A kutya, aki érti a nyelvünket – Max, a border collie családtagok nevét is tudja

Több mint másfél évtizeddel ezelőtt német és amerikai kutatók Németországban egy Rico nevű border collie-t vizsgáltak, aki gazdája állítása szerint több mint kétszáz tárgy nevét tudta. Rico különleges esete hívta fel a tudományos világ figyelmét arra, hogy a kutyák képesek szavakat megtanulni. Hat évvel később az Egyesült Államokban egy Chaser nevű kutya – szintén border collie – került a figyelem középpontjába, aki pszichológus gazdája segítségével egy hároméves tréning alatt mintegy ezer tárgynevet volt képes megtanulni.

A border collie közepes termetű juhászkutya, nevében a border Skócia és Anglia határvidékére utal, mert onnan származik a fajta.

„A külföldi példák nyomán az ELTE Etológia tanszékének kutatóit is érdekelni kezdte, hogy a kutya milyen módon értelmezi, értheti meg az emberi nyelv bizonyos komponenseit. Ők alkották meg a »szótudor« kutya kifejezést. Először a norvég Whisky nevű border collie-val tudtak dolgozni, aztán hozzá csatlakozott egy másik, Vicky Brazíliából” – idézte fel kutatásuk kezdeteit a 2021-es Kutyaetológia konferencián Miklósi Ádám, az ELTE Etológia Tanszékének vezetője.

Ez a két eb hetven-nyolcvan százalékos sikerességgel tanulta meg új tárgyak neveit, pontosabban több tárgy közül képesek voltak kiválasztani az újonnan tanult eszközt, míg a szintén vizsgált húsz másik családi kutya csak véletlenszerűen ismerte fel a tárgyakat.

Negyven kutyát vizsgáltak az ELTE-n

Az ELTE Etológia Tanszékének és az MTA kutatóinak célja a kutyák viselkedésének, gondolkodásának és érzelmeinek megismerése. A Családi Kutya Program kutatócsoportja 40 kutyát intenzív, három hónapig tartó tréningprogramban részesített. A kutyáknak legalább két kutyajáték nevét kellett megtanulniuk, a tréning napi, kutya és gazdája közötti játékos interakciókat jelentett.

Először azt feltételezték, hogy a kölyökkutyák fogékonyabbak lesznek a tanulásra, de nem így történt. Végül hét felnőtt border collie bizonyult különösen tanulékonynak, ők a két játéknév mellett további 11–37 új nevet is megtanultak a vizsgálat során.

Felvetődik a kérdés, hogy vajon a border collie egy különlegesen okos, tehetséges fajta-e? Erre egyértelmű válasz nehezen adható, ugyanis a vizsgálat során tizennyolc másik border collie-nál pedig nem fedezték fel ezt a tanulási képességet. Vagyis az esélyeket növelheti ez a fajta, de nemcsak ők képesek a szótanulásra. (Korábban egy yorkshire terriernél fedezték fel ezt a tulajdonságot.) A magyar és nemzetközi közreműködéssel végzett kutatás eredményeit tavaly nyáron a nívós Nature folyóiratban publikálták. A hét tehetséges kutya közül mindössze egy magyar: Max, aki jelenleg a legtöbb tárgynevet ismerő kutya hazánkban.

Ötven százalék kutya, ötven százalék ember

Max hároméves, és nyolchetes kora óta él a gazdájával, Gyenes Ildikóval. „A border collie-t intelligens kutyafajtának tartják, de csak annyira intelligens, amennyit foglalkoznak vele. Ugyanolyan rossz kutya is tud lenni, mint ügyes. Az agyát használni fogja, csak attól függ, mire, hogy mire tanítottuk meg” – mondja Ildikó.

„Ötven százalék a kutya, ötven százalék az ember teljesítménye, én ezt így tartom, mert ha nyáj mellett terelne, nem biztos, hogy észrevehető lenne ez a képessége” – hangsúlyozza.

Az 55 centis marmagasságú, 23 kilós kan kutyus nagyon aktív, sokat kell vele foglalkozni, le kell fárasztani. „Sok társa menhelyen köt ki, mert azt hiszik, mivel okos és szép, mindenkinek jó, de ez nem így van” – magyarázza Ildikó, amikor arról kérdezem, kiknek való ez a fajta. „Szokott vita lenni arról, hogy három gyerek mellé családbarát kutyának is alkalmas-e, de én nem biztos, hogy három gyerek mellé beraknék még egy negyediket. Sokszor annyit kell vele is foglalkozni, mint egy gyerekkel, sőt még több energiája is van” – teszi hozzá.

