„Akinek mikrofon kerül a kezébe, felelős azért, amit közvetít”
„Akik megtehetik, hogy az önfenntartáson túl máson is gondolkozzanak, ők lehetnek a társadalom lelkiismerete” – fogalmazott Geszti Péter a 2021-es WASTEREVOLUTION fenntarthatósági találkozó kerekasztal-beszélgetésén, amely a jövő kultúrájáról szólt. A művészek felelőssége kapcsán kiemelte: a művészetnek kötelessége reagálni a klímaválságra, avagy a most élők harmadik világháborújára.
„Ahogy a művészek az első és a második világháború idején sem hódoltak be a politikának, hanem a humanizmus, az emberiesség mellett álltak” – tette hozzá. „Egy introvertált művész főleg a belső világából alkot, de aki a mainstream popkultúra része, az sok százezer, akár milliónyi követője felé tartozik felelősséggel. Én »kettős ügynök« vagyok: a szerzői-előadói a rendes emberi oldalam, a reklámokkal, kommunikációval foglalkozó énem pedig már elkezdett lelkiismeret-furdalást okozni. Mert a reklámokkal pörgetjük a fogyasztást, a fogyasztás által nő mindenki karbonlábnyoma. Ez egy önellentmondásos élet, nekem is változtatnom kell bizonyos dolgokon. Nemrég mondtam az egyik tévécsatorna kommunikációs igazgatójának: menő lenne, ha minden reklámblokk végén leadnának egy rövid spotot azzal, hogy
»Remek termékeket láthattál az imént, de csak annyit vegyél belőlük, amennyire tényleg szükséged van«.
Talán ma még nevetséges, de 15–20 év múlva szerintem enélkül nem is lesz reklám. Ahogy a cigarettásdobozokra is rákerült, hogy meghalhatsz a dohányzástól.”
A hedonizmus vége?
Geszti azt is elmondta, hogy dalszerzőként klímatudatos nótát még nem írt, egyébként sem hisz a programdalokban, erőltetettnek tartja őket. Szemben egy csontig lesoványodott jegesmedve fotójával, amely a világhálót bejárva tömegeket inspirálhat életmód-változtatásra. A művész szerint a pandémia sajnos elterelte a figyelmet a nagyságrendekkel égetőbb problémáról, a klímaválságról. Úgy véli, a politika csak akkor fog ez ügyben érdemi lépéseket tenni, ha érzi a társadalmi pressziót.
„Az elmúlt évtizedekben minden arról szólt, hogyan tudunk kényelmesebben élni, a megvásárolt tárgyainkon keresztül kifejezni a státuszunkat, elérni mindazt, amiről a szüleink csak álmodoztak. Sokak számára ez a fogyasztásban testesült meg. Ez a korszak a hedonizmusra, az igénykielégítés pillanatnyi örömére épült, s ha ezen nem tudunk változtatni, mindegy is, hogy milyen művet írunk. Más kérdés, hogy amennyire az oltás kapcsán is gyűlölködnek egymással az emberek, úgy ebben a kérdésben is milyen feszültségek szabadulnak majd el, ha lépni fog a politika. Ha például emberek millióit kell világszerte más szakmára átképezni a helyett, amelyikkel le kell állniuk, ha a körforgásos gazdasági elméletet kezdjük el követni. Pedig ezek az életben maradáshoz szükséges változások.”
Mikrofon és felelősség
„A változás sokunk hozzáállásában már végbe is ment, vagy legalább folyamatban van, pedig a mi generációnk sem kapta készen otthonról a környezettudatosságot” – kapcsolódott Geszti szavaihoz Schoblocher Barbara, a Blahalouisiana zenekar énekesnője. „A gyermekeimet én már így nevelném, ahogy a saját háztartásomban is központi téma lett, amióta nem a szüleimmel élek. Akinek mikrofon kerül a kezébe, felelős azért, amit közvetít.
Az első lépés a fenntarthatóság felé pszichés forradalom: megérteni, hogy nem kell ahhoz vásárolnod, hogy magabiztos emberré válj.
