Egyre több ország rombolja az abortuszlobbi törekvéseit az ENSZ-ben
Míg az Egyesült Államok néhány államában ünneplik a szabadság nevében szülésig elvégezhető abortuszok lehetőségét, addig az afrikai és arab országok „megfogyva bár, de törve nem” kitartanak az igazuk mellett. Számukra az abortusz nem képzelhető el a nők megsegítésének égisze alatt. Miért? Mert nem segítség műtőbe tolni egy krízissel küzdő nőt, és ők még tudják ezt.
A krízisre nem megoldás az abortusz, az anya élethelyzetére nem megoldás gyermeke életének elvétele. Ők még ezzel is tisztában vannak.
Mintha a fejlett – és progresszív –, civilizációjukra oly büszke nyugati országok elfelejtették volna, hogy az anyaméh az emberi élet kezdetének a helyszíne.
Amikor az Egyesült Nemzetek Szervezetében a világ országainak delegáltjai összegyűlnek, hogy a közös pontokat megkeressék a közös ügyeikben, akkor a kompromisszumok ingoványos mezején egyensúlyozva megtalálják a megoldásokat a globális problémákra. Vagy nem. Ez utóbbi jellemzi az abortusz kérdését is.
Az elmúlt 25 évben néhány harcias csoport küzd az abortusz elterjedéséért, akiket többek között a magzati szervek kereskedelmével foglalkozó cégek is támogatnak. A különböző országok még különbözőbb kormányai sokféleképpen reagáltak ezekre a progresszív felvetésekre, de mindig sikerült megállítani az életellenes törekvéseket. Néhány ország, arabok és afrikaiak, oroszok és egy-egy európai – köztük egyre gyakrabban hazánk is – fellép a legkisebbek védelmében: nem engedik, hogy az „abortuszhoz való jog” bekerüljön a nemzetközi dokumentumok egyezményes nyelvezetébe. A lábukat a küszöbre téve igyekeznek megállítani az abortusz-lavinát, ami már sokak számára elfogadhatónak állítja be az abortusz intézményét. És valljuk be, a mi portánkon is lehetne még mit seperni.
A legtöbben valószínűleg elfogadhatatlannak tartják a művi terhességmegszakítást, de amikor egy ismerősük kerül ilyen nehéz döntés elé, vagy nemi erőszak áldozatairól van szó, megenyhülnek, mintha ezekben a helyzetekben nem emberi életről lenne szó, hanem csak egy szövetcsomóról.
Az abortuszok propagálása a természettől elszakadt, szexuálisan „felvilágosult” nyugati társadalmakra jellemző, ahol rengeteg pénzt ölnek az egészségügyi ellátórendszer korszerűsítésébe vagy az oktatás magas színvonalának fenntartásába. Itt többféle fogamzásgátló módszer érhető el, könnyebben megismerhető a termékenység ciklusaira épülő családtervezés is, mégis ők költenek az emberéletek szisztematikus kioltására. Mintha nem tanulnának nők és családok ezreinek tapasztalatából, az abortusz okozta sebek terhéből.
A gazdag országok elvégezhetnék saját felméréseiket az abortuszok lelki és demográfiai eredményeiről, amiből kiderülne, hogy mennyire nem kifizetődő az abortuszbiznisz: szétszakadt kapcsolatokat, elmagányosodott embereket és makroökonómiai szinten hiányzó munkaerőt eredményez a társadalomban.
Az abortuszjog továbbra sem létezik, viszont a legutóbbi megakonferencián, amit az ENSZ Népesedési Alapja, Dánia és Kenya szervezésében tartottak, összegyűjtöttek az abortuszpárti országok és szervezetek 8 milliárd dollárt (USD), hogy harmadik országokban segítség a nőket reproduktív jogaik gyakorlásában. Pénz tehát van.
De mikor jönnek rá a nők (és a férfiak), hogy az abortusz nem oldja meg a problémákat, nem segíti a nőket, és egyértelműen kárt tesz a gyermekekben?
Kérjük, támogasson, hogy otthonába vihessük az értéket!
Fontosnak tartjuk, hogy a kepmas.hu által közvetített értékek továbbra is ingyenesen juthassanak el minden olvasóhoz. Kérjük, ha örömmel olvassa cikkeinket, hallgatja és nézi felvételeinket, támogassa Ön is a kepmas.hu-t!
Támogatom a kepmas.hu-t>>