébetnek köszönhetik, akit gyakran lehetett látni kedvencei körében. A királynőnek élete során számtalan corgija és dorgija (corgi és tacskó keveréke) volt, és saját tenyészete is évtizedeken át működött. A királynő választása nem véletlenül esett erre a kedves megjelenésű kutyafajtára: a pembroke welsh corgi vidám és intelligens állat – a corgi a kutyafajták IQ listáján mindig az első tíz hely valamelyikén végez –, aki imád a gazdája közelében lenni és árgus szemekkel lesi minden mozdulatát. Szórakoztató, humoros jellem, ezáltal mindenkivel megtalálja a közös hangot, így gyerekekkel, idősekkel is jól kijön. Ideális társ, de leginkább olyan gazdiknak ajánlott, akik aktívabb életet élnek és legalább napi egy órát mindenképp tudnak sétálni vele.
Bichon havanese – A kompakt társasági kutya
A bichon havanese ősei Kubából származtak, és eredetileg Havannai Selyemkutyának és Spanyol Selyempudlinak nevezték őket. A mai napig megmaradt jellegzetes bundájuk, ami rendkívül könnyű és puha (ennek azért volt jelentősége, mert ez a szőrzettípus kiválóan védte őket a trópusi napsugaraktól). A bichonok a 18. században érkeztek meg Európába, és a 19. század közepére az egyik legkedveltebb és legelterjedtebb kutyafajtává váltak.
A bichon havanese mérete és természete által az egyik legnépszerűbb társasági kutya. Szeretetteljes, ragaszkodó, kedves jellem, aki mindig kapható egy kis játékra, kényeztető odabújásra és simogatásra.
Ez a kutyafajta ékes bizonyítéka annak, hogy az ebeknek is van humorérzéke: ha azt érzik, hogy valaki szomorú körülöttük, addig „ügyködnek”, míg jobb kedvre nem derítik.
A bichonok barátkozó típusok, akik nagyon szeretnek a figyelem középpontjában lenni – amit, ha nem kapnak meg, azonnal jeleznek –, a gyerekek társaságát pedig egyenesen imádják. Intelligensek, pozitív megerősítéssel könnyen taníthatók. Furfangos kutyaként minden apró kivételt észrevesznek, és később is ragaszkodnak a már kivívott „jogokhoz” – például a helyükhöz az ágyban vagy gazdájuk kedvenc fotelében. Éberek, mindig tudni akarják, mi történik, és nem szeretik, ha kihagyják őket a családi programokból. Könnyen felveszik gazdájuk életritmusát, nagyon szeretnek utazni, sétálni, új helyeket felfedezni. Lakáson belül is igen élénkek, aktívak, alapvetően jól megvannak kert nélkül, de a kiadós séták nagyon fontosak számukra.
Mopsz – A világ bohócai
A mopsz – amelynek neve állítólag az „ököl” latin elnevezéséből ered, arra utalva, hogy az arcformája leginkább az emberi ökölhöz hasonlít – igen nagy múltra visszatekintő kutyafajta, amely feltehetően az egykori kínai császárok palotájából származik, és már Kr. e. 400-ban is tenyésztették. A kínai császárok nagy becsben és luxuskörnyezetben tartották őket, néha még a katonai őrizetet is kaptak. Azt is tudjuk, hogy a mopsz a tibeti buddhista kolostorok kis kedvence volt, Napóleon felesége, Josephine pedig arra használta Fortune nevű mopszát, hogy titkos üzeneteket vigyen a férjének, amíg az fogságban volt Les Carmesban.
A híres művész, William Hogarth is mopszrajongó volt, több festményén is megörökítette fekete színű kis kedvencét, akárcsak Goya.
