Angela Gandra: „Ha mindenkitől ugyanazt a szerepet várnánk el, lerombolnánk a társadalmat”

– Mit gondol a magyarországi családpolitikáról, mennyiben hasonlítható a brazilhoz?
– Azt gondolom, sok szempontból hasonló úton haladunk. A tavalyi év végén elfogadott nemzeti stratégiánk fókuszában ugyanúgy ott vannak a családok, ahogy Magyarország is különös figyelemmel támogatja őket. Ráadásul bár akad, aki extrémnek vagy radikálisnak próbálja beállítani az önök alaptörvényét, Brazília alkotmánya is hasonlóképp védi a házasság intézményét. Nálunk létezik egy stable union nevű kategória, amely az élettársakat vagyonjogilag a házaspárokkal azonos módon kezeli, ám az alkotmányunk egyértelművé teszi: a házasság egy nő és egy férfi között köttetik.

– Magyarország többek között adókedvezménnyel, otthonteremtési programmal is segíti a nagycsaládosokat. Ezt az irányt helyesnek tartja?
– Ezeket az intézkedéseket mi is örömmel átvennénk, csak sajnos a költségvetésünk nem teszi lehetővé. Azt gondolom, mindez valódi támogatás a családoknak, nem pedig afféle atyáskodás felettük, hiszen önállóságot biztosít nekik a kormány. Tudom, hogy Magyarország a kommunista rezsim után mélyről kezdte újra, s még a kétezres évek elején is gazdasági problémákkal küzdött. Csak az utóbbi évtizedben tűzték ki célul a nagycsaládosok felkarolását, és ezt hatékonyan meg is valósítják. Olyan alapot adnak nekik, amelyre egy hosszú távon is sikeres társadalom épülhet. Sokan vannak, akik fentről lefelé próbálnak társadalmat építeni, de én sokkal helyesebbnek gondolom azt, amit önök tesznek: alulról adnak esélyt a fejlődésre.

Maximálisan egyetértek azzal az elvvel, amikor egy kormány nem csak úgy ad valamit egy társadalmi rétegnek, hanem munkára is ösztönöz, hiszen így lesznek az emberek autonómok, szabadok, felelősségteljesek.

Magyarország azokat támogatja, akik építik a nemzetet. Az adópolitikájuk is abba az irányba mutat, hogy a családoké a jövő.

– Brazíliában jelenleg mik a legnagyobb családpolitikai kihívások?
– Az előző kormány túlzottan beavatkozott az emberek életébe, ráadásul az egyéneket részesítette előnyben, de őket sem a megfelelő irányba terelte. Mi ennek ellensúlyozására kampányt indítottunk például a nem kívánt tinédzserkori várandósság megelőzésére, a szexuális tudatosság növelésére. Hogy a szülők családon belül is jól világosítsák fel ez ügyben a gyermekeiket. Úgy hiszem, túl lett pörgetve már egészen kiskorban a genderideológia, a szexualitással a gyerekek túl korán és nem a megfelelő módon találkoznak. Az normális, hogy az emberek vágynak a szeretetre, érzik a család fontosságát, senki nem akar egyedül megöregedni, de a „túlszexualizálás” pont, hogy szétesett családokhoz vezet. Az, hogy a megoldásban az emberek hajlandók velünk együtt gondolkodni, jó hír. Ezért is indítottuk el az „erős családok” programot, amely a családon belüli kapcsolatokat hivatott erősíteni, újragondolni. A szülők együttműködése, a generációk közötti szolidaritás is a célunk.

Kép

Angela Gandra

– Mennyire könnyű vagy nehéz megvalósítani az önök hatalmas országában egy ilyen szemléletformáló programot?
– Valamennyi államunk és kerületünk szabadon dönthet arról, hogy helyi szinten milyen módon csatlakozik a központi programhoz. Egy másik, ugyancsak az egész országra kiterjedő kampányban pedig nagy hangsúlyt helyezünk az internetes, főleg a közösségi médiában olvasható tartalmak tudatos kezelésére. Azt igyekszünk bemutatni, a technológia milyen hatással lehet a gyerekekre, és hogy a szülők miként előzhetik meg a káros hatásokat.

Mert mind a televíziós, mind az internetes tartalmak is eltúlzottan szexuális töltetűek, ami hozzájárul a családon belüli erőszak, a pedofília, az öngyilkosságok, sőt akár az öncsonkítás elterjedéséhez.

Úgy látjuk, az emberek izgatottan fogadják a kezdeményezéseinket, ugyanakkor a legnagyobb kihívás a médiazaj csökkentése, mert éppen azok a sajtótermékek a leghangosabbak, amelyek kétes – például pont a szexiparból származó – pénzekből működnek. Sportszerűtlenül elferdítik a híreket, direkt negatív szenzációkat keltenek, szavakat ragadnak ki a szövegkörnyezetükből. Ez nem fair, de mi megyünk tovább, tesszük a dolgunkat. És hiszem, hogy az emberek velünk vannak, ahogy a magyarok is a magyar kormánnyal.

