„Nincs izgalmasabb művészi kihívás egy őrült nőnél” – Interjú Kámán Alberttel, a „Hazug” rendezőjével

– A Hazugnak nemcsak rendezője, de forgatókönyvírója is vagy. Miért foglalkoztatott a megcsalás témája?

– A legtöbb művészhez hasonlóan én is a saját élményeimből táplálkoztam: az ötlet születésekor párkapcsolati krízisen mentem keresztül, és terápiás jelleggel vetettem papírra az érzéseimet.

Olyan sok személyes vonatkozás van a filmben, hogy a mai napig kellemetlenül érzem magam, ha visszanézem a vetítéseken.

– Mindezek ellenére a történetet egy nő szemszögéből mutatod be. Miért?
– Mindig női karakterben gondolkozom, ugyanis művészibbnek és izgalmasabbnak találok a szenvedő őrült szerepében egy nőt, mint egy férfit. Szívesebben nézek olyan filmeket, amik a titokzatos női lélek rejtelmeit tárják fel, nem beszélve arról, ha egy gyönyörű lány játssza a főszerepet.

– A kisfilm főhőse is egy ilyen titokzatos karakter, ugyanis még a nevét sem tudjuk meg.
– Ennek az az oka, hogy ő valójában egy szimbólum, és a lelkiismeret-furdalást testesíti meg. A dramaturgia helyett az érzések kifejezésére helyeztem a hangsúlyt, ezért a tágabb környezet helyett szinte végig a lány arcát mutatja a kamera.

– Ezért sem bővelkedik párbeszédekben az alkotás?
– Operatőrként jobban szeretek képekkel mesélni, mint szavakkal: a dolgok többféle jelentést nyerhetnek általa, ahogyan ez a Hazug esetében is így történt. Volt, aki úgy értelmezte a filmet, hogy az egész sztori a vonaton utazó lány fejében játszódik, míg valaki úgy vélte, a főhős borderline-os.

– És mi az igazság?
– Erre nincs egy univerzális válasz, ezért is hagytam nyitva a film végét. Én magam is az olyan alkotásokat szeretem, amiknél a néző maga döntheti el, mi a megoldás, így mindenki valami pluszt adhat hozzá a filmhez.

– A ritka párbeszédek egyikében a lány azt kérdezi a barátjától, rossz ember-e. Te annak tartod?
– Ennél a jelenetnél a lelkifurdalás szólalt meg benne. Én egyik felet sem gondolom rossz embernek, ugyanakkor mindketten hibásak. A fiú azért, mert nem veszi észre a jeleket, hogy a lánynak problémája van. Ő egy semleges karakter, akinek nincs más funkciója azon kívül, hogy van. A tűznél ülve is csak hallgatja a barátnőjét, de nincs érdembeli reakciója, így az gyakorlatilag magában beszél.

A film legdrámaibb jelenete számomra, amikor a lány szenvedéseit követően a fiú ennyit mond neki: „Szép vagy”, ami azt jelzi, semmit sem észlelt párja lelki tusájából. A lány szintén vétkes, de én inkább sajnálatot érzek iránta.

Ehhez hozzátartozik az is, hogy él a fejemben egy kép a háttértörténetéről, amit a film játékideje nem engedett kibontani. Eszerint míg a jómódban élő barátját szerető család veszi körül – ezt érzékelteti az a jelenet, amikor a gyerekkori fotóit nézegeti –, addig neki rossz a kapcsolata az anyjával, prolinak tartja magát, és csak azért fekszik le másokkal, hogy azt érezze, fontos valakinek. Az eltérő társadalmi háttér akadálya lehet egy párkapcsolatnak, ezt korábban magam is tapasztaltam.

Kép

Kámán Albert – Kép: Bánkövi Dorottya

– A fiú semmit sem észlel belőle, a nézők előtt viszont igen erős képeket használva teszed egyértelművé, milyen érzések játszódnak le a lányban...
– Amikor a lány megtalálja a fülbevalót, a megcsalás gyanúja mélyen belevájja magát az agyába és belülről emészti, erre utal a kukacok felvillanó képe. Egy másik jelenetben, miután a barátjával csókolózott, vadul sikálni kezdi a fogát, majd vért köp, amit többféleképpen is értelmezhetünk: kárt akart tenni magában, de a megtisztulás vágya is vezérelhette. Ezt a képet a valóságból vettem: egy ismerősömnek olyan nagy traumát jelentettek a párkapcsolati problémái, hogy vérezni kezdett az ínye. Ahogyan az ő példája is mutatja, a lelki gondjainkat testi tünetek is kísérhetik.

– Milyen volt a forgatás?
– Kemény! Mindössze egy technikai segítőnk volt, ezért gyakorlatilag stáb nélkül dolgoztunk; a legtöbb feladatot egyedül végeztem. A hangkeverést egy ismerősöm hangstúdiójában állítottam össze: senki nem mondaná meg, de a búzamezőn játszódó jelenetnél a szél susogását egy videókazetta szalagjának gyűrögetésével imitáltam. A forgatókönyvet ugyanakkor Bánkövi Dorottya költővel írtam, aki a rendezésben is segített. Abszolút megbízom benne, mivel nagyon egy rugóra jár az agyunk, ennek köszönhetően igen dinamikus volt vele a munka. A forgatás körülbelül öt napot vett igénybe. A főváros zajától távoli Nagyalásonyt választottuk helyszínnek, hogy semmi se zavarjon minket; még a telefonunkat is kikapcsoltuk a munka idejére. A film operatőre szintén én voltam, és pokolian nehéz volt egyszerre figyelni a rendezésre és a felvételek rögzítésére.

