Dr. Csomai Zita: „A stressz alattomosan károsít, de csak akkor foglalkozunk vele, ha már nagy a baj”
Eleget alszik, mégis mindig fáradtan ébred? Úgy érzi, semmihez nincs ereje, folyton lehangolt és minden apróságra felkapja a vizet? Ideje gyanakodnia, hogy a szervezete túlzott stresszhatásnak van kitéve. Az állandó rohanás és túlhajszoltság, a megfelelési kényszer, a mozgásszegény életmód és az egészségtelen táplálkozás elsőként jelentkező káros hatásait a legtöbb ember hajlamos bagatellizálni, és csak akkor kezd időt szánni magára, az egészségére és a pihenésre, ha már komoly a baj. Dr. Csomai Zita orvos, természetgyógyász szerint a stresszkezelést már gyermekkorban el kellene kezdeni, hogy csökkenteni lehessen a lelki eredetű megbetegedések számát.
– Mitől függ a stressztűrő-képességünk? A genetika felelős pusztán azért, hogy valaki félvállról képes venni, más meg belebetegszik ugyanabba a nehézségbe?
– Úgy gondolom, hogy az ember életének első három éve ebből a szempontból is nagyon meghatározó. Az ebben a korai időszakban átélt valós vagy vélt lelki traumák alapvetően befolyásolják, hogy később hogyan fogunk reagálni különböző helyzetekre. Az is bizonyított ma már, hiszen mérhető, hogy a túlzottan stresszes nők magzatainak kortizolszintje eltér a normálistól. A szüleink, nagyszüleink traumái is minden bizonnyal hatással vannak a személyiségünk alakulására, az egészségi állapotunkra. A meddőségi problémák hátterében is gyakran a női felmenők gyermekvállalással, szüléssel kapcsolatos korábbi tragédiái, félelmei állnak.
– Milyen káros biokémiai folyamatokat indít el a szervezetben, ha valaki tartósan fennálló stressznek van kitéve?
– Az emberi szervezetben kétféle stresszreakció jelenhet meg. Az egyik, amikor hirtelen történik valami nem várt esemény, például egy baleset, amelynek során adrenalin és noradrenalin szabadul fel, és ez akár életmentő is lehet.
Ami viszont hosszú távon betegséget okoz, az az, ha tartós stresszben éljük az életünket, folyamatosan szorongunk, például meg akarunk felelni másoknak.
Ilyenkor a mellékvesekéregben termelődő kortizol nevű „stresszhormon” szintje kezdetben emelkedik, majd a mellékvese kifárad, és a hormon szintje lecsökken, nem tud annyi termelődni, mint amennyire szükségünk lenne, és ez aztán generál egy csomó más problémát. A mellékvese ugyanis, kimerülése következtében, „lopja” a többi hormont, például a progeszteronból is kortizolt állít elő, és ez többek között nőgyógyászati problémákat, akár meddőséget is eredményezhet. A mellékvese szoros kapcsolatban áll a pajzsmiriggyel, kifáradása pajzsmirigy-alulműködést okoz. Gyakran azt látjuk a vérképben, hogy emelkedett a koleszterinszint, de sok esetben kiderül, hogy ez nem a helytelen táplálkozás következménye. Ez a jelenség is a szervezet védekező mechanizmusával függ össze, ugyanis a kortizol és más hormonok előanyaga a koleszterin, vagyis nem koleszterincsökkentőt kellene felírnunk, hanem sokkal inkább a mellékvese működésének helyreállításával lesz dolgunk.
Van még két olyan, kevésbé közismert tényező, ami szintén jelentős stresszreakciót indít el a szervezetünkben: az egyik a túlzott cukorfogyasztás és a különféle étel-intoleranciák, a másik, ha krónikus, hosszú ideje fennálló vírusfertőzéssel, például Epstein-Barr-vírussal, Human papilloma-vírusal kell küzdenie az immunrendszerünknek.
– A szervezet nem felejt? Elképzelhető, hogy ha valaki huzamosabb ideig komoly stresszben élt, csak évek múltán – már egy nyugalmasabb időszakban – betegszik meg?
– A szervezetet érő stresszhatások, ha 21 nap alatt nem sikerül megoldanunk a kiváltó problémát, átkerülnek a tudatalattinkba, és ott folyamatosan terhelnek, gyengítenek bennünket. A mellékvese „tartja magát”, amíg csak tudja, de egy idő után teljesen kimerül.
Több páciensemmel is előfordult, hogy amikor végre fellélegeztek, megoldódott egy feszültséggel terhes élethelyzetük, akkor betegedtek meg.
Az emlődaganat például sok esetben azoknál a nőknél jelentkezik, akik hosszú ideig küzdenek nehézségekkel, kifelé igyekeznek azt mutatni, hogy minden rendben, de valójában nagyon nincsenek jól lelkileg. A magas vérnyomás, a szív- és érrendszeri problémák is sok esetben a stressz alattomosan romboló hatásának a következményei.