– Minisztériumuk a nők ügyeiért is felel – milyennek látja a brazil nők helyzetét?
– Túl sok esetben kell erőszakkal szembenézniük. Pedig az alkotmányunk azt is kimondja, hogy a nők és a férfiak egyenlők. Ennek így kell lennie az otthonokban is! Harcolnunk kell azért, hogy a nők hangja is meghallgatásra találjon, hogy méltó helyre leljenek a társadalomban, akár a politikai életben. Ezen is dolgozik a minisztériumunk, de nem háborúként fogjuk fel ezt a küldetést, hanem igyekszünk elegáns módon tenni az ügyért. Nem negatív üzenetekkel, hanem párbeszédet építve a nők és a férfiak között, egyeztetve a társadalom különböző rétegeivel, a törvényhozással, a munkaadókkal. Egyenlők vagyunk, a társadalom gazdagságát mégis különbözőségünk adja. Együtt kell működnünk, mert együtt a legszebb a kép, ha kiegészítjük egymást, nem pedig szemben állunk. Épp ezért nem is kiabálva vagy magunkból kivetkőzve követeljük a jogainkat, hanem hozzánk méltó, finom módon. Mert a nőkkel és a férfiakkal együtt lehet mestermű az a felépítmény, amelyben élünk. Ha mindenkitől ugyanazt a szerepet várnánk el, lerombolnánk a társadalmat. Sok mindenben egyezünk, de a boldogság titka, hogy megéljük azt, akik vagyunk, a saját adottságainkat.

– Ha már mindkét nemet említette, mit gondol a férfiak családon, társadalmon belüli szerepéről?
– Az ő szerepükhöz is igazságosan, méltányosan kell közelíteni, ami többet jelent, mint egyenlőséget. Mindig az adott körülményekre tekintettel kell tiszteletben tartani a szerepeket. A férfiak rendkívül fontosak a gyermekeik életében, példát adnak, igazodási pontot jelentenek. Épp ezért fontos, hogy otthon is töltsenek időt családjukkal, ne csak a munkájuk foglalja le őket. Ne csak pénzt keressenek, hanem a ház körül is legyen felelősségük.

Nem azt tartom követendőnek, hogy a nő gondoskodik a gyerekekről és vezeti a háztartást, a férfi meg keresi hozzá a pénzt. Ebben is próbáljuk tudatosabbá tenni az embereket.

A háztartás is közös felelősség. A jó anya és a jó apa pótolhatatlan a gyerekek életében, senki nem töltheti be helyettük a szülői szerepüket. Mindkét feladat különleges, ezért fontos, hogy a nő és a férfi is a legjobbját adja. A kormány pedig megteremtse ehhez a feltételeket.

Kép

Angela Gandra

– S mit jelent önöknek a hazájuk szeretete, mennyire fontos a braziloknak egy szélesebb közösség, a nemzetük szolgálata?
– A hazaszeretet elengedhetetlen jellemzője egy jó polgárnak, aki tenni akar az országáért. Ahogy az elnökünk fogalmaz: a nemzet felettünk áll, Isten pedig mindenek felett. Ebben a szellemben dolgozunk a kultúránkért, a sok szép hagyományunkért, ezek továbbadása a generációk között a családok feladata is. A nemzeten belül mind egy nagy család vagyunk azonos háttérrel, de nem más kultúrák ellenében definiáljuk magunkat. Tiszteletben tartunk másokat, mert ha nem tennénk, az már nem hazaszeretet lenne, hanem nacionalizmus. Nincs olyan, hogy az én nemzetem jobb, mint a tied. Meg kell értenünk, el kell fogadnunk egymást. Az ellenkultúrák nem bizonyos kultúrák, hanem az emberiség, emberiesség ellen hatnak. A hazaszeretet ugyanakkor jó dolgokat hoz elő, szép ajándék. Az identitásunk része, amit nem mi választottunk, hanem beleszülettünk. Nyitott szívvel, mások jogait tiszteletben tartva kell élnünk vele. A brazilok ezzel együtt talán túlzottan is kozmopoliták, ezért próbáljuk az elnökkel együtt hangsúlyozni a hazaszeretet fontosságát.

– A koronavírus miatt sok minden változik a világban. Mit gondol, milyen irányba tartunk?
– Hiszem, hogy az individualizmus irányából a szolidaritás felé mozdulunk. Erre szükség van, ahogy a generációk közti összefogásra is. Így talán emberibbek leszünk. A szűk családok most többet vannak együtt már csak a home office miatt is, meg kell hát találniuk az egyensúlyt a munka és a magánélet között. Rájövünk, kik azok, akiknek szükségük van ránk. Sajnos el is veszítünk sokakat, de talán ez is emberi dolgokat hoz elő belőlünk.

Meg kell próbálnunk a nehézségeket is előnyünkre fordítani, mert a szenvedés jobbá is teheti az embert, ha tanul belőle. Komoly lecke ez szolidaritásból.

A média egy része persze most is a negatív híreket sulykolja, de ne törődjünk vele! Keressük inkább azt, hogyan segíthetjük egymást, miként lehetünk felelős polgárok, családtagok. Ha így lesz, egy jobb világ jöhet.

Névjegy: Angela Vidal Gandra da Silva Martins
Brazília nőkért, családügyekért és emberi jogokért felelős minisztériumának államtitkára jogi diplomáját a University of São Paulo-n, jogfilozófia mesterdiplomáját és doktori fokozatát a Federal University of Rio Grande do Sul-n szerezte. A Harvard University-n vendégtanárként és kutatóként tevékenykedik, kutatási területe a jogi és filozófiai antropológia. A római jog és a jogfilozófia bevezetése tárgyak oktatója, a Gandra Martins Ügyvédi Iroda korábbi partnere. A FECOMERCIO Legfelsőbb Jogi Tanács, a Brazil Filozófiai Akadémia és a Sao Paulo-i Legal Letters Academy tagja. Tanít a CEU jogi karán, az Ives Gandra Institute of Law, Philosophy and Economy intézet elnöke.