A mopsz mókás külseje és játékos, bohókás, de kedves és ragaszkodó természete miatt a mai napig nagyon népszerű kutyafajta. Eredetileg ölebnek tenyésztették, talán innen is ered az a tulajdonsága, hogy főként az ember társaságában érzi jól magát. A világ bohócának is szokták nevezni, mert páratlan a humorérzéke, imádja produkálni magát, ugyanakkor nem veti meg a pamlagon való heverészést sem, ám ha kell, még arra is rávehető, hogy együtt sportoljon a gazdájával. Tény, hogy a mopszok időnként nagyon makacsok és keményfejűek tudnak lenni, de feltétlenül hűek a gazdájukhoz, követik mindenhová, és egy kis játékra, bolondozásra mindig nyitottak. Termetük miatt a mozgásigényük sem túl nagy, lelkes partnerek a délutáni szunyókálásban. Lakásban tartásra is ideálisak, nem ugatnak sokat, ám fontos tudni róluk, hogy hangosan horkolnak.
Uszkár – A legokosabb cirkuszi mutatványos
Ha uszkárról van szó, legtöbbünknek a fura fazonúra nyírt példányok jutnak eszünkbe, pedig ez a kutyafajta jóval több ennél! Egy rendkívül intelligens állat, amelyet a világ egyik legokosabb fajtájaként tartanak számon, és nagyon tehetséges vadász is: elsősorban vízi vadászatra apportírozták. Több méretben is léteznek – toy, törpe, közepes és óriás –, amelyek fő tulajdonságaikat, értékeiket tekintve nagyon hasonlóak.
Habár az uszkárt hivatalosan francia fajtának tekintik, eredeti származási helye valószínűleg Németország. Egyesek szerint pedig már az ókori rómaiak és görögök is tenyésztették.
Az uszkár egyik feltehető őse a ma már igen ritka francia vadászkutya, a barbet. Angliában az 1500-as években vadászkutyaként, Oroszországban és Németországban vízi vadak apportírozására használták őket. Egyes források szerint a napóleoni háborúkban ezek a kutyák gyakran kísérték gazdáikat a hadjáratokba. Mások szerint az uszkárok a vándorkomédiásokkal jártak faluról falura, különböző vásárokba, ahol mutatványokkal, trükkökkel kápráztatták el a közönséget.
A 16. században az uszkár Botticelli, a 17. században Rembrandt kedvelt modellje volt, de Goethe Faustjában, Thomas Mann és Beethoven feljegyzéseiben is találhatók említések a fajtáról.
Az uszkár az évek során vadász-, majd mutatványos kutyából családi kedvenccé vált, hiszen rendkívül okos és könnyen tanítható. Érzékeny, életvidám kutya, aki szereti, ha sokat foglalkoznak vele. Szívesen produkálja magát, szerepel, ezzel nagyon jó szórakozást nyújt a család számára. Nem agresszív, könnyen kezelhető és szófogadó kedvenc, aki mellett nem lehet unatkozni. Gyakran alkalmaznak uszkárt terápiás vagy segítőkutyának, mivel nagyon emberközpontú és barátságos jellem. Hazánkban MissLike, a kis uszkár lett az ország első mentálhigiénés segítőkutyája, aki előre képes jelezni gazdája rohamait.
Az uszkárok erősen kötődnek a gazdájukhoz, és kifejezetten szeretnek családi környezetben lenni. Nagyon szelíd, kedves állatok, nem véletlenül jelentenek jó választást az időseknek. Az is mellettük szólhat, hogy a napi sétán kívül nincs szükségük sok mozgásra.
Felhasznált források, kutatások:
https://www.akc.org/expert-advice/lifestyle/10-science-based-benefits-dog/
https://habri.org/
https://www.nature.com/articles/s41598-019-41254-6
https://www.azenkutyam.hu/elet/misslike-mentalhigienes-segitokutya-interju/
https://www.azenkutyam.hu/elet/7-kutyafajta-idos-embereknek/
KAPCSOLÓDÓ TARTALOM
„Nyugdíjas lettem, és nem találom a helyem az életemben”
Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!
Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!
Támogatom a kepmas.hu-t>>