Az elmúlt másfél évben az élő koncerteket helyettesítő live streamek jót tettek az ökológiai lábnyomnak, de azt is megmutatták, mekkora szükség van arra a kapcsolódásra, amelyet csak az élő találkozás adhat. Komoly lelki nyomot hagy, ha egy személyes dolog egyszer csak személytelenné alakul. Az emberek közti kapcsolat hiánya épp olyan kárt okoz, mint ember és környezete kapcsolatának hiányosságai.”
A koncertekre kiéhezett közönség kapcsán Dominus Ákos, a Sziget Fesztivál fenntarthatósági menedzsere elmondta: előzetes felméréseik szerint 2022-től sem kell leszűkíteniük a fesztivál fókuszát a környező országokból érkezőkre. Szerinte attól sem vagyunk már messze, hogy például egy francia fesztiválozó az alapján hozza meg a döntését, hogy melyik európai rendezvényt választja, hogy melyik figyel oda jobban a fenntarthatóságra. A magyar érdeklődők annyira még nem zöldek, mint mondjuk a hollandok, de az angol, spanyol, olasz fiatalokéhoz hasonló szemléletet képviselnek. Főleg a húszas korosztály, mert az idősebbeknek még nem alapvetés a környezettudatosság.
„Tudják, hogy egy Sziget-jellegű fesztiválnál mi okozza a legnagyobb környezetterhelést? A szén-dioxid-kibocsátásunk 80 százalékát az teszi ki, hogy repülővel érkeznek a vendégeink.”
„Csupán 20 százalékot a szemét, az áram, a víz és minden más. Egyelőre csak Hollandiából tudunk kb. kétezer embert – az onnan jövők mintegy 20–25 százalékát – vonattal elhozni. Buszok szervezésére ilyen volumenben a turistaszezonban egyszerűen nincs kapacitás. A jövőben az is opció lehet, hogy aki igazolni tudja, hogy nem repülővel érkezett, az valamilyen kedvezményben részesül. Emellett a betétdíj bevezetése irányába is mozdulunk, hiszen 2023-tól a PET-palackok betétdíjassá válnak.”
Szó esett arról is, hogy egy zenei produkció általában 50–150, önálló koncert esetén akár többszáz fős stábbal érkezik egy helyszínre, így az ő karbonlábnyomuk is komoly tényező. A Coldplay zenekar nemrég bioüzemanyaggal turnézott, mindenütt húsmentes ellátást kért, és minden eladott jegy után egy fa ültetését vállalta. Négy nap alatt el is fogyott egymillió tikett. A Sziget esetében például Shawn Mendes adott be tipikusan zöld ellátási igényt (szakmai szlengben green ridert). Magyar fellépőknek ezt vidéki rendezvényeken nehéz volna tartaniuk, ahol, ha kérik, ha nem, terülj, terülj asztalkámmal fogadják őket a helyiek. De hamarosan ciki lehet az, ha valaki nem figyel a környezettudatosságra.
A jó kortárs tükröt tart
Ez elsősorban lelkiismereti kérdés Sinkovics Ede délvidéki képzőművész szerint is. „A terhet már vagy száz éve visszük a vállunkon, de igazán csak ma szembesülünk vele. New York, sőt Tokió is nagyrészt szeméthalomra épült, de nem műanyagokra, amiket ma termelünk, hanem mondjuk fahulladékra. Ennek szimbolikus üzenete is van arra nézve, milyen alapokon áll a társadalom. Nem dátumokon és csatákon keresztül tudjuk igazán értelmezni a történelmet, hanem a környezeti behatások mentén. Azt is vizsgálják már ugye, a Covid milyen jól terjed a szennyezett levegőben, műanyag részecskékre tapadva” – kötött ki végül a jelennél a művész, a kultúrtörténeti tükörkép fontosságát hangsúlyozva.
Üzenetéhez Gajzágó György, a Kortárs Műgyűjtő Akadémia alapító-igazgatója is csatlakozott, amikor kijelentette: a jó kortárs tükröt tart a világnak, mert amikor a világ bajban van, a művésznek bele kell kiáltania. „Annak idején Petőfi Sándor is otthagyta A négyökrös szekeret meg az Anyám tyúkját, és megírta a Nemzeti dalt, amikor arra volt szükség. Persze fontos a megfelelő kultúrkörnyezet is, amely megérti az üzenetet. A kultúra mindenkor az emberek egymáshoz való viszonyáról ad visszajelzést.”
Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!
Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!
Támogatom a kepmas.hu-t>>