Ha tudom, hogy ilyen nagy visszhangja lesz, biztos, hogy nagyobb stábot hívok össze. Bár néhány visszajelzés szerint pont a családias jellege adja a varázsát: az, hogy látszik, nem egy futószalagon gyártott film, és hogy még nem rontotta meg a filmipar.

A szükséges technikai felszerelés és az anyagi támogatás hiánya mellett az időjárásnak is ki voltunk szolgáltatva. A filmben a lány elméjének megbomlásával párhuzamosan az ég is egyre jobban beborul, amit nehéz volt lediszponálni. Amint megláttunk egy sötét felhőt, már rohantunk is ki forgatni.

– A főszereplőnek, a közgazdász végzettségű Nagyistók Editnek korábban nem volt filmes tapasztalata. Hogyan készült a szerepre? 
– Andrej Zulawski „Megszállottság” című filmjét ajánlottam neki, ami szintén egy őrült lányról szól. Úri családból származó, kifinomult hölgyként nagyon távol áll tőle a főszereplő karaktere, ezért szándékosan szakadt ruhákat adtam rá, és megkértem, ne sminkelje magát, hogy minél természetesebb legyen. Eredetileg valaki mást néztem ki a szerepre, de az illető nem sokkal a forgatás előtt visszalépett – utólag már azt mondom, szerencsére. Jó barátom, Lukáts Andor ajánlotta a színi tanodájába járó Editet, aki már az első, füvezős jelenet felvételekor bebizonyította, hogy tökéletes választás, s előre megjósoltam, hogy díjat fog nyerni. De a párját alakító Garai Bendegúzról se feledkezzünk meg. Korábban már dolgoztunk együtt egy tinisorozatban, amiben sokszor az én életemet figurázta ki rendkívül élethűen, ezért egyértelmű volt számomra, hogy ő lesz Edit párja. Az említett szerep miatt gyakran szembesül előítéletekkel, én azonban nagyon tehetségesnek tartom, sok mindent ki lehet hozni belőle.

– A stáblistában a Kossuth-díjas Lukáts Andor neve is feltűnik, a filmben azonban csupán a kezét láthatjuk. Miért volt számodra fontos, hogy ő játssza el a szóban forgó, egyperces szerepet?
– Ez a film egyik kulcsjelenete, amelyben Edit meztelenre vetkőzik, emiatt szerettem volna, ha egy profi színész áll vele szemben. Andor olyan jól játszik a kezével, hogy ez mással nem működött volna; a jelenetet vágatlanul raktam bele a filmbe. Az arcát egyébként azért nem mutatja a kamera, mert a karakter személyisége helyett itt is az általa közvetített elv volt a lényeg. Emellett nem akartam, hogy elterelje a figyelmet a két ismeretlen főszereplőről, és a film csak azért kapjon hírverést, mert ő is játszik benne.

Kép

Kép: Kámán Albert

– Milyen művek voltak rád hatással?
– Polanski egyszereplős drámája, az Iszonyat, amely egy lány megőrülését mutatja be, a helyszínt illetően pedig Lars von Trier Antikrisztusa és a Bergman-rendezte Farkasok órája – mindkettő egy elhagyatott házban játszódik. Egyébként rengeteg műre utalok a filmben. Az egyik ilyen a fülbevaló, ami Georg Büchner Woyzeck című drámájának is központi eleme, és ahogyan ott, úgy a Hazugban is a szembesítés eszköze. Az egyik utolsó párbeszédet is tőle vettük, csak egy mondatot felcseréltünk benne. A meztelen női hátat mutató résznél pedig a világítás Bertolucci egyik filmjét idézi.

– A filmnek Cannes-ban, a filmfesztivál ideje alatt megrendezett Global Short Film Awards-on volt a nemzetközi bemutatója. A magyar közönség mikor láthatja?
– Az a terv, hogy jövő tavaszig fesztiváloztatjuk, utána pedig tartunk hazai vetítéseket is, akár közönségtalálkozókkal és szakértőkkel, például pszichiáterekkel beszélgetve. Emellett hamarosan műsorra tűzi az egyik hazai tévécsatorna is.

– Rövid időn belül közel 20 nemzetközi díjat is bezsebelt a Hazug: a Los Angeles Film Awards, az Oniros Film Awards, az European Cinematography Awards, a New York Film Awards és a Vegas Movie Awards több kategóriájában is győzedelmeskedett. Mit jelentenek a pályád szempontjából az elismerések?
– Amióta megnyertem a díjakat, jobban bíznak bennem a szakmabeliek, és nagyobb rá az esélyem, hogy a nemzet színészeinek egyike is igent mondjon a második filmem szerepére.

Emellett egy nagy cég is mellém állt és segít szponzorokat találni. Ugyanakkor nagy rajtam a nyomás, hogy a következő, egészestésre tervezett filmem is hasonlóan erős legyen, mint a Hazug.

– Mit lehet tudni az új filmtervedről?
A magány és a kiszolgáltatottság érzését mutatja be egy huszonéves lány történetén keresztül, akit elzavar otthonról az anyja, és egy falusi barátnőjénél talál menedéket, ám a másik lány apja viszonyt kezd vele. Egyelőre a forgatókönyvén dolgozunk, de remélem, idén elkészül az első verziója.

– Kik azok a színészek, akiket szívesen látnál a leendő filmedben?
– Nagy álmom, hogy Mácsai Pállal együtt dolgozzak, és Kulka Jánosnak is örülnék. A nők közül pedig Kerekes Vica a kedvencem, aki nemcsak tehetséges, hanem gyönyörű is – zseniális lenne egy őrült nő szerepében.