Ildikó sokat készült és várt Max érkezésére, ezalatt ismerkedett meg a fent már említett amerikai Chaser történetével, akit még ma is a világ legokosabb kutyájaként tartanak számon. (Chaser és pszichológus gazdája, John W. Pilley néhány évvel ezelőtt elhunytak.) Az ő munkásságuk annyira megtetszett Ildikónak, hogy amikor Max hozzá került, rögtön úgy adta neki a játékot, hogy mondta is hozzá a nevet. „Mondtam neki, hogy hozza ide a színes labdát, aztán azzal játszottunk. De akkor még nem sejtettem, hogy ilyen jó lesz benne” – idézi fel a kezdeteket a büszke gazdi.
Max egyébként kanadai és osztrák felmenőkkel rendelkezik. A tenyésztő hívta fel a gazdája figyelmét, hogy az ELTE-n keresnek olyan kutyusokat, akik szavakat értenek, tárgyak neveit is megtanulják. „Először nem akartam elmenni, gondoltam, itthon ez a mi kis játékunk. Aztán az egyetemen bizonyossá vált, hogy Max nem egy átlagos kutyus, pedig addig nekem átlagosnak tűnt, mert olyan könnyen csinált mindent, erőfeszítés nélkül” – mondja Ildikó.

Szavak az Excel-táblában

Hét-kilenc hónapos lehetett Max, amikor először vettek részt a kutatásban, akkor tíz-húsz tárgyat tudott.

Mostanra 179-et tud, ezeket Ildikó egy Excel-táblában vezeti.

„Az egyetemen mindig elmondták, hogy mi lesz a tesztfeladat, akkor én foglalkoztam a kutyával, s beküldtem. Külön szobában zajlott a tesztje, én kint álltam a folyosón, és Maxnak egy szobába kellett bemennie, ahol engem nem lát” – meséli Ildikó. Ez azért fontos, mert a kutyák nagyon sok mindent olvasnak le az ember testi jeleiből, és ha már gesztust kap hozzá (például rámutatunk valamire), akkor az nem feltétlenül a szótanulási képességét fejleszti. Mivel nincs keze, a szájával, mancsával tapogatja a tárgyakat, megszagolja, esetleg csipogtatja őket, és ezek alapján választ.

Kép

Max, a nem mindennapi border collie

„Bármit meg tud tanulni, nálunk a családtagok neveit is tudja.

Ha mondom, hogy menjen oda anyukámhoz, odamegy hozzá. A szobák neveit is tudja. Ha azt mondom neki, menjen be a boxába és csukja be az ajtaját, azt is meg tudja csinálni.

Vagy hogy tegye be a mosógépbe a játékát, akkor odamegy, és bepakolja” – összegez Ildikó. „Max megtanulta idehozni a pénztárcát vagy a kis dobozos papírzsebkendőt is, a következő cél pedig az lenne, hogy hozzon vissza egy leejtett pénzérmét.” 

Egy-másfél évet jártak heti rendszerességgel a szótanuló kutatásra, jelenleg is részt vesznek hasonlóban, csak most Max agyi hullámait tesztelik az Etológia Tanszéken. 2020 novemberében pedig az ELTE kutatói Genius Dog Challenge néven nemzetközi versenyt rendeztek, ahol kutyák szótanuló képességét mérték össze. A megmérettetés élőben, online zajlott. Új tárgyakat kellett megtanulni, és utána két kutya megmérkőzhetett egymással. Ezen Max is elindult, és ő volt az egyik legügyesebb.

Beépült a hétköznapokba

Gazdája azzal szokta magyarázni Max szóértő képességét, hogy régen a pásztorok is füttyszavakkal, sípjelekkel koordinálták a border collie-kat. Talán ennek a maradványa lehet, hogy az emberi hangra, kommunikációra jobban figyel egy border collie, mint esetleg más fajta.

A szótanulás, más néven szótudorozás mostanra beépült Ildikóék hétköznapjaikba. „Iszom a reggeli kávémat, és mondom, hogy hozza ide a labdát. 3-4 órát naponta simán foglalkozom vele. De például most pont beteg voltam, és elfogadja, hogy a gazdinak pihenésre van szüksége – fogalmaz Ildikó. „Max imád dolgozni, agilityre is jár, ahol rohan a pályán, még én szoktam lassú lenni hozzá képest” – meséli nevetve. „Itthon teljesen jó kutya, nem rágott szét soha semmit, de ez annak is köszönhető, hogy mindennap megkapta az agyi fárasztást, és nem volt energiája azon gondolkodni, hogy milyen rosszaságot csináljon.”

De Max fejlesztése itt sem áll meg.

A Dog Dancing-et is elkezdték, ez egy olyan hobbisport, ahol egész koreográfiákat tanul meg a kutya a gazdájával.

Ezen kívül magas fokú engedelmességi vizsgát is tett, ahol például fél órán keresztül kellett egyhelyben maradnia. Úgy tűnik Max esetében a határ a csillagos ég...

Max mindennapjait, sikereit, itt és itt lehet követni.