– A mindennapi munkával, gyerekneveléssel járó stresszt nyilván nem lehet teljesen kiiktatni az életünkből. Melyek azok a jelek, amikor már gyanakodhatunk, hogy a „stressz-szintünk” meghaladta a normálisnak mondhatót?
– Van, akinek a reggeli készülődés is komoly stresszt jelent, az, hogy időben beérjenek a gyerekek az iskolába és minden szükséges felszerelésük be legyen pakolva. Ez alkati kérdés. Ahogy az is egyénfüggő, hogy ki milyen fokú rendetlenséget képes elviselni maga körül, vagy éppen mennyire lelkiismeretesen végzi a munkáját. Ha valaki krónikus fáradtság-szindrómával küzd, nem alszik jól, soha nem ébred kipihenten, a hétköznapi teendőkhöz is alig van energiája, folyamatosan lehangolt, ingerült, ezek mind-mind intő jelek lehetnek arra, hogy csökkentenünk kellene a stresszt.
– Milyen stresszcsökkentő megoldásokat szokott javasolni a betegeinek? Mostanában több ismerősöm, akik korábban éjt nappallá téve dolgoztak, vidékre költözött azért, hogy sokkal nyugalmasabb életet éljen. Ez működhet?
– A nagyvárosi lét, a fokozott zajhatások, az, hogy egy mesterségesen megvilágított irodában töltjük a napunk túlnyomó részét, rengeteg plusz stresszel terheli a szervezetünket, szóval a környezetváltozás mindenképp sokat segíthet.
A táplálkozásunkon is rengeteg múlik. Azt szoktam tanácsolni a stresszes pácienseimnek, hogy iktassanak ki az étrendjükből mindent, ami feleslegesen terheli a szervezetüket, tehát a cukrot, a finomított szénhidrátokat, és egyenek több zöldséget. A zellernek például kifejezetten jótékony hatása van a mellékvese működésére, és az indiai ginzeng szedését is általában javaslom. Ha van bármilyen idült vírusfertőzésünk, azt sem szabad elhanyagolni, hisz az is stresszt okoz a szervezetben.
– Ha valakinek sikerül jelentősen csökkentenie a stresszt az életében, az beindítja a szervezet öngyógyító mechanizmusait?
– Én azt gondolom, hogy a szervezet mindenre képes, ha megkapja azokat a tápanyagokat, amikre szüksége van, ha megszabadítjuk a káros anyagoktól és egyensúlyba kerülünk lelkileg, energetikailag. Egy kifáradt szervet, ami jelen esetben a mellékvese, kellő odafigyeléssel körülbelül 3–6 hónap alatt lehet regenerálni. Már apró dolgok is jelentős változást hozhatnak: az ölelésnek például bizonyítottan oxitocin, „boldogsághormon”-termelő hatása van. Azt is halljuk sokszor, hogy a gondolatnak teremtő ereje van. Szerintem már azzal is sokat tehetünk a saját egészségünkért, ha a negatívumok, nehézségek mellett vagy inkább helyett sorra vesszük az életünknek azokat a momentumait, amelyekért hálásak lehetünk. A félig üres helyett a félig tele pohárra kellene összpontosítanunk, a kifogások helyett megoldásokat kéne igyekeznünk találni, és minden picit könnyebb lenne.
– Mi a helyzet a gyerekekkel?
– Sokszor, nem akarattal persze, de mi felnőttek tesszük tönkre a gyerekek alapvetően egyébként nagyon jól működő stresszmenedzsmentjét.
A túlzott szülői elvárásoknak, a megterhelő különóráknak, a rengeteg digitális ingernek mind-mind romboló hatása van. Hatalmas probléma, hogy a szülők sem pihennek eleget, nem törődnek tudatosan a saját regenerálódásukkal, és ezt a mintát örökítik tovább.
Sokan azt gondolják, hogy minél többet dolgoznak, annál sikeresebbek lesznek, de ez egy téves feltételezés, hiszen az ember sokkal kreatívabb és hatékonyabb kipihenten, mint túlhajszoltan. Fontos lenne már a kisgyermekek otthoni napirendjébe, iskolai órarendjébe is beiktatni a tudatos kikapcsolódást, egy nyugtató mese, relaxáció, vagy akár egy frissítő fürdő, masszázs vagy kirándulás formájában. Azt javaslom mindenkinek, hogy napi, heti, havi és éves szinten is tudatosan iktasson be az életébe valódi pihenést nyújtó programokat, és alapjaiban fog megváltozni az élete.
„2020 jöhet, a STRESSZ mehet!” címmel szervez előadást a Fiatal Családosok Klubja (FICSAK) és a 7köznapi pszichológia csapata február 6-án 18 órától a Lurdy Konferenciaközpontban. További információk itt találhatók. Azt esten meghívott előadóként dr. Csomai Zita is részt vesz, a beszélgetés után az érdeklődők konkrét stresszcsökkentő módszerekkel is megismerkedhetnek.
Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!
Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!
Támogatom a kepmas.hu-t>>